A nők és a férfiak fizetése között jóval nagyobb különbség van Magyarországon, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak – írja a Világgazdaság.

A nők és a férfiak fizetése között jóval nagyobb különbség van Magyarországon, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak – hangzott el a Nők a Holnapért Alapítvány konferenciáján. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint például a magyar nők 2014-ben 13 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak, ami javuló tendenciát jelez, hiszen 2012-ben még 17 százalékot mértek. Az Eurostat uniós statisztikai hivatal 15 százalékos különbségről tud, ami a 16,1 százalékos uniós átlag alatt van, de számos nyugat-európai országot is megelőzünk vele. Az OECD adatai szerint viszont csupán 3,8 százalékkal keresnek többet a magyar férfiak.

A Workania által üzemeltetett Fizetesek.hu nevű bérinformációs portál szerint a nők átlagosan 21 százalékkal kerestek kevesebbet a férfiaknál tavaly, s ez a helyzet öt éve nem változott. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik egy nő, annál nagyobb lemaradásra számíthat. A legnagyobb differencia ugyanis a diplomás munkavállalóknál mutatkozik, ahol a nők átlagosan 25 százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál, míg az általános iskolai végzettségűeknél csupán 9 százalékos a különbség. Ezzel összefügg az a tény, hogy a felső vezetők körében (ahol a hölgyek aránya továbbra is elenyésző) jelentős a bérszakadék: az ügyvezető igazgatók 29 százalékkal, a pénzügyi igazgatók 21 százalékkal, a kereskedelmi igazgatók pedig 19 százalékkal kapnak kevesebbet, ha nők.

Az eltérések természetesen a módszertanból is adódhatnak, de a magyar adatokat nagymértékben torzítja, hogy mintegy 1,5 millió ember hivatalosan minimálbérre van bejelentve, de valójában nem tudni, hogy mennyit keres – hangsúlyozta Szabó Zsóka, az alapítvány elnöke. Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem docense is azt hangsúlyozta, hogy a bérek transzparenssé válásával minden bizonnyal nőne az egyenlőtlenség a statisztikákban is, nem csak a való életben.

A nők által elvégzett munka széles körben alulértékelt a férfiakéval szemben, és nem úgy tűnik, hogy érdemben javult volna a helyzet az elmúlt ötven évben. Ráadásul Magyarország nemzetközi összehasonlításban, de még a kelet-közép-európai régió más országaihoz képes is elhanyagolja a béregyenlőtlenség elleni harcot, ami idővel versenyhátránnyá fog válni – hangsúlyozta Nagy Beáta. A friss diplomások fizetésének elemzéséből pedig az derül ki, hogy a fiatalabb generációk esetében sem jobb a helyzet.

Nemcsak a társadalom tehet a diszkriminatív tendenciáról, hanem maguk a hölgyek is – árnyalta a képet Matiscsákné Lizák Marianna, az Eszterházy Károly Főiskola közgazdasági és jogi tanszékének oktatója. A nőknek gyakran alacsonyabb az önbizalmuk és az érdekérvényesítő képességük, amit jól mutat, hogy a rendszeresen végzett próba-állásinterjúink során a lányok átlagosan 30 százalékkal kisebb bért kérnek, mint a reálisan elérhető összeg, míg a fiúk inkább 10-30 százalékkal többet mondanak. Ugyanakkor vannak Magyarországon is fordított helyzetek, előfordul, hogy a nők keresnek többet. Elsősorban az „elnőiesedett” szakmákban, mint például a bérszámfejtők, gyógyszerészeti laboránsok, egészségügyi nővérek, általános iskolai tanárok.

Forrás: Világgazdaság