Többet ártanak, mint segítenek az északkelet-magyarországi önkormányzatok azzal, ha szociális tüzelőként fa helyett rossz fűtőértékű, ráadásul elégéskor még egészségre káros ként, arzént és sok hamut is a levegőbe eresztő lignitet adnak a rászorulóknak – állítja hat hazai civil szervezet. Kampányba kezdtek, hogy elérjék: a kormány ahelyett, hogy további – a lakosságot olcsó, de rossz szénnel ellátó – lignitbányák nyitására adna engedélyt a borsodi szénmedencében, gondoskodjon a lignit kivezetéséről a lakossági tüzelőanyagok piacáról. De úgy, hogy ezzel ne tolja még inkább az ingyen elérhető, de még durvábban egészségkárosító hulladék elégetése felé a legszegényebbeket – olvasható az Abcúg oldalán.

Két éve hosszú riportban foglalkoztunk az Abcúgon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Sajó-völgy légszennyezettségi problémáival, aminek elsősorban a város legszegényebb lakossága issza meg a levét. Rossz anyagi helyzetük miatt ugyanis ők kénytelenek a legrosszabb minőségű tüzelőanyagokat elégetve fűteni otthonaikat.

Tél közepére-végére sokaknak már csak a súlyosan egészségkárosító füstöt produkáló műanyagszemét vagy ruhaanyag marad erre a célra. De találkoztunk olyan családdal is, akik leselejtezett vasúti talpfákkal voltak épp kénytelenek begyújtani – beszívva a bevonására használt kátrány égésekor felszabaduló méreganyagokat.

Abban a cikkünkben azonban nem ejtettünk szót egy problémáról, ami akkor is rontaná a térség földrajzi adottságai miatt is sokkal gyorsabban szmogosodó levegőjét, ha hirtelen az itt élő szegényeknek nem kéne tovább szeméttel fűteniük, hogy ne fagyjanak meg pocsékul szigetelő otthonaikban.

Nevezetesen, hogy a környék egyik legnépszerűbb, helyben, és a fához képest olcsón hozzáférhető tüzelőanyaga

az elégéskor ként, arzént és sok hamut a levegőbe bocsájtó, ezért erősen környezetszennyező lignit.

A Sajó-völgyi szénmedencékben bányászott, a feketekőszénhez és a barnakőszénhez képest alacsonyabb fűtőértékű lignit a környék településein működő tüzép-telepeken szerezhető be. És a lakosság mellett ezekről a tüzépekről vásárolják azt meg a települések önkormányzatai is, amelyek a 2011 óta országszerte működő szociális tüzelő-program keretében a rászorulóknak adják ingyen tüzelőként. (Ha bővebben kíváncsi a szociális tüzelő program működésére, ezt a cikkünket ajánljuk elolvasásra: Két kézzel osztja  tűzifát az állam, csak nem oda, ahova kellene.)

Ráadásul, mióta a másik legfőbb szilárd tüzelőanyag, a fa ára meredeken (az elmúlt 5 év során mintegy 33 százalékkal) nő, valószínűleg egyre gyakrabban.

Ennek a gyakorlatnak az azonnali megszüntetését, és a lignit lakossági árusításának korlátozását kérik a felelős kormányzati szervektől hazai civil szervezetek:

• a Habitat for Humanity
• a Nonprofit Szektor Analízis Egyesület (NOSZA),
• a Magyar Szegénységellenes Hálózat,
• az Esély Labor Egyesület,
• a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló),
• és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek),

akik Elosztó Projekt néven indítottak együttműködést az energiaszegénység problémájának napirenden tartására. Az indulása óta az Elosztó Projekt független laborban bevizsgáltatta a Sajó-völgyben megvásárolható szénféleségek minőségét és vegyianyag-tartalmát. Így jutottak a fent kiemelt megállapításra, miszerint az eladásra kínált lignit – lelőhelytől függően eltérő mértékben – de egészségre ártalmas anyagokat tartalmaz.

Az Elosztó Projekt tagjai egy december közepi Sajó-völgyi sajtóúton mutattak be néhány bányát azok közül, ahonnan a rossz minőségű lignit érkezik:

• egy bükkábrányi és egy visontai bányát, amik a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonában vannak, és főként az erőmű fűtőanyagát biztosítják, de közben a lakosságnak is adnak el lignitet,
• és egy sajókápolnai bányát, aminek a megnyitására alig néhány éve adott engedélyt a bányászatra az illetékes kormányhivatal, de jelenleg – részben civil nyomásra – szünetelteti a működését.

A szénvizsgálat kimutatta, hogy a bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40 százalék feletti volt a mérés alapján, de a sajókápolnai lignité is 30 százalék fölött volt. Ezzel szemben a német barnaszén értéke 3,9 százalék. Az Elosztó Projekt szerint “különösen aggasztó” a hazai szénféleségek magas kéntartalma (3,29 százalék -4,6 százalék) a német termékhez képest, ami csupán 0,36 százalék volt. A legmagasabb kéntartalmat a sajókápolnai minta mutatta.

Utóbbival kapcsolatban az Elosztó Projekt egyik szervezője, a Kötháló képviseletében F. Nagy Zsuzsanna az Abcúgnak elmondta:

Ameddig az állam engedélyezi a Sajó-völgyben újabb és újabb lignitbányák nyitását, miközben tudvalevő, hogy az onnan – különösen a kisebb, úgynevezett “zsebbányákból” – kitermelt lignitet szinte biztosan a lakosság használja, addig aktívan hozzájárul a lakosság légszennyezés miatti esetleges egészségkárosodásához.

Az Elosztó Projektben részt vevő civil szervezetek szerint a következő lépéseket kellene sürgősen megtennie a kormányzatnak ennek a helyzetnek a megszüntetéséhez:

• Tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését és a völgyben az újabb lignit bányák nyitását, valamint vizsgálják felül az ásványi nyersanyag minőségét.
• Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat indítson vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségek ellenőrzése érdekében, vizsgálja ki a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás, hasznosítás módját.
• A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja meg a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagok teljes körét (megfelelőségi tanúsítványok, származási bizonyítványok).
• Vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, a lignitet, a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből.
• Hogy a lignit használatának kivezetése ne súlyosbítsa a legszegényebbek helyzetét, és ne tolja őket még inkább a cikk elején már említett, még durvábban egészségkárosító fűtőanyagok használata felé,
  

indokolt egy támogatási alap létrehozása a hatékonyabb szigeteléshez és hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlása érdekében, súlyozottan a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportok számára (utóbbiban akár 80 százalékos támogatással)

– írják a honlapjukon, (és a sajtóúton is hangoztatták) az Elosztó Projekt szervezői.

A cikkben megszólított hatóságokat, néhány borsod megyei települési önkormányzatot is megkérdeztünk ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban, illetve a Miniszterelnökséget is megkérdeztük arról, hogy amennyiben a nyilvánosságra hozott szándékai szerint a kormány valóban megvásárolja Mészáros Lőrinc cégétől a Mátrai Erőművet, tervezik-e az erőműhöz tartozó bányákból kitermelt lignit lakossági értékesítésének leállítását. Amint bármelyik szereplőtől válasz érkezik, cikkünket frissítjük.

Forrás: Abcúg