Több helyi önkormányzat továbbra is csak a tiszta udvarú, rendes házak lakóinak nyújt szociális támogatást, hiába szűnt meg tavaly az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás - hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért. A szervezet legutóbb Sáta és Tiszavasvári önkormányzati rendeleteit támadta meg. A szociális államtitkár szerint az önkormányzatok előírhatnak bizonyos feltételeket, de a rászorulók magánszféráját tiszteletben kell tartani – írja a Népszava.

Törvényellenesnek tartja Sáta és Tiszavasvári szociális ellátásokról szóló rendeletének több pontját is a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), mert azok a települési támogatásra való jogosultság megállapításának feltételeként a rászoruló családok lakókörnyezetének rendezettségét is előírják.

A sátai rendeletben például az olvasható, hogy nem csupán az udvar tisztán tartásáról és az épület külső karbantartásáról kell gondoskodniuk az érintetteknek, hanem a házban található helyiségeknek is meg kell felelniük az önkormányzat által kívánt higiéniai feltételeknek. Ezek teljesítését az alpolgármester és a pénzügyi bizottság két tagja személyesen ellenőrzi, de ha a helyzet úgy kívánja, a polgármester is helyszíni szemlét tarthat a rászorulók otthonában.

Mindezt úgy, hogy az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás már tavaly megszűnt. A TASZ a szociális törvény úgynevezett „tiszta udvar, rendes ház” kitételeinek alkotmányellenességére még 2012 őszén hívta fel az alapjogi biztos figyelmét, aki egyetértett a jogvédő civil szervezettel abban, hogy a törvény kérdéses pontjai aggályosak a magánszférához való jog szempontjából, ráadásul a jogbiztonság elvét is sértik, mivel a túlságosan széles, bizonytalan megfogalmazásokkal teret engednek az önkényes hatósági jogalkalmazásnak. A biztos 2013 augusztusában utólagos normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál. Az indítványt csak 2015 áprilisában bírálták el, így a felhatalmazó szociális törvénybeli szabályok csak tavaly április elsejével vesztették hatályukat.

A törvénytelen gyakorlat azonban - ahogy arra a TASZ rávilágított - tovább él. Boros Ilona, a szervezet roma programjának jogásza emlékeztetett: 2015 márciusában a lakhatást segítő települési támogatások rendszere is változott, a normatív lakásfenntartási támogatás megszűnt. Azóta az önkormányzatok saját hatáskörükben dönthetik el, folyósítanak-e támogatást a lakhatási problémákkal küzdőknek.

Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár egy nemrégiben tartott háttérbeszélgetésen arról beszélt, az önkormányzatok előírhatnak bizonyos feltételeket, de a magánszférát minden esetben tiszteletben kell tartani. „A túlterjeszkedő jogalkotást és a visszaélésszerű jogalkalmazást nem ösztönözzük, nem pártfogoljuk” - szögezte le.

Ennek ellenére a probléma jelen van, és egy civil szervezetnek kell küzdenie ellene. Boros Ilona elmondta: a szociális törvény értelmében az önkormányzatok csak a rászorultságot egyértelműen mutató kritériumokat fogalmazhatnak meg, a rendezett lakókörnyezet azonban nem a rászorultság jellemzője. Sőt a rendezett lakókörnyezet címszó alatt felsorolt körülményekhez a rászoruló családok a támogatás megkapásával kerülhetnének közelebb. Ám így épp azokat zárják ki a támogatásból, akiket céloznia kellene a segítségnek.

A TASZ beadványban fordult az illetékes kormányhivatalokhoz, hogy állapítsák meg a szóban forgó rendeletek törvénytelenségét, és tegyenek törvényességi felhívást a támadott rendelkezések képviselő-testületi hatályon kívül helyezésére.

Miskolc ellenáll

A civil szervezet korábban Miskolc szociális rendeletét is támadta, s bár az illetékes kormányhivatal egyetértett az aggályokkal, törvényességi felhívást is kibocsátott, a felhívásnak Miskolc önkormányzata nem tett eleget.

Ahelyett, hogy a kormányhivatal a Kúriához fordult volna, „új jogalkalmazási gyakorlatokra hivatkozva” további egyeztetéseket kísérelt meg a városvezetéssel. A rendelet kifogásolt pontjai azóta sem változtak.

Forrás: Népszava