Meglehetősen alacsony a Magyarországon működő cégek hozzáadott értékből adódó bérráfordítása. A Magyar Idők által megkérdezett közgazdász szerint amennyiben a munkaadói járulék csökken, nehéz lesz ellenőrizni, hogy tényleg a fizetésekre fordítják-e a cégek a megtakarítást. Elsősorban a vállalkozásoknak kellene a zsebükbe nyúlniuk.

Rendkívül alacsony a hozzáadott értékből a bérekre fordított összeg a magyarországi vállalkozások többségénél, ágazati szinten ez elsősorban a mezőgazdaságban, valamint a kereskedelemben érhető tetten. A Magyar Idők birtokába jutott ágazati adatok szerint a mezőgazdaságban a hozzáadott érték 1178 milliárd forint volt 2015-ben, miközben a bérteher csak 173 milliárd forintot tett ki. A hozzáadott értéken belül közgazdasági szempontból két főbb tétel különíthető el: a bérköltség, valamint a profit. Az arányokból tehát egyértelműen látszik, lenne miből fizetést emelnie sok vállalatnak. A kereskedelemben már elkezdődött ez a folyamat, mivel több üzletlánc is fordított dolgozóira nyereségéből, azonban még mindig nem olyan mértékben, hogy megállítsák az elvándorlást. A kereskedelemben a hozzáadott érték közel 3000 milliárd forint volt tavaly, amelyből az alkalmazottaknak 869 milliárd forint jutott.

– A külföldi vállalkozások továbbra is az olcsó munkaerőt látják a magyarokban, a kormánynak pedig nincs arra fegyvere, hogy rákényszerítse őket a béremelésre – mondta a Magyar Időknek Csath Magdolna közgazdász. Az itt működő cégeknek a nyereségük után világviszonylatban is alacsony adót kell fizetniük, és várható, hogy valamelyest emelnek a béreken, ám a tendenciák azt mutatják, elsősorban a jóval olcsóbb ukrán munkaerő behívását szeretnék. A munkaadói terhek csökkentése a szakértő szerint nem garantálja, hogy a cégek az elengedett közterhet béremelésre fordítják, mivel ezt nagyon nehéz ellenőrizni, még akkor is, ha a kormány ehhez köti a járulékcsökkentést. A személyi jövedelemadó csökkentése pedig jelentős bevételeket vonna el a költségvetésből, hiszen az áfabevételek után ez az egyik legjelentősebb tétel. A közgazdász szerint rendszerszinten kellene változásokat elérni, többek közt azzal, hogy a kis- és középvállalatokat ösztönözzük a tudásalapú, magas hozzáadott értéket képviselő fejlesztésekre. Csath Magdolna hozzátette: Nyugat-Európában jóval többet fordítanak a vállalatok megtermelt profitjukból a munkaadók bérére.

A szakszervezetek fontos szempontnak tartják a kormánnyal és a munkaadókkal folytatott háromoldalú tárgyalásokon a hozzáadott érték kérdését. Az adatok szerint ugyanis a nyugat-európai országokban jóval magasabb a cégek profitjából odaadott bér. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány célja, hogy öt év múlva 40 százalékkal magasabbak legyenek a reálbérek, ezért egy többlépcsős folyamatot dolgoznak ki a következő hetekben az érdekképviseletekkel.

 Forrás: Magyar Idők