Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok bérfelzárkóztatását kérik a szakszervezetek azt követően, hogy jelentős béremelésekről születhet megállapodás a versenyszférában és az állami cégeknél.
A dolgozókért folytatott verseny és a felzárkózás miatt a kormány, a munkaadói oldal, valamint a szakszervezetek is egyetértenek a bérrendezés fontosságával, ezért a Liga Szakszervezetek a következő időszakban az önkormányzati fenntartású gazdasági társaságokkal egyeztet egy szintén jelentősebb, egyedi, hosszú távú bérfelzárkóztatásról – tudta meg a Magyar Idők. Mészáros Melinda, a Liga elnöke a Magyar Időknek kifejtette: a közszolgáltatások fenntartásához bért kell emelni.
A minimálbérek, valamint az állami vállalatoknál dolgozók fizetésemelése mellett nélkülözhetetlen az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál is a jelentős, az országos átlagot meghaladó bérfelzárkóztatás – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Emiatt az érdekképviselet tárgyalóasztalhoz ül a vállalatvezetőkkel, valamint az önkormányzatokkal annak érdekében, hogy a közszolgáltatások ne kerüljenek veszélybe. A szakszervezeti vezető példaként említette a települések tömegközlekedését, a víz- és csatornázási szolgáltatásokat, a távfűtést és a gyógyfürdőket.
Mészáros Melinda kérdésünkre megerősítette: számos önkormányzati vállalatnál egyedi bérmegállapodások születtek az idei évre, akár az alapbér, akár a kafetériakeret megemelésével, vagy az eddigi béren kívüli juttatás béresítésével. Ugyanakkor vannak olyan vállalatok, amelyeknél nem terveztek bérfelzárkóztatást. A Liga ezért az állami vállalatok bérfelzárkóztatásával kapcsolatos, hamarosan megszülető kormánydöntést követően nemcsak a munkáltatókkal, de az érintett önkormányzatokkal is tárgyalni szeretne.
A Liga vezetője arra figyelmeztetett, ha az önkormányzati vállalatoknál nem következik be bérfelzárkóztatás, akkor a munkavállalók akár az állami vállalatokhoz, akár a versenyszféra cégeihez, vagy külföldi munkaadókhoz vándorolnak el. Így több közszolgáltatás, többek közt a nagyvárosok és a főváros tömegközlekedésének fenntartása is veszélybe kerülhet. Példaként említette, hogy ha a Volánnál megvalósul a hároméves, 30 százalékos felzárkóztatás, akkor könnyen beindulhat egy munkaerő-elszívó hatás a BKV-tól. Ráadásul mindkét cégcsoport munkaerőhiánnyal küzd.
Mészáros Melinda kiemelte: a szolgáltatások biztonságát kizárólag béremelésekkel lehet fenntartani, ráadásul a fizetések fejlesztését a verseny is kikényszeríti. Emellett szükség van az államigazgatásban dolgozók bérrendezésére is, mivel a kormány által az önkormányzatoknak a minap megítélt 7,5 milliárd forintos kiegészítés csak a minimálbér, valamint a bérminimum kipótolására elegendő. A szakszervezeti vezető hozzátette: mindenki egyetért a bérfelzárkóztatás fontosságával, beleértve a kormányt, a munkaadói oldalt, valamint a szakszervezeteket.
Nagyobb fizetésért marad csak a jó szakmunkás
Az építőiparban állni kell a piaci versenyt, ezért növelni kell a kereseteket, mert a jó szakembereket csak így lehet megtartani – mondta lapunknak az ágazati szakszövetség elnöke. Koji László kifejtette: már az év elején érezhető a 10-15 százalékos béremelés, ami az esztendő során nagyobb is lehet. Szerinte hosszabb távon nem lehet ügyeskedéssel kibújni a fizetésemelés alól.
Hátrányból előny a béremeléssel
Rövid távon terhet, hosszabb távon viszont előnyt jelenthet az agrár-élelmiszeripari vállalkozásoknak a béremelés. Az ágazatra egyre jobban jellemző munkaerőhiányra ugyanis megoldást jelenthet, ha a magasabb fizetéseknek köszönhetően egyre több közmunkás jelenhet meg a versenyszférában. A növekvő bérköltségeket egyes ágazatok áremeléssel gazdálkodnák ki, így a jövőben drágább lehet a liszt és a kenyér is a boltokban.
Áremelést szorgalmaznak a bérek miatt
Az orvostechnikai területen működő vállalkozások nagyjából felének problémát okoz a kötelező béremelés – derül ki az Orvostechnikai Szövetség felméréséből. Lapunk információi szerint a cégek 35 százaléka mondta azt, hogy csak komoly nehézségek árán tudja növelni a béreket, 30 százalékuk pedig azt közölte, hogy a lépés a működésüket veszélyezteti. A mikrovállalkozások 35 százaléka számolt be közepes, 30 százaléka jelentősebb bérfeszültségről a kötelező béremelés miatt.
Forrás: Magyar Idők
