A közfoglalkoztatás elsődleges feladata az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése, a munkakeresők munkához juttatása. 2020-ban 140 milliárd forint lesz a közmunkaprogramra, és 100 ezer fővel terveznek. A Heti Napló riportja.

 Míg 2016-ban 340 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben a közmunkaprogramra, 2017-ben pedig 320 milliárd forintot, tavaly már csak 225 milliárdot, idén pedig mindössze 180 milliárd forintot. Csaknem megfeleződött a programra szánt összeg, és jövőre tovább csökken a keret.

Ez azt jelenti, hogy amíg 3 évvel ezelőtt 200 ezer ember tudott elhelyezkedni valamelyik közmunkaprogramban, addig 2020-ban már csak 100 ezer emberrel tervez a kormány, így emberek tízezrei veszíthetik el az egyetlen megélhetési forrásukat.

Vagyis megélhetési forrásnak inkább nem nevezném azt az 53 ezer forintot, amit keresnek. Ez az 53 ezer forint ugyanis maximum arra elég, hogy ne haljanak éhen azok, akik olyan falvakban laknak, ahol sem kitörési lehetőség nincs, sem pedig motiváció arra, hogy kitörjenek.

Váradi János gépjárművezetőként dolgozik, Kömlőn, közmunkásként. 54 éves és havi 53 ezer forintot visz haza. Paczó Péterné pedig takarít, szintén közmunkásként. 55 éves és 53 ezer forintot keres.

Már olyan idősnek, mint én is - 55 éves vagyok -, nem nagyon van munkalehetőség, ez nekünk nagyon jó, mert nagyon nagy segítség. Párom nem itt dolgozik, ő alkalmi munkákat végez. Én nekem meg így, hogy nem tudok elmenni vidékre, én itt ebben a programban nagyon jól érzem magam

– mondta Paczó Péterné. A nő arról beszélt: 54 ezer forintot kapnak, ez a számlafizetéshez pótlásnak jó.

Váradi János számára nagy segítség a közmunka, hiszen minden várostól messze vannak, így pedig legalább tud dolgozni.

Nem nagy pénz, amit kapunk, de becsületesen megdolgozunk, így óriási segítség, mert ki bírunk vele tartani egyik hónapról a másikra

– mesélte a férfi.

Nincs más lehetőségük, de örülnek, hogy legalább ennyi van. Az eredeti cél az lett volna a közmunkaprogrammal, hogy a közfoglalkoztatottak sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsődleges munkaerő-piacra. Ez az elképzelés néhol összejött, hiszen a fiatal férfi munkaerőt beszippantotta az építőipar, de azok az 50 fölötti nők és férfiak, akiknek nincs szakma a kezükben, és belátható távolságon belül nincs is munkahely, ők beragadtak a közmunkába.

Turó Tamás, Kömlő fideszes polgármestere szerint a közmunkaprogram működött és az emberek többségének sikerült is munkát találni.

A településen pár éve még 370 közfoglalkoztatott volt, idén már csak 170 fő. Mi lesz ezzel a 170 fővel, ha közmunka se lesz? Hiszen ők azok, akiknek esélyük sincs arra, hogy normális munkát kapjanak.

Az önkormányzatokat is közmunkásokkal töltik fel, hiszen nyilván jobban megéri 53 ezer forintot fizetni az adminisztrációs és egyéb feladatokért, mintha rendesen alkalmaznák őket, tripla annyi bérért. A közmunka leépítésével tehát az önkormányzatok működése is veszélybe kerülhet, hiszen piacképes bérért nem tudják felvenni az embereket.

Arra már forrása nincs az önkormányzatnak, hogy bővítse a konyha létszámát, bővítse a különböző szociális szolgáltatásnál lévő létszámot, hanem ezt megoldja a közmunkásokból. Mi Győrteleken fokozatosan egyre kevesebb közmunkást foglalkoztatunk, mert nem volt értelme sokszor a 100 fő feletti foglalkoztatásnak

– nyilatkozta a település polgármestere.

Már Győrteleken vagyunk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a település független polgármesterével, Halmi Józseffel beszélgetek. Itt már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy a közmunkaprogram valószínűleg nem tart majd örökké, így nem szerették volna azzal hitegetni az itt élőket, hogy ez az 53 ezer forint, amit a közmunkáért cserébe kapnak, majd mindig lesz. Ezért soha nem is alkalmaztak 100 embernél többet. 

Folyamatosan jelentkeznek a közmunkára, de nincs több hely, hiszen annak nincs túl sok értelme, hogy egy árkot ássanak 10-en. Márpedig rengeteg olyan ember van, aki hiába tudna elmenni dolgozni, inkább bevállalja a közmunkát, és azt mondja: neki ez így jó, nem kell több.

Akik a közmunkába beszorultak, azok már nem fognak elmenni négy műszakba dolgozni, 53 ezerből helyben dolgozik, ami kevés, még azt is meg lehet érteni, hogy nem olyan energiával dolgozik ezekben a beosztásokban, mert kevés a pénz, de helyben van és a 0-nál több, vagy a 22 800-nál több

– meséli Halmi József.

Ezek az emberek egyáltalán nem motiváltak, már kisgyerekkoruk óta abban a szellemiségben nőnek fel, hogy nekik ennyi jutott, ennyi jár, nem képesek többre. Ha pedig ebben a szellemiségben nő fel valaki, akkor nyilvánvalóan elég nehéz átformálni az életről, illetve saját magáról, családjáról alkotott képét. És azt sem nehéz kitalálni, hogy erre az „átformálásra” nem a közmunka a legmegfelelőbb módszer.

Forrás: atv.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!