Akár milliárdos nagyságrendű kártérítést is fizethet a magyar állam azért, mert 2013-tól a közszférában elvette a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbfoglalkoztatottak nyugellátását. Akár ötezren is lehetnek, akiket az intézkedés hátrányosan érintett – írja a Népszabadság.
Akár milliárdos nagyságrendű kártérítést is fizethet a magyar állam azért, mert 2013-tól a közszférában elvette a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbfoglalkoztatottak nyugellátását. Akár ötezren is lehetnek, akiket az intézkedés hátrányosan érintett.
Az emberi jogi bíróság decemberben mondta ki, hogy jogsértő a magyar nyugdíjszabályozás. Máris a százhoz közelít, és folyamatosan nő azoknak a száma, akik azóta panaszt nyújtottak be a strasbourgi fórumhoz.
A verdikt előzménye, hogy míg a vállalkozásoknál a nyugdíjasok bármennyi pluszjövedelemhez hozzájuthatnak, állami vagy önkormányzati alkalmazottként elvesztik a nyugellátást. Ráadásul a közszférán belül sem vonatkozik mindenkire a korlátozás, például a parlamenti képviselők és a polgármesterek a fizetésük mellett is felvehetik a nyugdíjukat. A kormánypárti frakciókból többen, így a KDNP-s Harrach Péter és Hoffmann Rózsa, valamint Fónagy János fejlesztési államtitkár is jogosult nyugdíjra.
Miután a kormány nem tudott elfogadható magyarázatot adni a megkülönböztetésre, a bíróság tavaly decemberben igazat adott Fábián Gyula egykori köztisztviselőnek, és 15 ezer euró kártérítést, valamint háromezer euró eljárási költséget ítélt meg neki.
Grád András ügyvéd, Fábián jogi képviselője elmondta: eddig nagyjából ötven panaszt továbbított az emberi jogi bírósághoz. Többségében magasan képzett emberekét – ügyfelei között van egykori miniszteri biztos, állami vezető, egyetemi tanár, egészségügyi és igazságügyi dolgozó –, s ők akár több tízezer eurós kártérítésre számíthatnak.
Számos hasonló beadványt készített Magyar Gábor ügyvéd is. Hangsúlyozta, a strasbourgi bíróság figyelmeztetett arra, hogy a nyugdíj folyósításának felfüggesztése sérti a tulajdonhoz való jogot, hiszen aki járulékot fizetett, ezzel jogot szerzett az ellátásra, s attól nem lehet megfosztani. A közpénzek védelmére hivatkozva sem – tette hozzá–, mert akkor a parlamenti képviselőnek sem járna nyugdíj.
Az emberi jogi bírósághoz panaszt a jogsértést követő fél éven belül lehet benyújtani, de ha a jogsértő állapot folyamatosan fennáll, ez bármikor megtehető – mondta Grád András. Azok tehát, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után is a közszférában dolgoznak, a biztos siker reményében fordulhatnak Strasbourghoz.
Ám akkor sincs veszve semmi, ha valakinek a munkaviszonya fél évnél régebben szűnt meg. Ha ugyanis a nyugdíjfolyósítótól hiába kéri a korábban visszatartott nyugdíja visszamenőleges kifizetését, a hat hónapos elévülési idő elvileg újraindul.
Arra a kérdésünkre, hogy a decemberi ítélet hatására az állam nem kíván-e inkább megegyezésre jutni, mindkét ügyvéd kijelentette: az ügyek még nem jutottak olyan stádiumba, hogy ez a lehetőség egyáltalán felvetődne. Arról sem tudnak, hogy az emberi jogi bíróság által kifogásolt jogszabályokat módosítanák, de ezt tartanák a legszerencsésebb megoldásnak.
Amíg azonban a helyzet nem változik, Strasbourgnak kell döntenie. Az ítéletek pedig borítékolhatók, és a visszatartott nyugdíját mindenki az utolsó fillérig vissza fogja kapni. Ez néhány ezertől több tízezer euróig terjedő összeg lehet. Az ügyvédek szerint nem kizárt, hogy az érintettek közül sok százan nyújtanak be majd panaszt, és akkor a magyar állam összesen akár milliárdos nagyságrendű kártérítést fizethet.
Forrás: Népszabadság