A nemzetközi szakirodalom a nettó jövedelem legfeljebb negyven százalékát tekinti lakhatásra fordítható havi anyagi keretnek. Az Otthon Centrum felmérte, hogy a magyarországi nettó átlagkeresetből mekkora és milyen albérletre futja manapság – írja a Népszava.

 A statisztikák szerint augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 358 900 forint (közfoglalkoztatottak nélkül 368 700 forint) volt idehaza, ami 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban számolt összeget.

Eközben szeptember végéig a pesti belső kerületek mellett jó néhány külső kerületben is tíz százaléknál magasabb mértékben nőttek az átlagos négyzetméterenkénti albérleti díjak, míg vidéken Győr, Debrecen és Miskolc bérelhető lakásai drágultak jelentősebben.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 238 700 forint volt augusztusban, amely bruttóban a kedvezményekkel együtt 246 ezer forintot tett ki. Ennek negyven százaléka 98 ezer forint, amit lakhatásra fordítana a szakirodalom, ám ebből további 15 százalék a rezsiköltségekre szükséges, így egy átlagos munkavállalónak marad 83 ezer forintja a bérlésre.

Az Otthon Centrum az egy négyzetméterre vetített fajlagos havi díjakkal számolva megállapította, hogy ebből az összegből téglaépítésű társasházban legfeljebb 30-35 négyzetméteres lakást lehet bérelni a külső pesti kerületekben, Budán és a Belvárosban legfeljebb 24-27 négyzetméter férne ki belőle. Egy átlagos jövedelmű párnak a külső kerületekben egy 41-52 négyzetméteres lakás bérlésére futhatja, a belső kerületekben és a budai kedvelt kerületekben viszont csak 35-40 négyzetméteres ingatlanhoz juthatnak hozzá ekkora összegből.

A panelek sem olcsóbbak. Az átlagjövedelemből kalkulált 83 ezres lakbérkeret a belső kerületekben (pél­dául a VIII., XI., XIII. kerületben) szinte ugyanakkora panel bérlésére elég, mint a téglaépítésű társasházak esetén. A peremkerületekben viszont, például a XVIII. kerületben vagy Csepelen ugyanazért az összegért már akár egy egész szobával nagyobb panellakást engedhet meg magának a bérlő, mint ha téglaépítésű társasházban bérelne.

Az OTP Ingatlanpont eközben azt közölte: a főváros egyes belvárosi kerületeiben eléri a 26 százalékot a külföldi ingatlanvásárlók aránya, köztük a kínai vevők jelenléte kiemelkedő. Országosan a kínaiak a második helyen szerepelnek a külföldi vásárlók között, a németek mögött.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ