Minden 25 év alatti fiatal megkapja a maximum 60 ezer forintos adókedvezményt, azok is, akik akár milliós fizetést visznek haza. Akik az átlagnál rosszabbul keresnek, azoknak kevesebb jut, a minimálbéreseknek például csak 25 ezer forint. Az biztos, hogy a pluszpénz napokkal a 2022-es országgyűlési választások előtt csilingel a bankszámlákon – írja a HVG.

A kormány március 10-én este, egész pontosan 18 óra 50 perckor beterjesztette az országgyűlés elé a 25 év alatti fiatalok jövedelemadó-kedvezményének bevezetéséhez szükséges törvénymódosítást. A kedvezményt személyesen Orbán Viktor miniszterelnök lengette be még január közepén, de szokás szerint a részleteket homályban hagyta. Orbán azt mondta, a fiatalok az átlagfizetésig kapnak „teljes” jövedelemadó (szja) mentességet. Ebből azonban nem volt világos, hogy

  • az összes fiatal munkavállaló fizetésének átlagkereset alatti része szja-mentes lesz, az afölötti része pedig szja-köteles,
  • vagy pedig az átlagkereset alatti keresetek szja-mentesek, míg az afölöttiek teljes részüket tekintve szja-kötelesek?

Mindenkinek jár, annak is, akinek nincs rá szüksége

A beterjesztett javaslatból immár egyértelmű, hogy a kormány az előbbi megoldást választotta, vagyis minden fiatal fizetését érinti az intézkedés, de csak az átlagkereset mértékéig.

A választás illeszkedik a Fidesz – egyébként liberális – adó- és gazdaságpolitikájához, amennyiben szociális szempontokat nem vesz figyelembe. Ebben az esetben

az összes fiatal részesül a kedvezményből, azok is, akik mondjuk havi 1,2 millió forintot keresnek, és azok is, akik a minimálbért, vagy annyit sem

(mert részmunkaidőben dolgoznak, vagy csak alkalmanként, diákmunkában). Ráadásul egy átlagos keresetű fiatalnak és egy, az átlagnál sokkal jobban kereső fiatalnak a rendszer számszerűen ugyanannyi pénzt juttat: az átlagkereset 15 százalékát, vagyis – mivel egyelőre nem tudjuk, mennyi lesz idén júliusban az átlagkereset – nagyjából havonta 60–70 ezer forintot.

Mivel a körülbelül havi 60–70 ezer forintos összeg a kedvezmény-támogatás maximuma, amelyik fiatal rosszabbul keres, az kevesebbet fog kapni. 170 ezer forintos bruttó minimálbérre (idén 167 400 forint, ami aligha lesz sokkal több 2022-ben sem) a támogatás összege már csak 25 ezer 500 forint.

Magyarán a rendszer a magasabb keresetű fiataloknak több pénzt juttat. Ez persze következik abból, hogy jövedelemadó-kedvezményről van szó, és ugyanez igaz a Fidesz által bevezetett többi ilyen kedvezményre is, beleértve a családi adókedvezményt, amivel számszerűen szintén a magasabb keresetűek járnak jól.

Szociálisan érzékenyebb lett volna, ha a kormány a másik megoldást választja, és az átlagosan vagy az alatt kereső fiataloknak teljes szja-mentességet biztosít, míg az a fölött keresőknek nem ad semekkora kedvezményt. Igaz, ezzel egyrészt szembe ment volna liberális gazdaságfilozófiájával, másrészt lényegében bevezetett volna egy nulla százalékos adókulcsot a rendszerbe. Harmadrészt teret nyitott volna az ügyeskedésnek – amennyiben sok munkáltató a kedvezményre hivatkozva akár csak papíron az átlagkereset összege alatt (a nulla százalékos szja-kulcson) tartotta volna fiatal munkavállalója fizetését.

Sok fiatalnak élete legrosszabb szülinapja lesz a 25.

Persze a választott megoldásnak is lesz munkaerőpiaci és bérezési hatása. Nyilván sok munkáltató részben benyeli a kedvezményt, mondjuk nem fog fizetésemelést adni a 25 alatti dolgozójának arra hivatkozva, hogy havonta tízezreket nyer az adókedvezményen. Vagy például az újonnan felvett fiatal munkavállalónak alapból kevesebb bruttó fizetést ad, mint amennyit a kedvezmény nélkül adna. És a fiatalnak így is magasabb lesz a nettója a kedvezmény miatt.

A kedvezményt csak azokra a hónapokra lehet igénybe venni, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára abban a hónapban, amikor betölti a 25. évét.

Így a fiatalok megrázó ajándékot kapnak majd a 25. születésnapjukra, ugyanis abban a pillanatban megszűnik a jogosultságuk, és akár 60–70 ezer forinttal csökken a nettó fizetésük.

Ez értelemszerűen hatalmas érvágás, sok fiatal nagyon nehéz anyagi helyzetbe fog kerülni – 60–70 ezer forint úgy körülbelül egy fél albérlet vagy egy havi megélhetés. Nagy kérdés, a munkahelyek hogyan fogják kezelni ezt a szituációt – mármint azt, hogy a 25. évüket betöltő dolgozóknak egyből kell adni 15 százalék fizetésemelést, csak hogy az addigi pénzüknél legyenek.

A söralátét ellentéte

Ami a kedvezmény összegét illeti, a tervezet szerint annak maximumát mindig az előző év júliusi nemzetgazdasági szintű átlagkeresete alapján állapítják meg. Így mondjuk 2022 decemberében a másfél évvel korábbi átlagkeresethez lesz kötve a kedvezmény.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy hiába keres valaki épp annyit egy hónapban, mint az arra a hónapra (utólag) megállapított átlagkereset, mégis lesz egy kis része a fizetésének, ami után szja-t kell fizetnie, hiszen a fizetéséből egy régi átlagkeresetnek megfelelő rész szja-mentes csak. 2020 decemberében például 450 ezer forint volt a bruttó átlagkereset (ennek 15 százaléka 67 500 forint), míg 2019 júliusában 365 ezer forint (ennek 15 százaléka 54 750 forint), szóval a különbség akár jelentős is lehet. Igaz, a december az év végi prémiumok miatt mindig kiugró hónap. És persze a kedvezmény maximumát kötni kellett valami fix számhoz, az átlagkereset hónapról hónapra ingadozik, decemberben a prémiumok dobják meg, nyáron az idénymunkák. A július egyébként a havi ingadozásokon belül jellemzően olyan közepes értéket szokott mutatni, szóval nem feltétlenül rossz választás.

Fontos kérdés, hogy milyen jövedelmekre vonatkozik a kedvezmény. Ehhez a kormány (illetve Novák Katalin tárca nélküli minisztersége – legalábbis ő a javaslat előadója) egy az egyben lemásolta a négygyerekes anyák szja-kedvezményéhez (nétak) kitalált feltételeket. Így ahogy a nétak esetében, lényegében a nem munkából származó, tehát a tőkejövedelmek, kiadott ingatlanért kapott bérleti díjak és hasonlók után kell csak szja-t fizetni, minden más jövedelem adómentes (persze csak az átlagkereset mértékéig). Így adómentes egyebek mellett:

  • a közfoglalkoztatotti fizetés is,
  • az álláskeresési járadék és segély,
  • az amúgy adóköteles társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, csed, gyed),
  • a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
  • a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
  • az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme,
  • az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére.

Technikailag az adókedvezmény úgy működik, hogy a jogosult fiatalnak fenti feltételeknek megfelelő jövedelmekkel csökken az adóalapja. Egy egyszerű alkalmazott esetében ez azt jelenti, hogy a teljes alkalmazotti bruttó bérével csökken az adóalapja (ami azonos a bruttó bérével), így nem marad adóalap, amiből szja-t kellene fizetnie. Így lesz a fizetése jövedelemadó-mentes.

Már ha kevesebbet vagy épp annyit keres, mint a (megelőző év júliusi) nemzetgazdasági átlag – ha többet keres, akkor valamennyi szja-köteles adóalapja marad, és abból kell megfizetni a 15 százalékos szja-t.

A helyzet persze még ennél is sokkal bonyolultabb lehet azoknál az adózóknál, akiknek nem csak alkalmazotti keresetük van, és/vagy nem teljes évben jogosultak a kedvezményre, illetve egyéb szja-kedvezmények is érintik őket. Márpedig abból elég sok van, ott a nétak, a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény. Legyen elég annyi, hogy a nehezebb esetekben az adminisztráció nem fog ráférni egy söralátétre – az idősebbek emlékezhetnek, a Fidesz még az előző évtized elején, a kormányváltás után ígért olyan egyszerű adórendszert, amiben a bevallás ráfér egy söralátétre. A söralátétből nem lett semmi, viszont tény, az egyre bonyolultabbá váló szja-rendszertől elsősorban nem az átlag alkalmazott haja hullik ki, hanem a havi előleg megállapításában érintett könyvelőké, bérszámfejtőké, illetve a bevallásokat immár készítő adóhatóságé.

A fiatal dolgozók kevesen vannak és rosszul keresnek

Egyelőre nem világos, pontosan hány fiatalt érint a kedvezmény és mennyit nyer vele az átlag. Novák Katalin a javaslat országgyűlési beterjesztéséhez készített videóban azt mondta, a 15–25 éves korcsoportban félmillió ember dolgozik kisebb-nagyobb rendszerességgel, a korcsoport létszáma pedig egymillió fő. Így akár egymillió embert érinthet a kedvezmény.

Egyébként

a Novák Katalin családminiszter által említett félmilliós szám is csak akkor jön ki, ha azokat a gyerekeket is beleszámoljuk, akik nyaranta pár hetet dolgoznak diákmunkában.

A statisztikai hivatal adatai szerint a 15–19 éves korcsoportban nagyon kevesen dolgoznak teljes állásban, a 20–24-es korcsoportban már többen, de a két csoport együtt is csak 280 ezer embert számlál. Vagyis összesen ennyi embert érint komolyabban az szja-elengedés. A teljes népességben a foglalkoztatottak száma ugyanekkor 4,4 millió fő, vagyis a „fiatalok” nagyon kis szeletét teszik ki a foglalkoztatottaknak.

A fiatalok ráadásul (legalábbis átlagban, az egész korcsoportot nézve) relatíve rosszul keresnek. Ez persze nem meglepő, minél idősebb valaki, jó eséllyel annál képzettebb, annál több a tapasztalata, vagyis annál többet ér a munkája. Az átlagkereset a 30-as korcsoportban ugrik meg látványosan.

Valószínűleg április 10-én, fizetésnap után lesz a választás

A fenti két tényező eredőjeként a fiatalok szja-kedvezménye miatt nem éri drámaian nagy adóbevétel-kiesés a központi költségvetést. A miniszterelnök évi 130–150 milliárd forintot említett. Ennek többszörösét költi a magyar állam sportra, a közmédia pedig nem sokkal kevesebb adóforintból gazdálkodik.

A fiatalok adókedvezménye 2022 januárjában élesedik, illetve egész pontosan a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt munkaviszonyból származó jövedelmekre, amúgy a 2022. január 10-e után kifizetett bevételekre lehet először igénybe venni. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy

az érintett munkavállalók először 2022 februárjában fognak magasabb nettó fizetést kapni.

Emlékeztetőül: a kedvezmény mértéke számszerűen maximum 60–70 ezer forint körül lesz, vagyis sok fiatalnak 2022 februárjában több tízezer forinttal, akár 60 ezer forinttal több pénz csenget be a bankszámlájára. És márciusban is, és áprilisban is.

Ha az országgyűlés (mármint annak fideszes többsége) addig nem oszlatja fel magát, akkor 2022-ben országgyűlési választás lesz. Az alaptörvény szerint a szavazásra április vagy május hónapban kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök (jelenleg Áder János) jelöli ki. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem. A magyar választásokat a szokás szerint vasárnapi napokon szokták tartani. A szabályoknak megfelelően Áder János már akár április 3-ra kiírhatja a választást – azonban sok munkavállaló nem kapja meg ilyen korán a fizetését.

A következő lehetőség április 10-e, amikor viszont már minden alkalmazott kezében vagy számláján ott kell lennie az előző havi bérnek – a fiatalok esetében akár 60 ezer forinttal megfejelve.

És még csak harmadjára, vagyis az újdonság varázsával tetézve. Ha valamiért nem lenne majd jó az április 10-e, hasonlóan kiváló időpontot kínál májusban a 8-a vagy a 15-e.

Forrás: HVG

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!