Hívei szerint a mostani válság is azt igazolja, a feltétel nélküli alapjövedelem a legjobb gyógyír a társadalmi problémákra – olvasható a Népszavában.

 Megoldást jelent-e a koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válságra, munkanélküliségre, elszegényedésre, ha az emberek feltétel nélkül kapnak havonta egy meghatározott összeget, ami állja a létminimum költségeit? S ha ezt bevezetnék, vajon nem veti vissza a munkavállalási kedvet gondot okozva a munkaerőpiacon és a gazdaságban? A pandémia hazai begyűrűzése óta ismét napirendre került a a feltétel nélküli alapjövedelem (fna) ügye.

„Megkerülhetetlenné tette az alapjövedelem kérdését a koronavírus-járvány” – erre a következetesre jutott a Párbeszédhez kötődő Megújuló Magyarországért Alapítvány elnöke, Büttl Ferenc közgazdász és a párt budapesti politikusa, Kis Miklós gazdasági újságíró Válság és alapjövedelem című tanulmánykötete. Büttl és Kis szerint a járvány és a gazdasági válság okozta sokk több országban is elvezetett oda, hogy a döntéshozók a feltétel nélküli alapjövedelemhez hasonlatos juttatásokat vezettek be.

A legjelentősebb fna-szerű megoldást a baloldali kormánytöbbség dolgozta ki Spanyolországban. A május 29-én elfogadott garantált minimumjövedelem a tervek szerint 850 ezer családnak segíthet, a kabinet reményei szerint 1,6 millió spanyolt emel ki a mélyszegénységből. A támogatás azonban háztartásonként eltérő mértékű – ezért sem tekinthető alapjövedelemnek –, alsó határa 462 euró, a legmagasabb összeg pedig 1015 euró havonta (160-350 ezer forint).

A garantált minimumjövedelem a munkanélkülieknek jár, azaz, ha valaki alkalmi megbízásokból pénzhez jut, nem részesülhet a támogatásból. Az országban legalább egy éve legálisan tartózkodó bevándorlók is jogosultak lehetnek, tehát nem kötötték állampolgársághoz. Olaszországban már 2019 óta működik az a program, amely 780-1300 euró támogatást biztosít azon háztartások számára, amelyeknek jövedelme nem éri el a havi a 780 eurót (270 ezer forint). Ám ez sem tekinthető feltétlen jövedelemnek: elesnek tőle azok a munkanélküliek, akik három állásajánlatot is visszautasítottak. Ezen felül a válság miatt idén minden idénymunkásnak és önfoglalkoztatónak egyszeri 600 eurós támogatást ítéltek meg Olaszországban.

A spanyol és olasz példa mellett Japánban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban vezettek be fna-jellegű új támogatásokat, Skóciában most tervezik. Az utóbbi a legérdekesebb, mert a skót miniszterelnököt, Nicola Sturgeon leszögezte, valódi fna-megoldás akar. Ám ez a program egyelőre még csak javaslat formájában létezik, a törvényhozás asztalán van.

Ugyanakkor a finn kísérlet már alkalmas arra, hogy a legfontosabb kérdést megvizsgálják a szakemberek: mi történik akkor, ha az alapjövedelemnek köszönhetően az emberek nem kényszerülnek arra, hogy munkát keressenek. A finn példa azt mutatja, ez nem vetette vissza a munkakeresési és -vállalási kedvet. Ugyanakkor a támogatásban részesülők lényegesebben pozitívabban látták a jövőjüket, boldogabbak voltak. Büttl és Kis arra számít, hogy az fna hosszabb távon meghatározza majd a szociális rendszerekről szóló nemzetközi diskurzust.

Emlékeztetnek, hogy az 1980-as évek óta csökken a munkavállalói jövedelmek aránya a nemzeti jövedelemben. A cégek nagyobb profitot termelnek, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a munkavállalók is jól járnak. Nem segít a helyzeten az sem, hogy egyes országok – köztük Magyarország – alacsonyan tartott bérszinttel vonzza a befektetőket. Emiatt többen rekednek a mélyszegénységben, pedig az adott gazdaság fejlettsége magasabb életszínvonalat is képes lenne biztosítani. Ráadásul a mostani válság közepette a versenyképes cégek alkupozíciója erős maradt, az elbocsátások és az állami támogatások is ezt mutatják. 

Kockázatok és mellékhatások

Bár a feltétel nélküli alapjövedelemnek – részben a válság okozta társadalmi sokk miatt is – egyre több támogatója van, továbbra is sokan bírálják. Fenntartja korábbi érveit az fna-val szemben Mihályi Péter közgazdász is, aki 2014-ben Csillag István korábbi gazdasági miniszterrel együtt egy tanulmányban elemezte a baloldalon divatossá vált ötletet. Mihályiék elismerik, hogy a 2010 utáni adópolitikai kedvezőtlenül hat a szegényekre, a szociálpolitika ma más sokkal inkább büntet, mint segít a felemelkedésben, ráadásul az elesettek és a tehetősebbek közti olló szétnyílása nem mai jelenség, már az 1980-as években megfigyelhető volt.

Ám szerintük ez sem indokolja az fna bevezetését idehaza, miközben persze szükséges lenne a kormányzati intézkedések korrekciója. Ha megtörténne az, amit a feltétel nélküli alapjövedelem hívei még 2014-ben szorgalmaztak – havi 50 ezer juttatás mindenkinek –, akkor az havi szinten 500 milliárdos lyukat ütne a költségvetésen.

Azonban a kritikusok szerint, ha a támogatást csak a legszegényebb egy millió fő kapná, illetve megmaradna a 30 ezer forint körüli minimális állami segély, valamint ha a leginkább hátrányos helyzetben lévő romák célzottan dupla támogatást kapnának, akkor a havi összeg 40 milliárd forint lenne. Szerintük így nem borulna meg az államháztartás, ugyanakkor eredményes lehetne a legszegényebbek felzárkóztatása. 

Forrás: Népszava