A Pest megyei Telkiben keresték tavaly a legtöbbet, a borsodi Csenyétén a legkevesebbet - írta a Magyar Idők a NAV adatai alapján.

Nincs olyan megye, kerület és nagyváros, ahol ne emelkedett volna tavaly a helyi lakosok jövedelme és ezzel az általuk befizetett adó. Budapesten a VI. és VII. kerületiek fizetése ugrott meg a leginkább, miközben a legjobban még mindig a budai, gazdagnak tartott kerületekben kerestek az emberek. A megyék közül Vas és Veszprém szerepelt kiemelkedően, de Nógrád is felfért a dobogóra. Az északkeleti országrészhez egyébként több rekordszerű adóeredmény is kapcsolódott, bár némelyiket bizton elcserélnék az ottaniak.

Többen készítettek adóbevallást, az érintettek magasabb jövedelemről adtak számot a hatóságnak és adóként is nagyobb összeget róttak le – 2014-ről 2015-re nagy vonalakban így változtak a hazai közteherviselési viszonyok. Lapunk kérdései nyomán az adóhivatal összeállította az országos átlag mögött meghúzódó legfontosabb területi adatokat is, ezek alapján pontosan megrajzolható Magyarország tavalyi adótérképe.

Az egyik legfontosabb részlet, hogy a hatósághoz a múlt évben nagyjából 4,6 millió adóbevallás érkezett, vagyis a hazai lakosság 46 százaléka töltött ki adóügyi iratot. Ez ügyben Vas megye járt az élen, ott ugyanis két emberből átlagosan egy készített adóbevallást – nem akadt még egy megye, ahol az arány elérte volna az ötven százalékot. Érdekes módon a leggyengébb mutatót – Baranya mellett – a főváros hozta, az itt lakók 43 százaléka küldött nyomtatványt a hatóságnak.

Főváros

Budapesten nagyjából hétszázezer ember számolt el az adóhivatallal 2015-ös bevételeiről. Ezek szerint a fővárosiak több mint 2100 milliárd forintra tettek szert, százmilliárddal többre, mint 2014-ben.

Tavaly a budapesti kerületek legtöbbjében öt-hat százalékkal kerestek többet az ott lakók, mint egy évvel korábban. Kiugró értéket a VII. kerületben jegyeztek fel, ahol a korábbinál 13 százalékkal szerepelt nagyobb összeg a helyiek fizetési papírján. Két számjegyű emelkedést az ország egyetlen más nagyvárosában vagy fővárosi kerületében sem regisztráltak. A VI. kerületieknek szintén nem ment rosszul a múlt esztendőben, fizetésük hét százalékkal kúszott feljebb, ahogy a XVI. és a II. kerületben is hasonló mértékben emelkedtek a juttatások. Utóbbi városrészben – vagyis a Rózsadombon és környékén – rögzítették egyébként az országban a második legmagasabb, szám szerint 4,4 millió forintos éves jövedelmet, ami 366 ezres havi keresménynek felel meg. Nagyobb összeget csak a másik jómódúnak tartott budai kerületben, a XII.-ben jegyeztek fel. Ezek alapján nem meglepő, hogy az itteniek fizették a legtöbb személyi jövedelemadót is.

Megyék

Bizonyos összevetésben állták a versenyt a megyék a fővárossal. Vasban például 7,3 százalékkal kerestek többet az emberek tavaly, mint 2014-ben, ami – a már említett fővárosi VII. kerület után – az országos lista második helyéig repítette a nyugati megyét. A legnagyobb keresetnövekedésről szóló lista negyedik pozíciójában – a bronzérmes VI. kerület mögött – némiképp meglepő módon Nógrád állt. Az északkeleti megyében kereken hét százalékkal emelkedtek a bevallott bérek, ami akkor sem intézhető el egy kézlegyintéssel, ha a nógrádi átlagos havi juttatás ezzel együtt is 157 ezer forint körül mozgott. – Az emelkedés nagy, de a fizetés így is kevés – mondhatják erre a helyiek. S hogy mennyire igazuk lenne, azt pontosan megmutatja, hogy a nógrádinál kisebb átlagos fizetést csak Szabolcsban, Békésben és Somogyban jegyeztek fel.

Nagyvárosaink bizonyos adatai úgyszintén a keleti területek felpezsdülését mutatják. Ugyan Budapest kereseti viszonyait csak a győri és a székesfehérvári bérek közelítették meg tavaly, a legnagyobb növekedés azonban Miskolchoz és Salgótarjánhoz kötődik. A borsodi megyeszékhelyen 6,7 százalékkal kerestek többet a helyiek, mint 2014-ben, ennél nagyobb értéket egyik más nagyváros sem mondhatott a magáénak. Nógrád központja állt az országos lista második helyén, megelőzve például a jó évet záró Vas megye székhelyét, Szombathelyet. Az átlag feletti béremelkedés azonban ebben az összevetésben is csak kozmetikázott a keleti és a nyugati országrész közötti jövedelmi különbségeken: Salgótarjánban keresték az adófizetők a legkevesebbet, de Békéscsaba, Nyíregyháza is a sor végére került. Ennek nyomán az egy magánszemélyre jutó átlagos adóbefizetés is a Dunától keletre fekvő nagyvárosokban volt a legalacsonyabb.

Gazdagok, szegények

Az adóhivatal kimutatásából kiderült az is, mely kisebb városok és falvak vezették a különféle adólistákat. Az ország legjobban kereső településének például a Pest megyei Telki számított tavaly. Ott az átlagos jövedelem majdnem 4,9 millió forint volt tavaly, vagyis havonta megközelítőleg 410 ezer forint bevétellel büszkélkedhettek a helyiek. Személyi jövedelemadót is a telkiek fizettek így a legtöbbet, az egy év alatt – átlagosan – lerótt 724 ezer forintnál egy településen sem jegyeztek fel nagyobb összeget. A másik végletet Csenyéte adta, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen 441 ezer forintot tett ki az éves átlagos jövedelem, ami alig több havi 36 ezer forintnál.

Akadt persze olyan mutató, amelyben Borsod verhetetlen volt: a megye egyik településén, név szerint Nagyhután háromból két ember készített adóbevallást: az ottani hetvenszázalékos arányhoz foghatót más helyen nem rögzítettek. Borsodi volt ugyanakkor az a település is, ahonnan – a lakosságszám arányában – a legkevesebb adóirat érkezett. Szakácsiban 178 ember közül 26 adott le szja-bevallást, ami nem érte el a 15 százalékot.

Forrás: Magyar Idők