Jövő októbertől kifizettetik a kezeléseket azokkal a páciensekkel, akik már három hónapja tartoznak az egészségügyi járulékkal. Egyes becslések alapján akár 700 ezer embert is érinthet az intézkedés, az Orvosi Kamara szerint pedig szélsőséges helyzeteket idéz majd elő az új szabály. A HVG írása.

Könyörtelenül kiszámlázhatják jövő októbertől az orvosi kezeléseket azoknak, akiknek rendezetlen a társadalombiztosítási (tb) jogviszonyuk – ez a lényege a héten elfogadott, a tb átalakításáról szóló törvénymódosításnak

 a hvg.hu által megkérdezett jogász, illetve orvos szerint. A módosítás szerint a tajszámot már három havi, vagyis összesen 23 ezer forintos tartozás után érvénytelenítik, ebben a helyzetben az orvoshoz fordulónak fizetnie kell az ellátásért, gyógyszerét nem támogatja a tb.

Egy magánál lévő beteg természetesen eldöntheti, hogy így is kéri-e az ellátást, vagy sem, de a sürgősségi ellátásba jellemzően úgy kerülnek be a betegek, hogy nincs előttük ilyen választási lehetőség, így felmerül a kérdés, hogy velük is fizettetnek-e. A Pénzügyminisztérium azt állítja, a változások a sürgősségi ellátást nem érintik, közleményükből az azonban nem derül ki, hogy utólag kiszámláznak-e valamit. A hvg.hu által megkérdezett jogász szerint ugyanis a törvénymódosításból nem következik egyértelműen, hogy a sürgősségi műtétek így rendezve lesznek.

Szakértők számára a törvénymódosítás alapján az sem volt egyértelmű, hogy milyen díjszabást alkalmaznak majd az egészségügyi intézmények a lejárt tb-számmal érkező betegek felé: van, aki szerint "csak" azt az összeget, amit a társadalombiztosítás is kifizetne az eü-szolgáltatónak, más szerint viszont a piaci árat is elkérhetik az orvosok. A kérdéssel megkerestük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK), és válaszukból arra lehet következtetni, hogy az utóbbi következik be, tehát piaci árakat szabhatnak majd az egészségügyi szolgáltatók:

Érvénytelen tajszámmal igénybevett ellátás esetén alkalmazott eljárásban semmilyen változás nem történt, tehát a beteg fizetős ellátásként veszi igénybe az ellátást, mely során az egészségügyi szolgáltató a saját díjszabályzata alapján állapítja/állapíthatja meg az ellátás ellenértékét.

Eszerint tehát az orvos szabadon határozhatja meg a díjakat. Csak hogy a legegyszerűbb példán érzékeltessük a különbséget: egy háziorvos a nem nála regisztrált, sürgős szükség miatt ellátott beteg után 600 forintot kap az államtól, egy külföldön dolgozó, de EU-s egészségbiztosítási kártyával rendelkező után 2500 forintot, piaci alapon viszont 10 ezer forintot számláz ki.

Egy CT- vagy MR-vizsgálat piaci alapon szintén 20-50 ezer forint, egy koponyaműtét pedig már többmilliós tétel is lehet.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége aránytalannak tartja a törvényi szigort, hiszen így egy 23 ezer forintos elmaradás miatt adott esetben több milliót is fizettethetnek a beteggel.

De kik lehetnek érintettek?

Röviden: mindenki, akinek saját maga után kellene fizetni a járulékot, de ezt nem teszi meg, vagy aki mentesülne a fizetés alól, de nem tisztázott a jogviszonya. Csak néhány példa azokra, akiknek magukról kellene gondoskodni:

• az a fiatal, akit nem vettek fel az egyetemre, egy évig otthon tanul, nem dolgozik,
• aki háztartásbeli
• aki úgy dolgozik, hogy nem jelentette le a munkaadója.

Akit lejelentett a munkáltató, csak nem fizeti utána tb-t, az nem tartozik ebbe a körbe – hangsúlyozta Kincses Gyula MOK-elnök. Egy Népszavának nyilatkozó szakértő szerint összesen durván 700 ezer ember lehet érintett. A Pénzügyminisztérium azzal érvel, ők csak a potyautasokat akarják kiszűrni, mivel idén az első 9 hónapban 75 ezer ember próbálta meg jogosulatlanul igénybe venni az ellátást, állításuk szerint "aki eddig jogosult volt, az ezután is az marad".

A nem fizetőket tehát már most is szűri a rendszer, csakhogy most egészen mások a következmények: eddig csak az elmaradt járulékot szedte be a NAV, szó sem volt arról, pénzt kérjenek az ellátásért.

Mint Komáromi Zoltán háziorvos elmagyarázta, a beteg adatainak ellenőrzésekor a rendszer pirossal jelzi, hogy az illető nem fizet járulékot, ilyenkor az ellátás mellé egy kinyomtatott tájékoztatót kap arról, hogy nincs rendben a tb-jogviszonya, és kérik, rendezze azt. Mivel minden orvos-beteg találkozáskor valamennyi egészségügyi szolgáltató online ellenőrzi a tajszámot, és magáról az ellátásról is jelent a NEAK felé, így a biztosító és rajta keresztül a NAV is tudomást szerez erről, és megkeresi a nemfizetőt. "Az elmaradt tb-t adók módjára hajtják be, ez alól nem tud kibújni senki" – mondja Komáromi. Az új rendszerben egyébként barna szín jelenik majd meg a három hónapja nem fizetők neve mellett, miután az ő tajszámuk érvénytelenné válik. Jelenleg ilyen jelzést az elhunytaknál használnak.

A Pénzügyminisztérium mindenesetre korábban azt ígérte, önhibáján kívül senki sem kerülhet hátrányos helyzetbe, hiszen a NEAK jelzése után a NAV jelenleg is megkeresi az érintettet, és ezzel együtt megvizsgálja azt is, hogy kell-e járulékot fizetnie, a jövőben is küldik az értesítést levélben.

Amit nem tudunk

A hvg.hu több szakértővel is beszélt a törvény értelmezéséről, és ezek után is nagyon sok nyitott kérdés maradt:

• mi történik, ha valaki nem tudja kifizetni a műtét költségét? Azt is adók módjára hajtják be, vagy átváltható szabadságvesztésre?
• az elmaradt tb-t is behajtják az illetőn vagy "csak" a beavatkozás költségét?
• ha valaki rendezi a tartozását, miután érvénytelenítették a tajszámát, mennyi időn belül lesz ismét biztosított?
• mi van, ha valakiről téves jelzést ad a rendszer, ahogy ez manapság is előfordul?

Kincses Gyula MOK-elnök további aggályokat is felvetett: csúszhat az ellátás, hiszen a beteg aktuális fizetőképességén múlik, hogy megkapja-e azt. Ha ő rendezi jogviszonyát, a késői diagnózis vagy beavatkozás magasabb költséggel terheli meg a tb-t. Kincses szerint az egész helyzet megmérgezi az orvos-beteg viszonyt. "Nem lehet ezt az orvosokra terhelni, hogy velük kezdjen el veszekedni a beteg, hogy ő befizette-e tb-t, vagy sem."

Ezzel a háziorvos Komáromi is egyetért: Magyarországon jellemzően nem fordul elő, hogy mielőtt a beteg a rendelőbe lép, valaki elvegye a leleteit, beazonosítsa és ellenőrizze, hogy van-e jogosultsága. "Már rég panaszkodik az orvosnak, mire az asszisztens előkeresi a gépből, és szól, hogy nincs biztosítása. Innentől az orvosnak kell megmondania, hogy ezért fizetni kell." Ez az időt is viszi, és arra számít, a beteg spontán vagy tudatosan küzd majd azért, hogy ne kelljen fizetnie.

A 300 forintos vizitdíj miatt is mekkora patália volt, itt meg nagyságrendekkel többről van szó

– mondja Komáromi. Olyanoknak kell majd fizetniük, akik ehhez nincsenek hozzászokva, "nem lehet fél év alatt átállítani egy országot erre a változásra". A jogszabály 2020. július 1-én lép hatályba, onnan ketyeg a 3 hónap, a Pénzügyminisztérium szerint tehát van elég idő a felkészülésre. A Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Asbóth Márton viszont azt mondja, ennél a jogszabálynál a szokásosnál is kritikusabb a felkészülési idő, hiszen kifejezetten rossz érdekérvényesítő képességű embereket is érint az intézkedés. Az nem aránytalan követelés, hogy az állampolgár rendezze jogviszonyát, azonban itt mindkettőjük szerint nagyon komoly kormányzati tájékoztató kampányra van szükség.

A MOK sem vitázik azzal, hogy meg kell fizettetni a járulékot, arányos mértékben még szankcionálható is az elmaradás, de a szükséges ellátást szerintük nem lehet megtagadni fizetőképtelenség esetén sem. Ez ugyanis

szélsőséges helyzeteket idézne elő, és veszélyeztetné a gyógyítás folytonosságát.

A MOK éppen ezért azt kérte Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Áder pénteken még nem döntött az ügyben. Kincses azt is szeretné, ha a végrehajtási szabályok kidolgozásába bevonnák a Kamarát is. A sok nyitott kérdés és a részletszabályok hiánya miatt egyelőre nem látszik, hogy alkotmányellenes lehet-e a szabály, vagy sem. Több tárcának és intézménynek elküldtük tisztázandó kérdéseinket, de a NEAK-tól is csak egy részükre kaptunk választ.

Forrás: HVG