A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a következő hat évben realitássá válik a 40 százalékos béremelés.

 Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a nap folyamán megkötött, több évre is intézkedéseket meghatározó bérmegállapodással indokolta kijelentését, mondván, a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést.

Ennek feltétele, hogy a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom működjön Magyarországon - tette hozzá.

Lázár János közölte, a minimálbér emelése egymillió embert érint 2017-ben és 2018-ban a vállalati szektorban.

Állami alkalmazásban közel 200 ezer ember dolgozik minimálbéren, azaz összesen 1,2 millió embernek fontos a bérmegállapodás - részletezte.
Hangsúlyozta azt is, hogy a megállapodás a béremelés mellett a munkaadói járulékok csökkentését is tartalmazza.

„Most végre, 25 év után megkezdődött a járulékok csökkentése” - hangoztatta.
Hozzátette: most 28 százalékos járulékfizetési kötelezettség van, amit szeretnének 13-14 százalékra levinni.

Lázár János azt mondta, a következő években megnézik, milyen béremelések lesznek, és a további járulékcsökkentés ettől függ majd.
Ismertetése szerint jövőre a bruttó minimálbér 127 500 forint lesz a jelenlegi 111 ezer forint helyett, 2018-ban az összeg nyolc százalékkal 138 ezer forintra emelkedik.

A garantált bérminimum jövőre 129 ezer forintról 161 ezer forintra nő, 2018-ban pedig 180 500 forintra - mondta.

A miniszter azt mondta, a járulékcsökkentés 2018 után, a megállapodás után is folytatódik, 2022-ig állapodtak meg kétszázalékonkénti járulékcsökkentésről.

Úgy fogalmazott: az elmúlt évtized legfontosabb eredménye az, hogy egy jobboldali kormány a munkaadók és a munkavállalók közreműködésével létre tudott hozni egy hosszú évekre szóló bérmegállapodást. Komoly eredmény, hogy a Fidesz ezt tető alá tudta hozni, mert a béremelésről baloldali pártok „blabláznak”, de semmi nem történik - közölte.

Szerinte azért lehet béremelés, mert a magyar gazdaság jelentősen erősödött az elmúlt években.

Európa gyengül, gazdasági kilátásai nem tiszták, ehhez képest Magyarországon stabil, teljesen világos gazdasági helyzet van - mondta, hozzátéve: a „fundamentálisan” rendbe rakott gazdasági környezet alapozhatta meg a megállapodást.

Lázár János kitért arra, hogy ma 4,4 millió ember dolgozik az országban, a kormány rendbe rakta a költségvetést, csökken az államadósság. Ha parlament vállalná, akkor akár hiány nélkül is el lehetne fogadni a költségvetést - tette hozzá.
Kérdésre beszélt arról, hogy a miniszterelnök jövő héten újra tárgyal a nyugdíjasokkal a nyugdíjemelésről.

A kormány új büntetőeljárási törvényt nyújt be a parlamentnek januárban - közölte a Miniszterelnökség vezetője. Trócsányi László igazságügyi miniszter kétéves egyeztetés után tárta a kormány elé a készülő kódexet, amely reményei szerint közkonszenzuson alapul. Lázár János a jogszabály céljaként jelölte meg az eljárások gyorsítását és hatékonyságának növelését, az áldozatvédelem erősítését.

A javaslatról ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. A csomagot januárban nyújtják be a parlamentnek, és 2018 nyarán léphet hatályba a törvény - ismertette.

A minisztert kérdezték Tarsoly Csaba, a Quaestor volt vezetője nyilatkozatáról is. Azt felelte: az előzetes letartóztatásban lévő volt cégvezető köztörvényes tolvaj, kritikáit nem veszi figyelembe. Hozzátette: az interjút olvasva az a benyomása, hogy Tarsoly Csaba szerint a brókercég csődjéért mindenki felelős, csak ő nem.

„Nem kevesebbet állít, hogy lassan most már Jézus Krisztus a felelős azért, hogy a Quaestor csődbe ment, ahelyett, hogy bevallaná, hogy hány 10 milliárd forintot lopott el” és visszaadná azt - fogalmazott, egy hosszú ideje börtönben lévő ember üres vagdalkozásnak minősítve a nyilatkozatot.
Megkérdezték az interjúban szereplő Duna City-projektről is, amelyet Tarsoly, állítása szerint, Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel közösen valósított volna meg. A miniszter közölte: kormányülésen nem volt ilyen beruházásról szó. Arra pedig, hogy sajtóhírek nyílt titkosszolgálati játszmaként írtak a Pharaon-ügyről, azt mondta: nyugtató teát javasolna mindenkinek, lassan egy komplett kémregény bontakozik ki. Nem tartja komolynak ezeket a híreszteléseket, a magyar hatóságok a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén feltárták a történteket.

A miniszter álláspontját kérték a Gyárfás Tamás úszószövetségi edző és több úszó közötti vita ügyében. Megerősítette Szabó Tünde sportállamtitkár közlését, miszerint a helyzet mielőbbi rendezésében érdekeltek, mert az veszélyezteti a vizes világbajnokság sikerét és a fejlesztéseket. Hozzátette: a kormány nem kívánja a vitát befolyásolni.

Lázár János kapott kérdést az Országgyűlés előtt fekvő, muzeális intézményekről szóló törvényjavaslatról is. Az indítványt azzal indokolta, hogy Károlyi György és felesége 99 évre használatba kapta a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, amelyet saját ráfordítással építettek újjá.
Az eredeti tulajdonos leszármazottja két, dédanyjáról és dédapjáról készített Benczúr Gyula olajfestményt szeretne visszakapni, amely bizonyíthatóan a kastélyban volt, azonban az állam egy feltételezett tolvajtól korábban megvette, és most a nyíregyházi múzeumban látható. A törvénymódosítás azt szolgálja, hogy a dédunoka használatába kerülhessen a két műtárgy.