A nyugdíjasok többsége nő, ugyanakkor a havi ellátás szintje a férfiaknál érdemben magasabb. Az InfoTandem infografikája az ado.hu-n.

Minden ötödik ember öregségi nyugdíjas Magyarországon. Ha pedig mindenkit beszámítunk, aki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott valamilyen ellátást (öregségi, özvegyi és szülői nyugdíjat, árvaellátást, illetve megváltozott munkaképességűeknek járó vagy életkoron alapuló ellátást és egyéb járandóságot) – létszámuk 2019 elején meghaladta a 2,57 millió főt –, akkor

minden negyedik embert a nyugdíjasok közé sorolhatunk.

A legnagyobb csoport, az öregségi nyugdíjasok száma gyakorlatilag stagnált az előző évhez képest, a népességen belüli arányuk is 21 százalék körüli maradt.

Közöttük jóval több a nő, arányuk 64 százalékot tett ki januárban. A második legnépesebb körön, a megváltozott munkaképességűeken belül már kiegyenlítettebb a nemek eloszlása, de a férfiak itt is kisebbségben vannak, súlyuk 45 százalékos. Ellenben özvegyi vagy szülői nyugdíjat szinte csak nők kapnak: a 66 ezer járadékos közül 62 ezer – azaz 94 százalék – közülük kerül ki.

Egészen más a helyzet, ha a havi ellátások szintjét vetjük össze. Az özvegyi és szülői nyugdíj esetében még a nők felé billen a mérleg (átlagosan 76 ezer forint körül kapnak ilyen címen, szemben a férfiak 39 ezer forintjával), ám az öregségi nyugdíjnál 18 ezerrel, a megváltozott munkaképességűeknél pedig 8 ezerrel többet hoz a postás a férfiaknak (146,7 ezret, illetve 80 ezret), mint a nőknek. Az összes ellátást figyelembe véve 12 százaléknyi a differencia az átlagértékek között a férfiak javára (náluk 132,1 ezer volt a havi ellátmány januárban, a nőknél 116,8 ezer forint).

Az öregségi nyugdíj összege – amely az év elején a nettó átlagkereset 59 százalékának felelt meg – jelentős területi különbségeket is mutat.

A budapesti adat kiemelkedő: 161 ezer forint, vagyis az országos átlagot 26 ezer forinttal, a Bács-Kiskun megyei legalacsonyabb értéket 41 ezer forinttal haladja meg. Az országos átlagnál magasabb összegű ellátást a fővároson kívül csak Pest megyében, valamint Közép-Dunántúlon (Komárom-Esztergom és Fejér megyében) folyósítottak.

Az elmúlt évben a nyugdíjakra és egyéb ellátásokra a GDP 8,9 százalékának megfelelő összeget, 3750 milliárd forintot fordítottak. A kiadások összege 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ugyanakkor a GDP-hez viszonyított aránya 0,5 százalékponttal mérséklődött.

Forrás: ado.hu