A választások előtt pár hónappal kiegészítő juttatásra számíthatnak majd a nyugdíjasok. Az eredeti tervek szerint jövő januárban ugyan csupán 0,9 százalékkal növeli a kormány a nyugdíjakat – a rendszerváltás óta nem volt ilyen kis mértékű a nyugdíjemelés, emiatt a Nyugdíjasok Országos Szövetsége ki is fakadt –, mert a napokban elfogadott, 2017-es költségvetésben azt jósolták, 0,9 százalékkal fog drágulni az élet, annyival nőnek átlagosan az árak – írja a Népszabadság.

Csakhogy ez nem lesz így – ezt már a jegybank mellett a független Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) is állítja, a civil szervezet ugyanis alaposan átszámolta a jövő évi várható folyamatokat. A KFIB – hasonlóan a jegybankhoz – 2,4 százalékos inflációt valószínűsít.

Ha így lesz, a szabály ilyenkor az: novemberben év elejéig visszamenőleg kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. A másfél százalékos differencia nagyon is sokat jelent: az átlagnyugdíj most 120 ezer forint körül alakul, havi átlagosan 1800 forintos kiegészítő emelésben részesül a legnagyobb választói csoport, 2017 novemberében egy összegben 20 ezer forint áll a házhoz.

Az Orbán-kormánynak egy másik nagy húzására is rávilágítottak a KFIB anyagát bemutató tájékoztatón. A szervezet ügyvezetője, Romhányi Balázs célzott rá, a gyatra gazdasági növekedési teljesítmény miatt tekintélyes költségvetési lazítást hajt végre a kormány idén és jövőre is.

Pénzszórás nélkül még Orbán nagy álma, a nullás, vagyis hiány nélküli költségvetés is elérhető lenne az évtized végére – de most mégis máson lesz a hangsúly. A beinduló költekezés ­miatt a 2010 óta kézben tartott deficit nagyon elszalad a szakértők szerint: idén éppen csak alatta marad az EU-ban kiemelt figyelemmel kísért 3 százalékos GDP-arányos szintnek, 2017-ben pedig 3,7 százalékra ugrik fel.

Emiatt aztán megszorítást kell végrehajtania a kormánynak – a nagy trükk az, hogy csak a 2018. tavaszi parlamenti választások után. A választásokig ejnye-bejnyével és figyelmeztetéssel meg fogja úszni az EU részéről az Orbán-kormány, az uniós menetrend szerint pedig csak 2018 áprilisában derül ki hivatalosan, hogy a hiány messze túl van a Brüsszel által tolerálható szinten.

Az uniós miniszterek leghamarabb pedig májusban vagy júniusban szoríthatják rá a kabinetet, hogy húzza meg a nadrágszíjat – de akkor már túl leszünk a parlamenti képviselői voksoláson. Amennyire jó hírrel szolgáltak a KFIB szak­értői a nyugdíjasoknak, annyira borús képet festettek a versenyszektorban dolgozók számára. Bár idén sorjáznak a hírek óriási vállalati béremelésekről, ez nem fenntartható.

A bérnövelést főként a szakemberhiány hajtja, szokatlanul nagy, 4–5 százalék közötti reálbér-emelkedést eredményezve. Az ilyen mértékű emelés azonban szinte biztosan a cégek profitjának kárára megy, amit pedig nem fognak tolerálni. Idén év végén a jó világ véget érhet, Romhányiék becslése szerint jövőre még szerény reálbér-emelkedés lesz a magánszektorban, de utána két évig a reálbér vissza fog esni.

Forrás: Népszabadság