A szakvizsga megszerzését követően legfeljebb öt éven keresztül bruttó százötvenegyezer forintos támogatást kapnak az orvosok – írja a Magyar Hírlap.

Arányosan megemelt túlmunkadíjak és rezidensösztöndíjakhoz igazított fizetések – ezekkel az életbe lépett intézkedésekkel is indította az évet az egészségügy. Ezen túl már felhasználható az új fővárosi kórház tervezésére szánt egymilliárd forint.


  A korábbi bejelentések alapján január 1-jével több, az egészségügyben dolgozók bérezését is érintő jogszabály lépett életbe. Az első és legfontosabb változás, hogy többéves várakozás után feloldották a mozgóbérek befagyasztását, vagyis többek között az ügyeleti, készenléti és túlmunkadíjakat, valamint a műszakpótlékokat már a 2013-ban megemelt illetményekhez igazítva kapják meg az érintettek. Ennek köszönhetően a szakdolgozók jövedelme átlagosan bruttó öt-tizenötezer forinttal, az orvosoké bruttó húsz-huszonöt ezer forinttal emelkedik. Ebben az évben mindezekre 12,8 milliárd forint költségvetési forrást különítettek el az ágazat költségvetésében.

   Január elsejétől új támogatási formát is bevezettek azoknak a fiatal szakorvosoknak és szakgyógyszerészeknek, akik frissen lépnek ki valamelyik, számukra biztosított rezidensösztöndíj-programból. Az intézkedés lényege, hogy a szakvizsga megszerzését követő legfeljebb öt évig bruttó százötvenegyezer forint támogatást kapnak azok a frissen végzett szakorvosok, akik Magyarországon, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, teljes munkaidőben, alkalmazottként végzik tevékenységüket.
A támogatási program koordinációjáért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felel, az intézményi honlapjukon közzétett tájékoztatóban kiemelték, a kedvezmény azokra a dolgozókra érvényes, akik első szakvizsgájukat 2015. augusztus 31-ét követően szerzik meg vagy felvették a rezidenseknek szóló ösztöndíjak valamelyikét, s már megszerezték szakképesítésüket. Változások léptek életbe az alapellátás területén is. Ismert, tavaly augusztus óta hatályos az alapellátási törvény, amelyhez két csomagban kapcsolódnak rendeletek.

   Ezeknek egyik része január 1-től lépett életbe, s többek között a csoportpraxisok, praxisközösségek kialakítási szempontjait, a kollegiális szakmai vezető háziorvos intézményére vonatkozó részletszabályokat, az egészségfejlesztési irodák (EFI) jogállását és a települési egészségterv részletszabályait tartalmazzák.
Már rendelkezésre áll az az egymilliárd forintos többletforrás is, amelyet a Budapestre tervezett új, komplex sürgősségi cetrum tervezésére különítettek el.

Tervezési szakaszban az új fővárosi kórház

   Miniszteri biztossá nevezték ki Cserháti Péter volt egészségügyért felelős helyettes államtitkárt, aki eddig a krónikus és rehabilitációs ellátások átalakításáért felelt, a jövőben viszont az új budapesti kórházfejlesztés előkészítése lesz a feladata. A megbízatása hat hónapra szól. Ennek alapján felel a beruházási program kidolgozásáért, a fővárosi szakellátás helyzetének elemzéséért és a fejlesztést megalapozó szakmai program kidolgozásáért, a költségbecslésért, az ütemtervek elkészítéséért, illetve a szükséges kormányzati, közigazgatási döntések, intézkedések és a kapcsolódó lakossági konzultáció előkészítéséért. Az intézménynek illeszkednie kell abba az új fővárosi egészségügyi ellátási koncepcióba is, amely meghatározza, milyen ellátásra van, illetve lesz szükségük a közeljövőben a térségben élőknek.

Forrás: Magyar Hírlap