A létszám nem nő, így csak egymástól tudnak eladót elszipkázni a boltok. A bérrangsor  legvége, a kicsi könnyen lehúzhatja a redőnyt végleg, főleg, ha megdobják a vasárnapi pótlékot. A nagyok mindenben elhúztak, most éppen a bérben, hiába a sok multistop tábla. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kisboltosok csak látszattámogatásokat kaptak – írja a blokkk.hu.

 Az elmúlt napokban a Lidl főpénztárosának fizetése körül forogtak a hírek, hiszen ha valaki rászánja magát ennek a munkakörnek a betöltésére, akkor havi járandósága már bruttó 340 ezer forint felett járhat a diszkontláncnál. Ezek a híradások azt jelzik, hogy ma már nem csak a vásárlókért, hanem az eladókért is őrült verseny folyik a boltokban, áruházakban.

 A fizikai munkát végzők havi bruttó átlagkeresete a KSH legutóbbi adatai szerint 159 ezer forint volt júniusban a kiskereskedelem egészében, az élelmiszerbolti eladóké pedig 141 ezer forint. Ez 10%-kal több, mint egy évvel ezelőtt. A létszám azonban nem nő, 2016. első félévében semmit sem változott, így hiába az eddigi emelés, csak egymástól tudják elszipkázni az eladókat a boltosok.

Bért csak pontosan szabad számolni, persze van, aki eltitkolja

A pontos összehasonlítás követelménye az, hogy a különböző áruházakban az azonos munkaköröket kell összevetni. A Lidl főpénztárosa más beosztást jelent, mint egy bolti dolgozó besorolású alkalmazotté ugyanabban az áruházban. Ezért azt kell megnézni, hogy az élelmiszerboltokban az eladó jellegű munkakörökben mennyi bért kínálnak, hiszen ők képezik a bolti dolgozók derékhadát. A részmunkaidősök esetében kínált béreket pedig napi 8 órás munkavégzésre kell vetíteni. Ma már a diszkontokban, de sok más boltban is a bolti dolgozók szinte mindent csinálnak, pénztárosok, árufeltöltők, takarítók egyszerre. A szupermarketben ráadásul csemegepultozik is mindenki. A diszkontok bolti dolgozóinak zöme ráadásul részmunkaidős, ez a megoldás is része a forgalom hullámzásához igazodó munkaszervezésnek.

Sok álláshirdető megelégszik a 8 általános iskolai végzettséggel Az élelmiszer bolti eladóknak, ha munkájuk során kiszolgálják a vásárlót, például a csemegepultban, akkor kötelező a megfelelő szakképesítés, ez viszont a pénztárosnak, vagy az árufeltöltőnek nincs előírva. Ez is érdekes képet mutat a gyakorlatban, hiszen nem egy igazi eladót álcáznak pénztárosnak, vagy árufeltöltőnek. A képhez hozzátartozik, hogy a kereskedelem ugyanúgy robotosodik, mint az autóipar, vagy sok más terület, hiába nem tetszik ez a szakszervezetnek. A vásárlónak viszont igen.

Az álláshirdetések persze több tekintetben becsapósak, hiszen a kisebb boltokban lehet alkudni is, az pedig nem egyértelmű számos esetben, milyen járandóságok, vagy éppen zsebbe dugott, adózatlan pénzek egészítik ki az alapbért. De ennek ellenére érdemes kísérletezni az áttekintéssel. A kiindulópont az álláshirdetések nem csekély tömege volt az elmúlt két-három napban, természetesen csak véletlenszerűen, de  a lehetőségekhez mérten módszeresen válogatva az eladókra vadászó boltosok között.

A nagy élelmiszerláncok közül az Aldi, a Lidl és a Tesco a honlapján elárulja, mennyi bért is kínál. Az Auchan és a Penny már titkolja, milyen bért is hajlandó fizetni a jelentkező álláskeresőknek, de vélhetően  beállnak a sorukba, az éves mérlegbeszámolók bérköltség és létszámadatai erre utalnak.

A legkülönbözőbb elemzések egységesek abban, hogy a legtöbb bért a diszkont áruházak fizetik az élelmiszer kiskereskedelemben. Az élelmiszer diszkontok dolgozói pénztárosi és árufeltöltő munkát végeznek, de vásárlót már nem szolgálnak ki, hiszen itt csemegepult nincs. Sőt, takarítanak is (egyébként a takarító is hiánycikk a munkaerő piacon).

A három diszkontlánc hasonló munkaerő rendben ügyködik, persze kisebb különbségek vannak. A legfontosabb, hogy minden bolti alkalmazott szinte mindent csinál. A különbségek közé tartozik, hogy az Aldinál az árufeltöltő nem kasszázik, a Lidl főpénztárosa pedig ellenőrzési és egyes kisebb vezetési feladatokat is ellát.

A bérek tekintetében az azonos munkaköröket lehet csak összevetni, a diszkontok esetében ez a bolti eladó (Aldi), a bolti dolgozó (Lidl) és az eladó-pénztáros (Penny) lenne, de hát nem mindenki árulkodós bérügyben:

Eladók topfizetése a diszkontokban

Nos, az élelmiszer eladók bérrangsorát az Aldi vezeti, nem is kis előnnyel a Lidl előtt, honlapjuk tanúsága szerint. Ez már sejthető volt az éves mérlegbeszámolójukból is, hiszen az egy főre jutó havi átlagkereset az Aldinál 2015-ben 304 ezer forint volt, a Lidlnél pedig 268 ezer forint. Boltvezetőben viszont a Lidl az erősebb. De hiába a nagy emelés, mindhárom nagy diszkontlánc százával keresi a bolti dolgozókat, tehát az eladók 300 ezer forint körüli jövedelme sem oldja meg egyik pillanatról a másikra a munkaerőhiányt, pedig a kereseti lehetőség kétszerese az átlagosnak

Nos, az élelmiszer eladók topja a következő:

Aldi, eladó: 296.300 forint

Az eladó pozícióban elérhető, pótlékokkal (kivéve a vasárnapi pótlékot) növelt legmagasabb havi bruttó fizetés 222.225 forint (heti 30 órában), ez 8 órára vetítve 296.300 forint. Az Aldi eladója pénztárosi, árufeltöltő és takarító munkát egyaránt végez.

Lidl, bolti dolgozó: 227.857 forint

A Lidl bolti dolgozója megfelel az Aldi eladó munkatársi besorolásának (munkája a pénztármunka, árukészlet feltöltés, áru rendezés, üzlet takarítás, hasonlóan, mint az Aldiban az eladó esetében). A munkakörben jelenleg elérhető legmagasabb bruttó járandóság 170.893 Ft, de csak 6 órás munkavégzéssel. Ez 8 órás munkavégzésre vetítve 227.857 forint.

Szalámibér a Tesconál és a többiek

A Tesconál hat hónap után ugrik egyet a fizetés, a bolti dolgozók (pénztáros, eladó, árufeltöltő) esetében. Az áruházlánc honlapja szerint a hetedik hónapban 188.377 forint havi bruttó kereset érhető el, amiben az alapbér 143.700 forint, ezt fejelik meg pótlékokkal és területi bérkiegészítéssel. A ráadás 12 ezer forint cafetéria és 10% dolgozói vásárlási kedvezmény, havi húszezer forintban behatárolva. A Tesco dolgozók vásárlási kedvezménye is pénz, ráadásul semmit sem adózik, de persze a nyugdíjba sem számít bele. A kezdő alapbér az első félévben egyébként 133 ezer forint.

Egy Spar partner bolt is már közel 200 ezer forintos bért kínál, egyébként a Spar sem dicsekvős bérügyben.

Úgy tűnik, a hirdetésekben állást kínáló kisebb boltosok is kapaszkodnak felfelé a bérekben, már akinek futja rá, bár a túlnyomó nem többség nem árulkodós ebben a kérdésben. A fővárosi élelmiszerboltok közül néhány 165-170 ezer forintot is ajánl, egy reálos bolt 140 ezer forintban jelölte meg a bért, de akad, aki árufeltöltőnek 120 ezer forintot kínál.

Sötét az alja: a multistop nem segített semmit

Az átlag alatti béreknek szinte semmi a nyoma az álláshirdetésekben. Az állást hirdetők zöme telefonon nem is hajlandó a bérről információt adni. Egy biztos, a kisboltosok java ide tartozik és küszködik, hiszen nem tud több bért fizetni. Az onlinen kassza ráadásul nagyobb számviteli fegyelmet követel a munkaerő gazdálkodás frontján is: több nyugtához több bevallott költség is dukál. Egyértelmű, hogy az elmúlt néhány évben a nagy élelmiszerláncok mindenben elhúztak: nőtt a forgalmuk, bővült a hálózatuk, hiába a plázastop (a Tescot kivéve), ráadásul a magasabb bérekkel is tetemes előnyt kovácsolnak maguknak, aminek böjtje is lesz a kisebb versenytársaknál: aki lemarad, az könnyen lehúzhatja a redőnyt végleg, főleg ha a nyakába vágják a nagyobb vasárnapi pótlékot is.

Forrás: Blokkk.hu