A kisebb áfakulcs mellett csökkent, a nagyobb mellett nőtt a forgalom. A vendéglősök végül benyelték az áfakulcs csökkentést. A pincérek bére a földet súrolja, még mindig jócskán elmarad az átlagtól – írja a Pénzcentrum.

2017-től a vendéglátás áfája 27%-ról 18%-ra csökkent, kivéve a munkahelyi vendéglátás forgalmi adóját. Az alacsonyabb vendéglátóhelyi áfakulcsnak bonyolultra sikeredett a feltételrendszere (helyben kell készülnie az ételnek, alkoholmentes italnak, helyben kell fogyasztani, ráadásul szék és asztal is kell hozzá, tehát egy büfében állva bekapni a falnivalót, az már nem adózik kedvezményesen). Így mégis arra lehetett számítani, hogy a vendéglátás forgalmán azért lendíthet valamit az áfakulcs csökkentés, miközben a továbbra is nagyobb kulccsal adózó munkahelyi vendéglátás hátránya miatt olvadozni fog - írja közleményében a blokkk.com.

Fordult egyet a világ

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban pont fordítva indult az év, mint ahogy azt várni lehetett.

A vendéglátásban két ágon fut az étel-, italfogyasztás. Az úgynevezett kereskedelmi vendéglátóhelyek adják a forgalom nagyobb részét, mintegy 85%-át, a kisebbik szelet pedig a munkahelyi vendéglátás, ami érthető is. A vendéglátóhelyek száma 50 ezer felett mozog, ebből mindössze hatezer a munkahelyi étkezőhelyek száma.

2017 januárjában a kereskedelmi vendéglátás forgalma a kisebb áfakulcs ellenére nem nőtt, ellenkezőleg, 2%-kal csökkent az előző év elejihez képest (értéke most 58 milliárd forint volt). A munkahelyi vendéglátás ezzel szemben megugrott, itt a bevételek 12%-kal nőttek januárban (túllépték a 10 milliárd forintot), pedig korábban, 2016-ban - nem is kis mértékben - visszaesett itt a forgalom.

Pedig a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátós bevételei - melyek részei a vendéglátás teljes mérlegének - 7%-kal nőttek 2017 januárjában. (2016-ban a szálláshelyek vendéglátós bevétele 81 milliárd forint volt, ami ugyan csak 10%-ot közelítő arány a kereskedelmi vendéglátáson belül, de ez legalább nem húzta vissza a mérleget.)

Feltehetően a nagy hideg is elvette a kedvet a vendéglátózástól, hiszen kinek van kedve a jeges utakon csúszkálni, a SZÉP-kártya, a munkahelyeken még decemberben kiszórt Erzsébet utalvány pedig valószínűleg nagyobb arányban vándorolt a munkahelyi étkezdékbe (a munkahelyre a hidegben is be kellett menni).

De azért árat is emeltek a vendéglősök, hiszen áraik az előző év elejihez képest 3,7%-kal nőttek 2017 elejére, és igaz, csak néhány tizeddel, de 2016 decemberéhez képest is feljebb nyomták az áraikat. Hasonló mértékben emelkedtek a munkahelyi étkeztetés ára is egyébként.

Végül is az eredmény az, hogy a vendéglátósok benyelték az áfacsökkentés hozadékát, hiába lett kisebb az adó, az árak még emelkedtek is. A puszta számszak szerint az áfa csökkentése 27%-ról 18%-ra 7%-os árcsökkenést jelenthet, ha más körülmények nem változnak. Hát változtak

A földet súrolják a fizetések

Hát igen, a munkaerőhiány azért nyomta felfelé az éttermi dolgozók bérét is 2016-ban év közben, hiszen a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete a januári 131 ezer forintról decemberre egy tízezressel megemelkedett, 141 ezer forint volt. Ez a nemzetgazdasági átlagnál jóval alacsonyabb szint, amire januárban rá kellett tenni egy lapáttal, így meg is emelkedett, 159 ezer forint lett belőle. A nemzetgazdasági átlag 2017 januárjában a fizikai dolgozók körében 194 ezer forint volt, tehát a vendéglátás még mindig jócskán alulfizetett.

(A vendéglátós fizikai dolgozók bérében természetesen nem csak a pincérek, szakácsok vannak benne, hanem a mosogatók, takarítók is, tehát a mutatók az átlagot jelentik.)

Forrás: Pénzcentrum