Gondot okozhat február elején az iskolákban, kinek mennyit is kell kézhez kapnia az új keresetek alapján. Bérfeszültség is lehet a közoktatásban. A Pedagógusok Szakszervezete tovább tárgyal.

Hogy miről is van szó? Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke segít a magyarázatban a Szabad Föld olvasóinak:

– A köznevelési intézményekben a nevelő- és oktatómunkának vannak olyan segítői – például: óvodaés iskolatitkárok, dajkák, gondozónők, könyvtárosok, úszómesterek –, akiknek nincs pedagógus-szakképzettségük, szakképesítésük. Ugyanakkor 2017. január 1-jétől ők is megkapják – az általános minimálbér- és a garantált bérminimumemelésen felül – a közoktatást ráadásként érintő hétszázalékos béremelést. És kollégáikhoz hasonlóan nekik is lehet ezenkívül még háromszázalékos keresetnövekedésük, de erről az intézményvezetők döntenek a végzett munka minősége alapján.

Így jöhet ki a 10 százalék plusz. Csakhogy – teszi hozzá a PSZ elnöke – ez a 10 százalék a közoktatásban sajnálatosan mégsem terjed ki mindenkire. Nem vonatkozik a kisegítő dolgozókra, könyvtáros asszisztensekre, oktatástechnikusokra, takarítókra, fűtőkre, konyhalányokra, karbantartókra. Ez pedig bérfeszültséget okozhat.

– Mi azt képviseljük: a 7+3 százalék mindenkinek járjon a közoktatásban, mindegy, hogy az illető iskolatitkár vagy takarító. Mivel az ötvenkilenc tankerület önálló gazdálkodószervezet lett, kezdeményezzük: kerítsenek a költségvetésükben forrást arra, hogy e kollégák keresetét valamilyen módon kiegészíthessék. De konkrét javaslatainkat először Solti Péterrel, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ új elnökével tárgyalnánk meg – mondja Galló Istvánné.

 Forrás: Szabad Föld