A Magyar Orvosi Kamara (MOK) kifogásolja a parlament elé került egészségügyi dolgozók bérrendezését és munkakörülményeit rendező törvénytervezetet, mert annak hatálya nem terjed ki az alapellátásban vállalkozóként bedolgozóra – írja a Világgazdaság.

 A szakmai testület azzal egyetért, hogy az alapellátásban dolgozókat nem kell kötelezően a törvény hatálya alá vonni, de mint fogalmaztak, számukra e jogszabály elfogadásával párhuzamosan hasonló jövedelmet kell megígérni.

Az alapítványok és magánszolgáltatóknál dolgozó alkalmazottak számára célszerű lenne e törvény hatályát kiterjeszteni

– tették hozzá. A MOK a másodállás vállalásának korlátozását elfogadja.

A szaktárca ma tette közzé a parlament honlapján azt a törvényjavaslatot, amely az egészségügyben dolgozók alapbérének a következő három évben történő emelését tartalmazza.

A dokumentum kitér a hálapénzadás és -elfogadás büntethetőségére, valamint arra, hogy engedélyt kell kérnie a közellátásban dolgozó orvosnak ahhoz, hogy a magánellátásban másodállást vállalhasson. A béremelés három lépcsőben valósul meg, először 2021 januárjában nőnek számottevően az orvosbérek, majd 2022-ben 28,5, 2023-ban pedig újabb 11,1 százalékkal.

A bértáblával kapcsolatban a MOK a lefelé való differenciálás, mint lehetőséggel nem ért egyet, s mint megjegyzik, a bértábla nem kezeli a képesítésből fakadó különbségeket. Indokolatlannak nevezik, hogy a szakvizsga nélküli orvosoknak is megadná a jelenlegi javaslat a magasabb bért, szerintük a szakmai fejlődés, valamint az egyetemi karrier érdekében a tudományos fokoztat vagy az egyetemi karrier választásának meg kell jelenni a jövedelmi különbségben.

Forrás: Világgazdaság