Rövid távon terhet, hosszabb távon viszont előnyt jelenthet az agrár-élelmiszeripari vállalkozásoknak a béremelés. Az ágazatra egyre jobban jellemző munkaerőhiányra ugyanis megoldást jelenthet, ha a magasabb fizetéseknek köszönhetően egyre több közmunkás jelenhet meg a versenyszférában. A növekvő bérköltségeket egyes ágazatok áremeléssel gazdálkodnák ki, így a jövőben drágább lehet a liszt és a kenyér is a boltokban.
Bár nagy terhet ró a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő vállalkozásokra a béremelés, elkerülhetetlen lépés volt a magasabb fizetések bevezetése – közölte a Magyar Idők kérdésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Jelenleg ugyanis olyan nagy problémát jelent az ágazatban a munkaerőhiány, hogy a kötelező minimálbér-emeléstől függetlenül lépniük kellett a munkáltatóknak. A NAK szerint a vállalkozások pluszköltségeit részben kompenzálni tudja a kormányzat által meghirdetett járulékcsökkentés, illetve a társasági adó mérséklése. A köztestület úgy látja, hogy az emelkedő jövedelemszint hosszabb távon megtérülhet. A közmunkaprogram átalakításával ugyanis olyan kedvező helyzet állhat elő, hogy a mezőgazdasági idénymunkával megkereshető jövedelem vonzóbbá válik, mint a közfoglalkoztatotti bér. Ennek köszönhetően pedig több közmunkás találhatja meg a számítását a versenyszférában. Erre igen nagy az igény, mert az elmúlt két évben már az ország minden területén és szinte minden ágazatban jelentkezett a munkaerőhiány.
Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek úgy fogalmazott: a feldolgozóiparon belül az élelmiszeriparban a legnagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, így a kötelező béremelés tovább rontotta a vállalkozások alacsony versenyképességét.
Ugyanakkor mégsem ez, hanem az egyre jelentősebb munkaerőhiány az, ami ma a legjobban aggasztja az ágazat szereplőit. Ma már nemcsak szakmunkást, hanem betanított dolgozót is egyre nehezebben találnak a feldolgozók. Bár pontos adatok egyelőre nincsenek, az ügyvezető igazgató szerint a béremelést végrehajtották a cégek, nem kockáztatnák meg ugyanis, hogy tovább csökkenjen a létszám az üzemekben. A magasabb minimálbér bevezetésével ugyanakkor egy újabb probléma jelent meg. A hosszabb ideje ott dolgozó, nagyobb tapasztalattal rendelkező alkalmazottak esetében bérfeszültség lépett fel, mivel a minimálbérnél magasabb fizetéseket a cégek nem tudták tovább emelni. Így sok esetben előfordul, hogy – a kötelező bérrendezés miatt – a néhány hónapja felvett, kezdő munkások fizetése nem sokkal marad el a tapasztaltabb kollégákétól.
A magasabb fizetések egyértelműen nagyobb önköltséget jelentenek a vállalkozásoknak, ami végső soron a fogyasztói árakban is megjelenhet. Ezt mutatja a pékek és a malomipar példája is. Az ágazat szereplői szerint a megemelt fizetéseket csak abban az esetben tudja kigazdálkodni a szakma, ha árat emelnek. A sütő- és malomiparban működő vállalkozások jövedelemtermelő képessége ugyanis nagyon alacsony. A pékségek hat éve nem változtattak az áraikon, sőt a kenyér ma olcsóbb, mint néhány évvel ezelőtt. Ez a vállalkozások szerint tarthatatlan. Bár néhány független pékség már drágábban kínálja a pékárut, a kereskedők beszállítóiként működő üzemek egyelőre kivárnak. Annak érdekében, hogy a helyzet rendeződjön, nemrég egy találkozót hívott össze a NAK a pékszövetség és a kereskedők között, ahol az áremelés is szóba került. Hamarosan tárgyalóasztalhoz ülhetnek az áruházláncokkal, hogy megvitassák az emelés mértékét.
Forrás: Magyar Idők
