Európában mintegy 54 millió ember szenved úgynevezett energiaszegénységben - állítja az Európai Bizottság (EB) elemzése, amely az emelkedő árakat, az alacsony jövedelmeket és az ingatlanok rossz energiahatékonyságát okolja azért, mert olyan helyzetbe kényszerülnek az emberek, hogy válasszanak, esznek vagy fűtenek – írja a napi.hu.

 Az Európai Bizottság szerint akkor lehet energiaszegénységről beszélni, ha nem engedheti meg magának valaki, hogy a lakását megfizethető áron fűtse. Ezzel a problémával az EU lakosságának 11 százaléka szembesül - idézi az EB tanulmányát az EurActive. Mindezek ellenére a tagállamok kevesebb mint harmada ismeri el hivatalosan az energiaszegénységet, és csak néhány olyan tagállam van, ahol ez a nemzeti szabályozásokban is megjelenik.

A fogyasztók az összes fogyasztásuk átlagosan 6,4 százalékát költik villamos energiára, gázra, fűtésre, hűtésre - ez 15 százalékkal magasabb arány, mint 5 évvel ezelőtt volt. Az energiaszegénység nem egyenlő a szegénységgel, sokkal inkább az alacsony minőségű ingatlanok és a magas energiaárak kombinációja okozza a pénzügyi nehézségeket, továbbá veszélyezteti az egészséget és a jólétet.

Erre a problémára a bizottság három megoldást lát: a háztartások jövedelmének növelését, az árak vagy a kereslet csökkentését az energiahatékonyságon keresztül.

Az energiaszegénység megszüntetésének felelőssége a nemzeti kormányok kezében van, de az EB uniós energiastratégiája is segíthet a probléma enyhítésében. A bizottság például nem véletlenül szorgalmazná az épületek energiahatékonyságának javítását: az EU-ban felhasznált energia mintegy 40 százalékát épületek „használják el”, amelynek 80 százalékát a hűtés és fűtés „nyeli el”.

Rezsicsökkentést mindenkinek!

Az Európai Bizottság által megbízott think tank tanulmánya az épületek energiahatékonyságának utólagos javítását lényeges lépésnek nevezte az energiaszegénység megszüntetésében. A kutatók szerint az alacsony jövedelmű háztartásokat energiahatékonyságra kellene ösztönözni, illetve szükségesnek tartanák az energiatudatosság növelését.

Emellett a bizottságnak azt is javasolták, hogy az uniós forrásoknak nagyobb hányadát különítse el energiaszegénységben szenvedőket, alacsony jövedelműeket és a sérülékeny rétegeket célzó felújítási programokra. A kutatók szerint a hatékonyabb épületek folyamatos megtakarításokat és alacsonyabb energiaszámlákat eredményeznének évről-évre.

Magyarország a középmezőnyben

Az energiaszegénység különösen a dél- és közép-európai háztartásokat sújtja, de nem csak erre a régióra korlátozódik ez a probléma. Az EU egészében átlagosan a népesség 10,2 százaléka volt energiaszegény az Eurostat 2014-es - legfrissebb összehasonlítható rendelkezésre álló - adatai szerint.

Az energiaszegénység Bulgáriában a legnagyobb, itt a lakosság 40 százaléka - mintegy 2,8 millió ember (a 2014-es népességi adat szerint) - nem engedheti meg magának, hogy fűtse az otthonát.

Görögországban ez 32,9 százalék, azaz több mint 3,5 millió embert érint az EurActive szerint.

Portugália lakosságának 28, Ciprus népességének 27,5, a litvánoknak 26,5, míg a máltaiaknak 22,1 százalékát érinti az energiaszegénység az Eurostat szerint. Olaszországban ez az arány 18, Lettországban 16,8, Romániában 12,3, Spanyolországban 11 százalékos.

Magyarországon 2014-ben a lakosság 11,6 százaléka volt energiaszegény, azaz 11,6 százalék nem engedhette meg magának, hogy a megfelelő hőmérsékletre felfűtse az otthonát. Ez az arány az Eurostat szerint 2015-ben 9,6 százalékra mérséklődött. Magyarország a 2014-es aránnyal a középmezőnybe tartozott.

Lengyelország viszont ebben a kérdésben kissé jobban állt, mint az Egyesült Királyság, ugyanis utóbbiban a lakosság 9,3 (5,85 millió ember) százalékát érintette az energiaszegénység, míg Lengyelországban ez az arány 9 százalékra tehető.

A mérleg másik oldalán Németország (4,9 százalék) és Franciaország (5,9 százalék) áll, de a legkevesebb energiaszegény Svédországban (0,8 százalék) és Luxembourgban (0,6 százalék) élt.

Az EP moratóriumot hirdetne

Az Európai Parlamentnek (EP) sem tetszik a fent felvázolt kép. A képviselők szerint az EU egyre messzebb kerül attól a stratégiai céltól, hogy 2020-ra legalább 20 millióval csökkenjen a szegénységben élők száma.

Egy április 14-én megszavazott parlamenti határozatban kimondták: a tagállamoknak a fűtés téli kikapcsolását tiltó moratóriumot kellene meghirdetniük, hogy egyetlen háztartás se maradhasson energiaellátás nélkül. Az uniós szegénység elleni küzdelem megerősítése és a háztartások energiaköltségeinek csökkentése érdekében a képviselők szerint növelni kell az energiahatékonysági beruházásokat és fokozottan kell támogatni az alacsony jövedelmű családokat.

A képviselők emellett úgy vélték:  a tagállamoknak az energiaszegénység kezelésére hatékonyabban és célzottabban kellene használniuk az európai strukturális és beruházási alapokat. Továbbá sajnálatosnak tartották, hogy az épületek energiahatékonysággal és energiateljesítménnyel kapcsolatos uniós rendelkezéseit a tagállamok nem használják ki teljes mértékben, különösen, ami a rosszul megépített szociális lakásprojektek felújításának elmaradását illeti. A bizottságnak ezért az EP szerint úgy kellene megerősítenie a jogszabályt, hogy az a tagállamokat arra ösztönözze, hogy energiahatékonysági kötelezettségi rendszereikbe belefoglaljanak szociális célokat is.

Forrás: napi.hu