Az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára olyat mondott, amit még a tárca sem tudott kifejteni a kérdésünkre – írja az mfor.hu.
Több mint félmillió embernek sikerült a 2010-es kormányváltás óta kikerülnie a mélyszegénység köréből - mondta még múlt hétvégén Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár az M1 aktuális csatorna reggeli adásában.
Természetünkből fakadó kíváncsiságunk által vezérelve szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen statisztikából származik ez az adat, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordultunk, hogy megtudjuk, hány személyről beszélünk, és egészen pontosan kiket ért a tárca a mélyszegénységben élők alatt. Az EMMI sajtóosztálya a meglepő és tömör válaszában szóról szóra Kovács Zoltán kormányszóvivő 2015. december 2-i sajtótájékoztatón elhangzott szavait idézték be, miszerint:
„A Központi Statisztikai Hivatal 2014-es számai visszaigazolják a kormány elmúlt években tett lépéseit, napjainkban egy munkaalapú társadalom megteremtését célzó, erősödő középosztályt eredményező nemzeti és polgári kormányzás van Magyarországon. Rengeteg még a teendő, de az irány egyértelműen jó.
A KSH életszínvonalról szóló tanulmánya itt érhető el.
A hivatkozott, A KSH jelenti című 2015 első három negyedévét felölelő tanulmányban azonban egy szó nem sok, annyi sem esett mélyszegénységben élőkről, de konkrétan még a szegény(ség) kifejezésre is nulla találatot adott a keresés. Az átlagkeresetekből, inflációból és foglalkoztatási helyzetből pedig nagyon merész a fent idézett következtetést levonni.
Ezek után a KSH szegénység és társadalmi kirekesztődést mérő indikátoraiban merültünk el, hátha rábukkanunk a keresett „több mint félmilliós” létszámcsökkenésre. A szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2010 és 2014 között 31,5 százalékról 28,2 százalékra csökkent, ami létszámban 369 096 fős csökkenést jelent. Ez pedig meglehetősen távol áll a keresett értéktől. Ezen belül három dimenziót mér fel a KSH az EU iránymutatási alapján:
Relatív jövedelemi szegénységet, ahol 2010 és 2014 között 59 708 fős növekedés volt.
A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élőket, itt 280 110 fővel csökkent a létszám.
A súlyos anyagi deprivációban élőket, akiknek száma 2010 és 2014 között 427 142-vel mérséklődött.
Bár ez utóbbi jelenti a legnagyobb csökkenést, önmagában ez a dimenzió nem egyenlő a mélyszegénységgel.
Mivel a dimenziók között vannak átfedések, statisztikailag azokat helytálló mélyszegénységben élőknek nevezni, akik mindhárom dimenzióban együttesen érintettek - ezt a felvetésünket a KSH is megerősítette. Vagyis nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, relatív jövedelmi szegénység mellett súlyos anyagi deprivációban élnek. 2014-ben a KSH adatai alapján a népesség 3 százaléka volt érintett, ami 293 ezer magyart jelent, 2010-ben, a kormányváltás évében az arány 4,1 százalék volt, ami 407 ezer fő.
Így az azóta bekövetkezett csökkenés „csupán” 114 ezer fős, ami töredéke a helyettes államtitkár által említett „több mint félmilliónak”.
Sőt, ha a 2012-es „csúcsot” jelentő évet vesszük alapul, akkor is csak 188 ezres mérséklődés mutatkozik.
Mit jelent a deprivált?
A Központi Statisztikai Hivatal meghatározása szerint a deprivázió mérésére 9 tételt használnak. Ha az alábbiak közül 3 tétel igaz, akkor anyagi deprivációról beszélhetünk, ha viszont minimum 4 tétel igaz, akkor súlyos anyagi deprivációról:
Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátraléka van
Váratlan kiadásokra nincs fedezete
Anyagi okból nincs telefonja
Anyagi okból nincs színes televíziója
Anyagi okból nincs mosógépe
Anyagi okból nincs személygépkocsija
Évi egyhetes üdülés hiánya
Kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
Lakás megfelelő fűtésének hiánya
Forrás: mfor.hu
