Négy napjuk maradt a vendéglők és a szabadidős létesítmények vezetőinek, hogy éljenek az állami bértámogatással és járulékkedvezménnyel. Azon túl, hogy még a munkaszerződéseket is oldalanként szkennelve várja tőlük a kormányhivatal, érdemben ez a program nem segít rajtuk – írja a HVG.

„Csak akkor jár a támogatás, ha a nulla bevételemből kifizetem a munkavállalót, de az, hogy mikor utal az állam, nem világos” – panaszkodik az állami bértámogatásra egy neves budai vendéglő vezetője, aki azt kérte, se az ő, se az étterem nevét ne írjuk le.

A miniszterelnök még november 9-én, a Facebook-oldalára feltöltött videóban jelentett be több tervezett lépést, köztük azt, hogy az éttermeknek és a szabadidős létesítményeknek dolgozóik után november 11-től december 11-ig nem kell járulékot fizetni. Az állam a munkavállalók bérének felét is megtéríti, ha nem bocsájtják el őket, és megkapják a fizetésüket.

Arról, hogy mire elég a vendéglátóiparban ez a támogatás, Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke korábban a hvg.hu-nak azt mondta, a szövetség azt javasolta a kormánynak, hogy hat hónapra előre tervezzen, mivel ez sokkal kiszámíthatóbb környezetet jelentene a vállalkozásoknak, akik így sokkal jobban meg tudnák tervezni a jövőjüket. „Májusig úgyse nagyon lesz forgalom” – fűzte hozzá.

A semminél több, de egyébként kevés

– értékeli a hvg.hu-nak a december 11-ig igényelhető bértámogatást a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Kovács László azt mondja, az igénylés bonyolult, „borzasztó adminisztrációval jár”. Az állami bértámogatás mindössze 30 napra jár, és ahhoz, hogy valaki megkapja, egy sor dokumentumot be kell adnia a kormányhivatalnak:

• adatlapot,
• a bérek kifizetését igazoló bizonylatokat,
• munkaidő nyilvántartást,
• az összes munkaszerződést,
• közokiratot arról, hogy nincs köztartozása.

„Újabb buktató, hiszen a bajba jutott ágazatokban tevékenykedő cégek közül ki az, akinek az igénylés időpontjában nincsen legalább minimális köztartozása” – fakad ki a budai vendéglős, aki azt is kifogásolja, hogy előre állítja ki a jelenléti íveket. „Az szerintünk okirathamisítás: novemberben, bármikor hogyan írhatná alá előre a munkavállaló, hogy decemberben mikor dolgozik”. Azt mondja, a legtöbb munkáltató legkorábban december 1-jén zárta le a novemberi jelenléti íveket, ezek alapján történik a bérszámfejtés, „ténylegesen így a beadási határidő december 2-a és 11-e között van, semmi esetre sem lehetséges november 11-től”.

Az üzletvezető értetlenül áll az előtt is, hogy az igényléshez az összes munkavállaló összes munkaszerződését és azok módosítását is csatolni kell. „Miért? Minden dolgozó be van jelentve” – méltatlankodik, hozzátéve, hogy ő november utolsó napjaiban beadta a kérelmet, „gondolva, hogy legalább az legyen meg, és a hiánypótlást utólag megteszem”. Csakhogy a kormányhivataltól azt a választ kapta, három munkanapja van, hogy pótolja a hiányzó dokumentumokat, ellenkező esetben „nemcsak, hogy érvénytelen a pályázatunk, de a támogatásból is úgy, ahogy van, kizárnak”.

Kerestük a Kormányzati Kommunikációs Központot, azt szerettük volna megtudni, hogy

• mikor utalja a bértámogatásokat az állam,
• tervezik-e, hogy meghosszabbítják a programot,
• hány vállalkozás élt eddig a bértámogatási lehetőséggel,
• újranyitnak-e az éttermek december 11-e után.

Választ a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kaptunk, azt írták, a kormány „támogatásokkal, kedvezményekkel segíti az ágazatban dolgozó több tízezer magyar család megélhetését, a szakemberek pályán maradását”. A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a munkavállalókat ne bocsássák el, és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra, „hiszen alapvető cél a munkahelyek védelme”. A kérelmeket a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalokhoz kell benyújtani,

a kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt a kérelemről.

Azt továbbra sem tudjuk, hogy a vendéglátósoknak és a szabadidős létesítmények vezetőinek meddig kell a béreket meghitelezniük. Ahogyan arra sem kaptunk választ, hogy mi lesz december 11-e után: meghosszabbítják-e a bértámogatást, kinyithatnak-e az éttermek. Pedig lenne miből az államnak december közepe után is fizetni, az Európai Bizottság 200 millió eurót, 72,5 milliárd forintot ad Magyarországnak az uniós munkahelyvédelmi hitelkeretből. A pénz első részlete a napokban már meg is érkezett, és a Bruxinfo szerint egyebek közt turisztikai, élelmiszerfeldolgozó, méhészeti, halászati cégek megsegítésére adta az Európai Unió.

Lehetne nagyvonalúbb az állam

– véli az ipartestületi elnök, aki példaként a környező országokat hozza, ahol kevesebb papírmunkáért cserébe több támogatást ad az állam. Ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, hogy a magyar kormány „szociálisan teljesen érzéketlen”.

Csekély lobbi

A magyarországi szakmai szervezetek kivétel nélkül azt szerették volna, hogy minimum április végéig járjon a bértámogatás és a járulékkedvezmény a vendéglátásban, de erre a kérésükre a kormány érdemben nem reagált. Pedig a vendéglátás és a turizmus egyértelmű vesztese a mostani járványhelyzetnek. Egy felmérés szerint a magyarországi kis- és középvállalkozások 10 százaléka biztosra veszi, hogy elbocsátásokra kényszerül, és a nagyobb vállalatoknál is nagyjából 10 százalékos elbocsátás van napirenden. „Van, akinek már nincs is alkalmazottja, egyedül van, a dolgozóit elküldte” – utal az ipartestület elnöke a vendéglátóhelyek vezetőinek nehéz helyzetére.

A mostani, második hullám idejére bevezetett bértámogatások szűkmarkúbbak a tavaszinál. Akkor, a járvány első hullámában a nyolc helyett hat, négy, vagy akár csak két órában foglalkoztatott munkaerő kieső fizetésének 70 százalékát az állam állta. A cégek így elvileg kihúzhatták az első hullám végéig úgy, hogy nem mondtak fel a munkavállalóiknak. A legfeljebb három hónapra szóló támogatást augusztus 31-éig lehetett csak igényelni, és az állami mankóval 15 ezer vállalat élt, ami a társas vállalkozások félmilliós sokaságához képest szinte semmi. A vállalkozók már itt is panaszkodtak, hogy az igénylés adminisztrációja meglehetősen bonyolult, a lehetőséggel leginkább a kisvállalkozások éltek. Gyakran nehézséget okozott, hogy igazolják, visszaesésüket a vírus okozta, azzal a jogszabályi kitétellel pedig végképp nem tudtak mit kezdeni, hogy tevékenységüknek „nemzeti érdeket” kell szolgálnia.

Forrás: HVG