Bár a Nemzeti Pedagógus Kar kezdettől tiltakozik ellene, és a Köznevelési Kerekasztal sem támogatta, törvényben rögzítenék a pedagógusbér-emelés utolsó, jövő szeptemberi részletének iskolaigazgatók javaslatai alapján történő differenciálását – írja a Magyar Hírlap.
Amint arról tegnap már beszámoltunk, a kormány, illetve az emberi erőforrások minisztere benyújtotta a parlamentnek az „oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról” szóló jogszabálytervezetet. Ebben szerepelnek többek között az állami intézményfenntartásban bekövetkező átalakításhoz kapcsolódó változások is. Ismert: a Klikből a Klebelsberg név megmarad, azonban július elsejétől az országos központ csak stratégiai, tervezési ügyekkel és az ellenőrzéssel foglalkozik majd, az operatív irányítás az ötvenhat, külön alapító okirattal rendelkező, önállóan gazdálkodó tankerületi központhoz kerül, az iskolaigazgatók pedig nagyobb jogkört kapnak a pénzügyi és munkáltatói kérdésekben. Az eddigi vegyes modellből eredő hibák kiküszöbölése érdekében az állam átveszi az önkormányzatok által működtetett iskolákat is, ez az intézmények ötvenöt százalékát érinti.
A most megismert törvénytervezet szerint az iskolaigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, „a bérgazdálkodást érintő kérdések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével”. Ez utóbbiakban az illetékes tankerületi központ vezetője dönt – az iskolaigazgató javaslatára. Azonban ha az igazgató javaslatával a tankerületi központ vezetője három alkalommal nem ért egyet, akkor a végső döntés az övé. Kötelezettségszegés esetén nincs szükség az iskolaigazgató egyetértésére.
Az iskolaigazgató javaslatára és egyetértésével a munkáltató „a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét”. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke lapunknak azt mondta, ez a 2013-ban kötött béremelési megállapodásra vonatkozik, az illetményemelés utolsó, 2017. szeptemberi részére. Balog Zoltán miniszter korábban arról beszélt, megfontolandó, hogy a jövő évi béremelés az iskolaigazgatók által differenciált mértékű legyen. Ez ellen azonban az NPK már akkor is tiltakozott, és a Köznevelési Kerekasztal sem támogatta.
Az iskolaépületek átadásával kapcsolatban a módosításban szerepel, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozóan a fenntartót ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, mindaddig, míg az ingatlanban köznevelési közfeladat ellátása folyik. Ezalatt az ingatlant a települési önkormányzat „nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe nem adhatja”. A törvény leszögezi: a fenntartó együttműködik az önkormányzattal „a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a vagyonkezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási időn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának veszélyeztetése nélkül külön megállapodás alapján ingyenesen biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára”.
A tervezet alapján a most meghatározott jogok és kötelezettségek a tankerületi központokat 2017. január 1-jétől illetik meg, ettől az időponttól kerülnek a tankerületi központok foglalkoztatotti állományába az intézményeknél dolgozó „köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók”, feltéve, hogy megfelelnek a munkakörükre vonatkozó képesítési előírásoknak. Az érintett, önkormányzati tulajdonú ingatlanok szintén ekkor kerülnek a tankerületi központok ingyenes vagyonkezelésébe.
A szövegben rögzítik azt is, hogy az átadásról az önkormányzat és a tankerületi központ vezetőjének idén december 15-ig megállapodást kell kötnie, ha ez nem jön létre, akkor az oktatási miniszter december 20-ig „határozattal létrehozza a megállapodást”, amely ellen fellebbezésnek nincs helye, bírósági felülvizsgálat azonban a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, a bíróság a perben soron kívül jár el.
Forrás: Magyar Hírlap
