Ha az állam nem segít, nincs miből kedvezményt adni a nyaralni vágyó időseknek. A program állami folytatásának terve nem olvasható ki a jövő évi költségvetés tervezetéből – olvasható a Népszavában.

 A hazai szociális üdültetés végét jelzi, hogy a Népszava információi szerint idén összesen 6500 nyugdíjas kap támogatást az üdüléséhez az Erzsébet-program keretében, míg tavaly még majdnem 60 ezer nyertes foglalt kedvezményesen szállást, 2018-ban pedig 43 ezer nyugdíjas és 9 ezer fogyatékossággal élő használhatta ki a lehetőséget.

Pontosan egy évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) még határozottan cáfolta az óriási felháborodást kiváltó hírt, hogy ennek a két körnek megszűnik a szociális üdültetése, bár az idei költségvetéshez benyújtott salátatörvényből egyértelműen kiderült: az Erzsébet-utalványok forgalmazása 2019 január elsejétől megszűnt, így az alapítványnak nincs bevétele, ezért megszűnik az a törvényi kötelezettsége is, hogy megszervezze ezeket a programokat.

A 2018-ban kibocsájtott utalványok után járó jutalékokat tavaly még erre tudták költeni, ősszel kiírták a pályázatokat, mára viszont már nincs elkölthető bevétele az alapítványnak. Ezen a csatornán keresztül megszűnik az idősek és fogyatékosok szociális üdültetése, de azt még senki nem mondta ki, hogy az alapítvány felszámolása is induljon el – erősítette meg lapunknak Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke egy évtizede tagja az alapítvány kuratóriumának, s úgy tudja, már az üdülési program irodái sincsenek meg, az ingatlanok is belementek az idei pályázatokhoz szükséges keretbe. Furcsamód más megkeresett kurátorok még ebben sem voltak biztosak. A folytatásról azonban mindegyikük szerint az államnak kellene dönteni, de nem látnak ilyen tervet, ahogy a szakszervezeteknek sincs kidolgozott koncepciójuk ennek a két csoportnak a kedvezményes nyaraltatására.

A szociális üdültetés állami folytatásának terve nem olvasható ki a jövő évi költségvetés tervezetéből sem.

A szociális üdültetési programokat működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA) 1992-ben hozta létre az Antall-kormány és hat szakszervezeti tömörülés. A szervezet 365 ingatlanból álló induló vagyona előbb gazdasági társaságokba vándorolt, majd eltűnt, ma már semmi nincs belőle az alapítvány tulajdonában, a különböző üdülési csekkek és utalványok forgalmazásának jutalékai azonban még hosszú évekig működtették a rendszert. Az Orbán-kormány hivatalba lépése után szinte azonnal átszervezte az alapítványt. A 2012-ben indított Erzsébet programot 2015-ig mindenestől sikeresnek hirdette a kormány, majd a nyugdíjasokról, fogyatékkal élőkről egyre ritkábban esett szó, maradtak a nagycsaládosok és leginkább a gyerektáborok, amiket viszont átadtak az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak.

Az MNÜA tevékenységét első perctől kételyek övezik, amit az utóbbi tíz évben az is erősített, hogy szinte egyetlen újságírói kérdésre sem válaszoltak. Az igazságügyi tárca honlapján elérhető utolsó éves beszámolójuk alapján 2018-at az alapítvány 3,7 milliárdos veszteséggel zárta, saját tőkéje egy év alatt is majdnem 74 százalékkal csökkent. Ennél frissebb adat nem érhető el, mert a civil szervezetek beszámolási kötelezettsége a járvány miatt őszre tolódott.    

Idei partnerség

Az Erzsébet-programos szállásfoglalások több mint 70 százaléka hotelekhez érkezik, ezt követik 12 százalékkal az apartmanok, majd 8 százalékkal a panziók – tájékoztatta a Népszavát a program szerződött partnere, a Szállás.hu. Elmondásuk szerint eddig majdnem 960 különböző magyarországi szálláshelyre foglaltak időpontokat a pályázatnyertesek.

Tekintettel a koronavírus okozta rendkívüli helyzetre, az idei évre szóló együttműködésében lehetséges az átfoglalás. Ha valamilyen oknál fogva egy szálláshely nem tudja fogadni az Erzsébet-program keretében érkező vendéget, akkor a Szallas.hu újra felhasználhatóvá teszi számára az elnyert támogatást. Így a vendég új szállást foglalhat vagy átfoglalhat, az üdülési támogatás nem vész el. Az elmúlt hetekben többen is éltek már ezzel a lehetőséggel, hiszen a járványhelyzet miatt vannak olyan szálláshelyek, amelyek úgy döntöttek, egyelőre nem nyitnak ki – válaszolta a cég. Az érintett vendégeket az ügyfélszolgálaton keresztül segítik új szállást foglalni. Előfordul, hogy az elnyert támogatásnál magasabb összeget fizetnek a pályázók, mert olyan személy is utazik velük, aki nem nyertes, így neki ki kell fizetni a rá eső szállásköltséget. Az a gyakorlat, hogy ilyenkor átlagosan 25-30 ezer forinttal fizetnek többet a vendégek. 

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!