Mitől függ a gyermekgondozási díj összege és meddig folyósítható? Az alábbi cikkben ismertetjük a biztosítási jogviszony, valamint a hallgató jogviszony alapján járó GYED tudnivalóit és azt is, mekkora adó- és járulékfizetési kötelezettség áll fenn a GYED után – írja a munkajog.hu.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a csecsemőgondozási díjon (CSED) kívüli – a gyermekvállalás támogatására szolgáló – további ellátás a gyermekgondozási díj (GYED). Ez a CSED- hez hasonlóan nem szociális juttatás, hanem biztosítási jogviszony, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján járó pénzbeli ellátás, amely nem azonos az alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozást segítő ellátással (GYESE), amely régebben még a gyermekgondozási segély (GYES) nevet viselte.

A gyermekgondozási díj összege tehát általában a megelőző fizetés nagyságától függ és általában a gyermek 2 éves koráig fizethető.

A gyermekgondozási díj vonatkozásában külön kell választanunk a biztosítási jogviszony, valamint a hallgatói jogviszony alapján járó GYED- et. Ugyanis míg előbbi a jövedelem függvénye, utóbbi a minimálbér összegéhez kötött.

A biztosítási jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege  

Amennyiben az általános szabályok alapján szeretnénk a GYED összegét megállapítani, abban az esetben a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor is az alapján kell a GYED- et megállapítani. Azonban fontos tudni, hogy mivel a GYED összegének kiszámításához az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet csak figyelembe venni, ennél fogva a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, és a gyermekgondozást segítő ellátás (korábban gyermekgondozási segély) összegét a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni. 

Ahhoz, hogy a GYED az általános szabályok szerint megállapítható legyen, az összegének kiszámítását megelőzően meg át kell tekinteni, hogy az igénylő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában rendelkezik-e a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Amennyiben igen, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani. Azonban ehhez szükséges az is, hogy a biztosítási idő folyamatos legyen, ugyanis megszakítása esetén, az azt megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába azonban nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj –, a gyermekgondozást segítő ellátás/gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

A számításhoz kapcsolódóan fontos szempont még az is, hogy a 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

Lehetséges, hogy az igénylőnek nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel. Ebben az esetben a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. 

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya. 

Amennyiben azonban az igénylő sem 180 napi, sem 120 napi figyelembe vehető jövedelemmel nem rendelkezik, azonban van a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap – Tbj. 5. § szerinti –  folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. 

Abban az esetben, ha az előzőekben leírtak egyike szerint sem lehet megállapítani az ellátás összegét, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része lesz. Ez alól kivételt jelent, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyermekgondozási díj alapját megállapítani. 

Fontos tudni, hogy a fenti számítási módot abban az esetben kell alkalmazni, ha az igénylő gyermekgondozási díjra 2015. június 30. napját követően válik jogosulttá.

Ha GYED alatt születik újabb gyermek

A GYED összegének számítása szempontjából kérdéses lehet az az eset, ha az igénylőnek gyermekgondozási díj (vagy akár gyermekgondozást segítő ellátás/gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül szüleik újabb gyermeke.

Ekkor oly módon kell az ellátás összegének alapját megállapítani, hogy össze kell hasonlítani az újabb gyermek után járó – a fenti esetek közül valamelyik szerint – számított gyermekgondozási díj naptári napi alapját a gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj/terhességi-gyermekágyi segély naptári napi alapjával. Ezek közül pedig a kedvezőbb naptári napi alap figyelembevételével kell az újabb gyermek jogán járó gyermekgondozási díjat folyósítani.

Ez a szabály azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj/terhességi-gyermekágyi segély alapja a tényleges jövedelem alapján került megállapításra.

A gyed mértéke 

A gyed a fentiek szerint megállapított és figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2016-ban 111.000,-Ft) kétszeresének 70 százaléka lehet.

Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2016. évi felső határa havi bruttó 155.400,- Ft. 

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed-re, akkor a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Azonban az az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Amennyiben a szülő egyidejűleg több, különböző korú gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, abban az esetben a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.

A diplomás gyed összege 

A gyermekgondozási díj megállapítására akkor is van lehetőség, ha az igénylő nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal és ezáltal jövedelemmel sem, ugyanakkor hallgatói jogviszonya alapján az ellátás mégis igényelhető.

Ez az úgynevezett diplomás gyed az alábbi esetekben és összegekben folyósítható:

a.) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2016-ban: 111.000,-Ft) 70 %-a, 

b.) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2016-ban: 129.000,-Ft) 70 %-a. 

Fontos tudni azonban azt is, hogy ezek a fenti összegek csak akkor érvényesek, amennyiben az igénylőnek egyáltalán nincs biztosítási jogviszonya és ebből származó jövedelme. Ugyanis amennyiben az igénylő a hallgatói jogviszonya mellett az előzőekben írtak szerint megállapított 180, 120, vagy 30 naptári napi jövedelemmel is rendelkezik, abban az esetben már utóbbiakra vonatkozó szabályok szerint kell az ellátást megállapítani, tehát az általános szabályok alapján.

Adó- és járulékfizetési kötelezettség a gyermekgondozási díj után 

A GYED összege után adó és járulékfizetési kötelezettség keletkezik, amelyet a folyósító szerv köteles a gyermekgondozási díj összegéből levonni.

Ennél fogva minden esetben levonásra kerül a személyi jövedelemadó-előleg és a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék.

Amennyiben az igénylő érvényesíteni szeretné a családi kedvezményt, amely adó- és járulékkedvezményt tartalmaz, abban az esetben az „Adóelőleg-nyilatkozat 2016. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről” elnevezésű nyomtatványt kell az OEP honlapjáról letölteni és azt kitöltve és a GYED- et folyósító szervhez benyújtani.

Forrás: munkajog.hu