Fenntartja a sztrájkkészültséget a Magyar Közszolgálati, Közalkalmazotti és a Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), de szerdán megkezdi a tárgyalásokat a szociális ágazatban dolgozók keresetnövekedése érdekében Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, a sztrájktárgyalásokra kijelölt állami vezetővel - mondta a szakszervezet elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Boros Péterné leszögezte: fenntartják az ágazatban dolgozók 30 százalékos keresetnövekedésére vonatkozó követelésüket.

Felidézte, november 10-én e-mailben és tértivevényes küldeményként postai úton is bejelentették hogy országos szervezésű sztrájkot kezdeményeznek december 5-ére.

Ennek igazolására az e-mailt annak küldési dátumával és a tértivevény szelvényt is a sajtó rendelkezésére bocsátották.

A szakszervezet ezzel arra reagált, hogy a kormányzati portálon múlt csütörtökön megjelent közleményben az szerepelt: „a decemberre munkabeszüntetést hirdetők hivatalos bejelentéssel nem éltek, a sztrájkról nem kezdeményeztek egyeztetést a kormányzattal, és nem folytattak tárgyalást az elégséges szolgáltatások köréről sem”.
Boros Péterné vis maiornak nevezte, hogy a dokumentum mindezek ellenére nem érkezett meg a kormányhoz. Hozzátette: amikor erről értesült, levélben fordult a helyettes államtitkárhoz és megismételte a sztrájkfelhívásukat, emellett szombaton telefonon is beszélt az államtitkárral, aki jelezte, hogy szerdán nyitott a tárgyalásokra a szakszervezettel.

Az MKKSZ elnöke arra kérte az ágazatban dolgozókat, folytassák a törvényes sztrájkelőkészületet, hogy megfelelően nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra már a szerdai tárgyaláson is.

Kiemelte: felelősséget vállalnak a sztrájk szervezéséért és képesek megszervezni a törvényes sztrájkot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy már a sztrájkfelhívásuk első bejelentésének hatására teljesülhet az egyik követelésük - miszerint a szociális munka napja legyen munkaszüneti nap az ágazatban -, mivel a parlament előtt szerepel egy ezt tartalmazó javaslat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményére utalva, amely szerint ágazati számítások alapján a jövő évi, a bértáblában és pótlékokban megmutatkozó bértöbblet jelentős béremelést eredményezhet a szociális területen dolgozók esetében, Boros Péterné azt mondta: úgy tűnik, a 30 százalékos keresetnövekedésre vonatkozó követelésük egy jó része máris teljesülhet. Hangsúlyozta: nem lehetetlent kérnek, azt szeretnék elérni, hogy ne fokozódjon az ágazatban a munkaerőhiány, amely már most is 10 százalékra tehető.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum munkavállalói oldalának képviselője arról beszélt: a parlament előtt szereplő tervezetben ugyan elismerik a szociális munka napjaként november 12-ét és az munkaszüneti nap lehet az ágazatban dolgozók számára, egy másik rendelkezés ugyanakkor törölné a ,90-es években kivívott köztisztviselők napját.

A köztisztviselők napját minden évben július 1-jén ünneplik, a jövőben Bárdos Judit szerint az önkormányzatok a saját költségvetési büdzséjükhöz igazítva ünnepelhetik munkaszüneti napként, de a tervezet indokolása kitér arra, hogy az állami szolgálatban lévő köztisztviselők, a rendvédelemben dolgozó köztisztviselők számára ez a nap a jövőben nem lenne munkaszüneti nap. 

Felidézte: 2010-ben, amikor az Orbán-kormány elnyerte mandátumát, tárgyalások kezdődtek a rendvédelem pénzügyi helyzetének megoldására, az életpályamodell kialakítására. Hozzátette: akkoriban sok esemény történt az utcán és ezeknek az lett a következményük, hogy a szolgálati nyugdíjat eltörölték és a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is megszüntették.

„Bosszúérzetem van” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az önkormányzati köztisztviselők vonatkozásában volt egy sztrájk, és ennek a következménye, hogy a 8 éve keresetnövekedésben nem részesülő egyéb kormányzati tisztviselők még ezt az egy szabadnapot is elvesztik.

Úgy vélte, ezt azért lehet megtenni, mert „tisztában van azzal a hatalom, hogy ezek a kollégák nem fognak az utcára menni, és a polgárok, a Magyarországon élő emberek pedig örülnek, hogy a bürokráciacsökkentés keretében egy jogosítványt elvesztenek”.  Ez pedig azt üzeni a szakszervezeti vezető szerint, hogy a hatalomtól soha nem lehet pluszjuttatásokat elvárni akkor, ha szembefordulnak vele.

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció