Az egyre nagyobb munkaerőhiány kényszeríti két számjegyű béremelésre az üzletláncokat. Egy munkavállalói érdekképviselet kezdeményezi, hogy a munkaadók és a dolgozók járulékterhei is mérséklődjenek, így fejlesszék a béreket – írja a Magyar Hírlap.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) három éven belül ötvenszázalékos bérfejlesztést akar elérni a kiskereskedelemben – mondta lapunknak Bubenkó Csaba elnök. Hozzáfűzte: ebből átlagosan tíz–tizenöt százalékos béremelést jelentettek már be az áruházláncok, főként az idén. Volt olyan multi, ahol évek óta nem volt keresetfejlesztés, az elnök szerint most kényszerpályára kerültek a munkáltatók a munkaerőhiány miatt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Magyar Hírlapnak azt mondta: nemcsak a kereskedelemben, hanem az egész nemzetgazdaságban óriási munkaerőhiány van. Vámos György hozzátette: a kiskereskedelemben hat-hétezer betöltetlen álláshely van jelenleg, az utóbbi öt-hat évben megháromszorozódott az üres állások száma. Minél nagyobb a munkaerőhiány, annál jelentősebb béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A főtitkár hangsúlyozta: a működőképességet a munkaerőhiány nem veszélyezteti, viszont alapos átszervezéseket követel meg a munkáltatóktól, a bérfejlesztés fékezheti meg a fluktuációt. Vámos György megjegyezte: tavaly és tavalyelőtt öt-öt százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, ez lehetőséget ad a keresetek emelésére.
Szerinte a kiskereskedelmi üzletláncok zöme a megtermelt nyereséget beruházásokba forgatja vissza. Úgy véli: versenyképességi probléma, hogy miként a 360 ezer főt foglalkoztató kiskereskedelemben, úgy a nemzetgazdaság egészében is lemaradtak a bérek a többi visegrádi országhoz képest. A KDFSZ elnöke elmondta: az átlagos, tíz–tizenöt százalékos béremelést követően egy pénztáros vagy árufeltöltő pótlékokkal együtt bruttó mintegy 150–160 ezer forintot keres a multiknál. A munkavállalói érdekképviselet már hat éve jelezte, hogy jelentős, két számjegyű béremelésre lenne szükség, mert a munkaerő-piaci gondok jelei mutatkoztak, ám évekig nem hajtottak végre érdemi bérfejlesztést. Egy autóipari összeszerelő üzemben betanított vagy segédmunkásként dolgozó 25–30 ezer forinttal többet vihet haza havonta jelenleg is. Bubenkó Csaba közölte: a KFDSZ szorgalmazza, hogy a munkáltatói járulék csökkenjen a felére, a 14 százalékos mértékű összeg pedig ne az állam, hanem a dolgozók zsebébe vándoroljon. Szerinte így jelentősen emelkedhet a fogyasztás mértéke, ami növelheti a bruttó hazai terméket, ráadásul gyarapodhat az állam általános forgalmiadó-bevétele. A keresetek javításáért javasolják azt is, hogy a minimálbért vagy garantált bérminimumot keresők, tehát az alacsony bérkategóriában lévő munkavállalók járulékterhei is mérséklődjenek.
Növekvő keresetek a multiknál
A Tesco júliustól átlagosan tizenegy százalékos fizetésemelést jelentett be. Az üzletlánc 3,5 milliárd forintnyi bérfejlesztési csomag révén átalakítja az egész bérezési szerkezetet. Az Auchan dolgozói tavaly októberben kaptak átlagosan tízszázalékos bérfejlesztést. A Sparnál átlagosan tízszázalékos béremelés valósul meg az idén. Az IKEA-nál szeptembertől tizenegy százalékkal növelik a dolgozók bérét. A Kika januárban tizenkét százalékos bérfejlesztést valósított meg.
Forrás: Magyar Hírlap
