Az emberek tömegesen mennek el házasságot kötni, ha az állam pénzt ad érte, de a gyerekvállalás ennél sokkal összetettebb kérdés – írja a HVG.

 Hamarosan érkeznek az első babák, akik a családvédelmi akcióterv bejelentése után fogantak. Nem lesz könnyű megfordítani a mostani demográfiai trendet: egyre nagyobb az esély, hogy az idei legyen a békeidőben mért egyik legnagyobb természetes fogyás.

 Ma tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az októberi népesedési adatokat.

Ezúttal nem csak amiatt érdemes a szokásosnál jobban figyelni ezekre a számokra, mert az év végén amúgy is mindenki fogékonyabb a visszatekintésre. Hanem azért, mert februárban jelentette be Orbán Viktor, hogy anyagilag is komolyan támogatni fogja a kormány a gyerekvállalást, vagyis a most kiadott statisztika az utolsó olyan, amelyben még nem szerepelnek a családvédelmi akcióterv bemutatása után fogant gyerekek.

Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy egy pár csakis a kormány családpolitikai terveinek hatására vállal gyereket, és az is egyértelmű, hogy ha valaki februárban mégis eldönti, hogy gyereket akar, akkor nem biztos, hogy novemberben máris megszületik a kicsi – de erre majd akkor kell nagyon odafigyelni, amikor a következő néhány hónap népesedési adatait elemezzük. A mostani mutatóra lehet úgy tekinteni: ez a nullpont a családvédelmi akciótervben, innen indulunk.

És ez a kiinduló helyzet nem valami szép. A következőképp nézett ki az ország demográfiája 2019 első tíz hónapjában:

• 74 064 gyerek született, ami 1,6 százalékkal kevesebb a tavaly ilyenkorinál,
• a teljes termékenységi arányszám 1,49-ről 1,48-ra csökkent,
• eközben 108 123-an haltak meg, ami csupán 0,3 százalékkal kevesebb a 2018. január-októberinél,
• vagyis a természetes fogyás 2,7 százalékkal nőtt, 34 059-re, úgy, hogy a tavalyi volt az elmúlt hetven év harmadik legrosszabb adata.

Nem a februári volt Orbán Viktor egyetlen nagy bejelentése családügyben. Tavaly, nem sokkal az után, hogy a Fidesz megnyerte a választást, arról beszélt, hogy a rossz demográfiai helyzet miatt „átfogó megállapodást szeretne kötni a magyar nőkkel”. A kormány adópolitikája és családtámogatási döntései egyébként is jól jelzik, hogy milyen családmodellt látnának szívesen, ennek pedig a számokban is látható eredménye: megdöbbentően nagyot nőtt a házasságkötések száma.

Szívesen vádolják az újságírókat azzal, hogy hangzatos, üres frázisokat puffogtatunk, ebben az esetben viszont tényleg nem lehet mást mondani, mint hogy megdöbbentő az adat:

2019 első tíz hónapjában 24 százalékkal nőtt a házasságkötések száma az egy évvel korábbihoz képest,

utoljára ennél többen az első tíz hónapban 1990-ben kötöttek házasságot. Idén július és szeptember között 33 százalékkal többen házasodtak, mint tavaly olyankor, októberben pedig 65 százalékos volt a növekedés. Pedig már a korábbi adat is azt jelentette, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt a házasodások száma.

Van azonban egy nagy baj: az újdonsült házasok gyerekvállalási kedve nem nő.

Nem csoda, hiszen egy pár még könnyebben dönthet úgy, hogy papírt szerez a kapcsolatáról, ha egyszer a kormány adókedvezményekkel vagy a családok otthonteremtési kedvezményével támogatja a házasságkötést, a gyerekvállalás viszont már olyan elköteleződés, amelyről nem csak egy-egy év családpolitikája alapján döntenek a párok.

Az Európai Bizottság tanulmánya is azt állapította meg, hogy a jelenlegi családtámogatási rendszer azokat segíti, akiknek két gyerekük már van és szeretnének egy harmadikat,

pedig az igazán fontos kérdés az, hogy vállalják-e a párok az első gyereket.

És az, hogy olyan korban vállalják-e az elsőt, hogy legyen reális esélyük még két másik gyerekre.

Persze, hogy kevesebb gyerek születik, ha egyszer évről évre kevesebb a szülőképes korú nő – lehetne mondani a számokra ránézve. Sajnos azonban a baj ennél nagyobb. A teljes termékenységi arányszám, azaz az egy nőre jutó gyerekek száma 1,48, ami nem csak a népesség szinten maradásához szükséges 2,1-től marad el nagyon, hanem még az egy évvel korábbitól is. Igaz, némi fejlődés így is van: a mélyponthoz, a 2011-es 1,23-hoz képest már sikerült előrelépni. A 2016-os 1,53-as adat öt év alatt nagy előrelépést jelentett, azóta viszont újra csökkenő a trend.

Ennek pedig logikus oka van. A világválság idején nagyon sok pár döntött úgy, hogy elhalasztja a gyerekvállalást. Amikor egy kicsivel jobb lett a gazdasági helyzet, akkor ők sietve vállaltak annyi gyereket, ahányat egyébként is szerettek volna.

• 2008-ban még 11 éves csúcsot jelentő 99 ezer gyerek született,
• onnan ez a szám villámgyorsan lezuhant évi 88-90 ezerre, és ott is maradt egészen 2013-ig.
• 2016-ra a legtöbben „bepótolták” a válság miatt elhalasztott gyerekvállalást, akkor összejött egy 93 ezres éves születésszám, az 1995 óta mért legmagasabb termékenységi arányszámmal,
• de azóta visszaesett a szám épphogy a régi szint fölé, 89-91 ezerre.

De mi kell a pároknak ahhoz, hogy gyereket vállaljanak?

Az Európai Bizottság felmérése alapján elsősorban az, hogy a nőnek biztos állása legyen és jó kilátásai arra, hogy vissza tud majd térni a munkaerőpiacra. Sokat segít, ha van lehetőség részmunkaidőben dolgozni.

Ebben az osztrák példa figyelemreméltó: ott egészen mindennapi gyakorlat, hogy egy munkakört kettébont a cég két 4 órában dolgozó anyának. És persze az sem árt, hogy ott meg lehet élni úgy, ha a nő csak fél fizetést kap. Nálunk ehhez képest a részmunkaidőre bejelentett emberek többet dolgoznak, mint társaik Európában bárhol máshol, a nőknek csak 6 százalékát jelentették be részmunkára, és a családalapítást az sem segíti, hogy sok férfi egyszerűen betegre dolgozhatja magát, ha a felesége kiesik a munkából a szülés miatt.

És az is sokat elmond a helyzetről: annyian vándorolnak ki, különösen a fiatalok közül, hogy tavaly Németországban több magyar gyerek született, mint Nógrád megyében.

Gyakran emlegetik, hogy minden hatodik magyar gyerek nem Magyarországon születik, csakhogy ez a szám ebben a formában nem igaz. Az előző három évben valóban nagyjából hatodannyi külföldön született magyart anyakönyveztek, mint ahány gyerek akkoriban született, azonban a statisztikába a kivándorlók gyerekei mellett azok is bekerülnek, akik már felnőttként kérik, hogy a születésüket vezessék át a magyar anyakönyvi kivonatokba is. A HVG tavaly úgy számolt, hogy körülbelül minden tizedik, Magyarországon anyakönyvezett újszülött lehet kivándorlók gyereke. A probléma majd akkor lehet nagyobb, amikor ők lesznek felnőttek, hiszen az anyanyelven és az állampolgárságon kívül már nem sok minden fogja őket Magyarországhoz kötni, és egyáltalán nem biztos, hogy a gyerekük is megkapja majd a magyar állampolgárságot.

Az egészségügyben lehet segíteni a gyerekvállalást, a kormány ezzel próbálkozik, amikor csütörtökön bejelentette, hogy hat magánintézmény államosítása után ingyenessé teszi a meddőségi kezeléseket. Viszont mivel eközben évről évre többen halnak meg, a természetes fogyás egyre nő. Nem is kicsit: az, hogy tavaly 41 238-cal többen haltak meg, mint ahányan születtek, 1999 óta a legrosszabb adat, 1949 óta pedig, mióta a KSH évről évre közzéteszi a számokat, a harmadik legrosszabb, és reális az esély, hogy az idei adat még ennél is rosszabb lesz. Márpedig ha a demográfiai helyzeten javítani akar a kormány, akkor a születésszám növelése mellett az is fontos cél lehet, hogy minél kevesebben haljanak meg idő előtt. Emiatt sem örülhetünk annak, amit az OECD jelentésében leírtak: a szervezet összes tagállama közül csak Lettországban halnak meg többen megelőzhető vagy gyógyítható betegségben, mint itt. 

A családvédelmi akcióterv lépései:

• 10 millió forintos kamatmentes kölcsön és gyerekvállalási támogatás a fiatal házasoknak, ezt 2019 júliusa és 2022 vége között lehet felvenni. A törlesztést az első két gyerek születése után 3-3 évre szüneteltetik, a második gyereknél a tartozás 30 százalékát elengedik, a harmadik gyerek születése után az egész tartozást elengedik.
• 2,5 millió forint támogatás igényelhető hétszemélyes, új autó vásárlására,
• falusi csok,
• a második gyerek születésekor 1 millió forintot átvállal az állam a jelzáloghitelből, a harmadiknál négymilliót, minden további gyereknél 1-1 milliót,
• január 1-jétől bevezetik a nagyszülői gyedet,
• szintén 2020-tól a négygyerekes nők szja-mentességet kapnak.
• Szó volt még bölcsődefejlesztésről, de ez megmaradt a szavak szintjén.

Forrás: HVG