Az önként vállalt szociális juttatásokat az idén még kigazdálkodták a kistelepülések, jövőre viszont már nem mindenütt lesz pénz a legrászorultabbak helyi támogatására – olvasható a Népszavában.

 Nehéz helyzetbe kerültek az állami elvonások – gépjármű és helyi iparűzési adó – miatt az önkormányzatok, melyek közül igazán a kistelepülések sínylik meg a központi büdzsébe elrekvirált forintokat. Az amúgy is sokszor forráshiányos önkormányzatok az idén átütemezték vagy lemondták a tervezett fejlesztéseket, hogy legalább az évek-évtizedek óta vállalt helyi szociális támogatásokat állni tudják.

– Szeptemberben évek óta adunk beiskolázási, illetve óvodakezdési támogatást a családoknak – mondta Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere –, s ez az idén sem maradt el, ami nagyjából 250 ezer forinttal terhelte meg a kasszánkat.

– Tavaly még úgy terveztük, emelünk az összegeken, de az elvonások után örültünk, hogy a korábbi támogatást tudtuk vállalni. Pedig nem nagy pénzről van szó: a ovisoknak 3500, az általános iskolásoknak 6000, a középiskolásoknak 10 ezer forintot adunk. Igazából annak köszönhetően, hogy nem tartottuk meg a falunapot és elmaradt a szokásos kirándulás is, s ezek költsége így felszabadult.

A somogyi falu vezetője hozzátette, az idősek és gyermekek karácsonyára szerencsére lesz pénz, ugyanis közel 400 ezer forintot nyertek erre a célra pályázaton. A Dráva menti Heresznyén még nem tudják, tartanak-e Idősek Napját, ám a járvány miatt lehet, ezzel is tudnak spórolni. A szokásos szeptemberi tanévkezdési támogatást szinte minden család megkapta, ugyanis jellemzően hátrányos helyzetűek élnek a faluban.

– Nem egyszerű kigazdálkodni, de egyszerűen nem tehettük meg, hogy ne adjunk, ugyanis mindenki számolt vele, s a legtöbb famíliában minden forintnak helye van

– magyarázta Rengel László polgármester. – Mivel az elvonások miatt az önkormányzatnak is meg kellett húznia a nadrágszíjat, így a működési támogatásból csíptünk le, aztán valahogyan majd megpróbálunk még jobban spórolni. Így tudunk iskolába járási bérlettámogatást is adni. A Heves megyei Nagyvisnyón az idén karácsonykor már nem kapják meg a régebben szokásos 1500-2000 forintos élelmiszer-utalványt az idősek. A falu költségvetése egyébként is szűkös, az államtól évi 23 millió forintot kapnak az alapfeladatok ellátására, ami eleve kevesebb a szükségesnél, de most még a négymillió forintos gépjármű-adóbevételtől is elestek a koronavírus miatt bevezetett elvonások miatt. Csőgér Bálint, az ezerfős település polgármestere elmondta: mivel nem számítanak hátrányos helyzetű településnek, a rájuk eső normatíva is kevesebb, de mindeközben fenn kell tartaniuk az óvodát, az orvosi rendelőt, könyvtárat, közösségi házat, s hordják – igaz, most maszkban és kesztyűben – a szociális ebédet az időseknek és a rászorulóknak. Ilyen helyzetben nem arról kell dönteni, kinek milyen támogatásokat osszanak, hanem arról, hogy „melyik ujjukat harapják.”

A faluban közel négyszáz nyugdíjaskorú ember él, de csak hetven gyerek, ezért inkább az utóbbiak kapnak majd idén nyolcszáz forintos Mikulás-csomagot, az idősek felé pedig „marad a jó szó”

– fogalmazott a község első embere. Hozzátette: ha nehezen, de a szeptemberi iskolakezdési támogatást most is kiutalták, ez a kisiskolásoktól az egyetemistákig fejenként ötezer forintot jelent. Szociális tüzelőre is számíthatnak a rászorulók: 130 mázsányira pályázott az önkormányzat, 105 mázsányit kaptak, azt osztják majd szét a hideg beköszöntével.

A kormányrendelet szerint a fa kiszállításáért nem kérhet pénzt az önkormányzat, az azonban nincs benne a jogszabályban, hogy a polgármesteri hivatalnak elemi kötelessége házhoz szállítani a tűzifát. Így Nagyvisnyó csak azért fizet, hogy az erdőről bekerüljön a tűzifa az önkormányzat által korábban megvásárolt régi téesz-tanya telephelyére, ahol egy köbméteres kalodákba pakolják a fát. A falu szociális szövetkezete köbméterenként kétezer forintért házhoz szállítja a járandóságot, máskülönben mindenkinek egyénileg kell gondoskodnia a fuvarról.

Azt, hogy húsvétkor, iskolakezdéskor és karácsonykor kapjanak élelmiszercsomagot a rászorulók, minden körülmények között igyekeznek biztosítani s ez így lesz most is

– mondta Vécsi István, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere. A koronavírus okozta elvonások miatt most „száz dolgot hátrébb kellett sorolni”, nem újulnak meg utak, járdák, de erre a gesztusra mindenképp keresnek forrást: ez egyébként is olyan tétel, amely nem „rengetheti meg” a költségvetést – tette hozzá. Várdán is hosszú évek óta számíthatnak a rászorulók az önkormányzatra, a gyerekes családok például a szeptemberi tanévkezdési támogatásra, amit az idén az elmaradt falunap és a szokásos kirándulások költségéből fizetett a falu.

– Sajnos sokkal többen szorulnak rá a különféle helyi támogatásokra, a járvány miatt ugyanis tavasz óta egyre többen veszítik el az állásukat

– mondta Varga András polgármester. – A szociális tűzifát is többfelé kell osztanunk, mint amennyivel eleve kalkuláltunk, s minden hasonló helyi segítségre egyre több a jelentkező. Sajnos a tartalékokat feléltük, pedig minden létező összeget, így például az elmaradt rendezvények árát is átcsoportosítottuk már, de ha ilyen marad a helyzet jövőre, teljesen legatyásodunk. Hasonlóképpen az utolsó forintokat költötték el a saját tűzifa-támogatásra egy belső-somogyi faluban, melynek vezetője reméli, jövőre valamilyen formában kompenzálják a településeket, különben csak az üres kasszát mutogathatják a helyi rászorulóknak.

– Az embereket nem érdekli, mennyit vontak el, és annyiból igazuk van: fűteniük kell, enni kell adni a gyerekeknek

– mondta a polgármester.

– Viszont az állami támogatásból nem futja a helyi segítségre, bevétel nélkül pedig tehetetlenek vagyunk. Persze ezt nehezen értik meg helyben, nekik semmit sem mond, hogy elvették az adóbevételeket, csak az jön le nekik, hogy az önkormányzat szemétkedik, mert nem ad, pedig régen adott. – Az adóelvonás megrengette a költségvetésünket, de az idén még vállaltuk, hogy máshonnét átcsoportosítva kifizetjük a szokásos támogatásokat – állította Jáger Róbert, Mernye polgármestere. – Jövőre viszont, ha nem változik a helyzet, képtelenség lesz kigazdálkodni ezeket a pénzeket, egyszerűen nem lesz honnan lecsípni, mert akkor a falu működése kerülne veszélybe.

Sok tízezeren az erdőt járva gyűjtik a téli tüzelőt

Noha a koronavírus-járvány miatt a kistelepüléseken élők az országos átlagnál nagyobb arányban veszítették el munkájukat, azaz a korábbi éveknél többen szorulnának támogatásra, a kormány az idén sem emelte meg a szociális tűzifa-keretet: továbbra is ötmilliárd forintra pályázhattak az ötezer fősnél kisebb települések. A szeptemberi döntés alapján 2329 település kapott végül támogatást, a rászorulók az év végén és a jövő év elején juthatnak az ingyenes tűzifához. Ez a mennyiség azonban messze nem elegendő a tél átvészelésére, s sokan vannak, akik egyszerűen képtelenek kigazdálkodni a szükséges pluszmennyiséget. Nekik komoly segítség, hogy az állami erdészetek jellemzően lehetővé teszik az erdeikben az ingyenes fagyűjtést.

– Jellemzően a fűtési szezon előtt, nyáron, illetve az ősz elején jelentkeznek a legtöbben, hogy gyűjtenének, de alapvetően mindig van erre lehetőség

– mondta a Népszavának Szabó József, a Sefag Zrt. termelési igazgatója. – Általában családok kérik, hogy gyűjthessenek, a cégünknél sok száz família szokott jelentkezni, ami azt jelenti, hogy több ezren gyűjtik maguknak a tüzelőt. Persze nem akárhol, a konkrét helyet a kerületvezető erdész jelöli ki, s ő határozza meg, milyen fajtájú és minőségű fát szedhetnek össze, ahogyan az időpontot is. Ötven köbméter a fejenkénti határ, éves szinten 35-40 ezer köbméter fát szednek így össze. Hogy mekkora az igény a rászorulók részéról, jól mutatja, hogy a somogyi erdőkben összeszedett mennyiség nagyjából a negyede a teljes, országosan kiosztott állami szociális tűzifakeretnek.

Forrás: Népszava