A hazai fizetésekre rakódó adók és járulékok még mindig az egyik legmagasabbak a világon. Az egy számjegyű szja-ról egyre kevesebb szó esik – írja a Népszava.

A parlament már a nyár elején elfogadta a jövő évi adótörvényeket. Újabb csomag egyelőre nincs a láthatáron. A kormány őszi - meglehetős rövid - törvényalkotási tervében nem szerepelnek ilyen jellegű jogszabályok. Egy módosítás mégis a parlament elé kerülhet, aminek a következő napokban ki kell derülnie. Az adóváltozásokat ugyanis november végéig jóvá kell hagynia a parlamentnek ahhoz, hogy azok januárban hatályba léphessenek.

Ugyan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint tavaly Magyarországon csökkentek a legnagyobb mértékben a foglalkoztatást terhelő adók - vagyis a személyi jövedelemadó (szja) és a szociális hozzájárulási (szocho) adó -, ezek összesített mértéke a tagországok között még mindig a hatodik legmagasabb. Ez az úgynevezett adóék nálunk az 1,1 százalékpontos csökkenés után még mindig 45 százalékos volt. Nagyobb terhek csak a belga, a német, olasz, francia és osztrák dolgozókat sújtják. Az OECD-tagállamokban az átlagérték 36,1 százalékos, ami 9 százalékponttal alacsonyabb a magyarországi terhelésnél.

Bár a családi adókedvezményeket figyelembe véve kicsit kedvezőbb a helyzet, de nemzetközi összehasonlításban ez közel sem olyan rózsás, mint ahogyan azt a  magyar kormány láttatja. 

Az OECD szerint tavaly a vizsgált országokban az egykeresős, kétgyermekes családok estében az adóterhelés átlaga 26,6 százalékra rúgott. Ez nálunk 30,3 százalék. Azaz még e téren is csak a középmezőnyhöz tartozunk.

Ebben a kategóriában a franciák 39,4 százalékos értéke a legmagasabb, míg a legalacsonyabb az új-Zélandi  1,9 százalék. Az adóék a szocho idén júliusi, két százalékpontos visszameteszése nyomán csökkent, a kormány ígéretei szerint várhatóan 2020 júlisában újabb 2 százalékpontos vágás várható. Így a munkát terhelő elvonások mértéke tovább mérséklődhet.

Ám hogy ebből mennyit kapnak meg a munkavállalók, az a béralku során dőlhet csak el. Az adóék szűkítésének másik módja az szja csökkentése lenne. A kormány(fő) és a jegybank, ez utóbbi a 330 pontos versenyképességi csomagjában is, szorgalmazza az egy számjegyű – vagyis minden bizonnyal 9 százalékos – szja bevezetését.

A Magyar Nemzeti Bank szerint ez elsősorban a magas jövedelmű, gyermektelen adózók körében élénkítené komolyan a keresletet. Ők ugyanis nem vehetik igénybe a családi adókedvezményeket. A jegybank szerint az szja csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletvállalások valószínűségének növelésével. A szocho mérséklése pedig a munkaerőkeresletet élénkíti. Ennek ellenére az egy számjegyű szja bevezetése még nem időszerű: a bérek még jövőre is érdemben emelkednek, függetlenül attól, hogy a 15 százalékos szja nem csökken. A személyi jövedelemadó mérséklésének ideje a gazdasági növekedés és a béremelkedés leállásaként jönne el. A parlament a nyáron már elfogadta a négygyermekes nők teljes adómentességét. Ezt időben kérelmezni kell ahhoz, hogy januártól minden érintett megkaphassa.

A kormány számításai alapján a kedvezmény mindössze 40 ezer nőt érinthet, ami a több mint négymillió adózó egy százalékát sem éri el, így, bár ez az adóterhelés mértékét érdemben nem befolyásolja.

Adóteher (a munkaerőköltség százalékában)

Családi* - Egykeresős** Franciaország 39,4  - 47,6 Olaszország 39,1 - 47,9 Svédország 37,9 - 43,1 Görögország 37,9 - 40,9 Finnország 37,8 - 42,3 Ausztria 37,4 - 47,6 Belgium 37,3 - 52,7 Törökország 37,2 - 38,9 Németország 34,4 - 49,5 Spanyolország 33,9 - 39,4 Szlovákia 30,3 - 41,7 Magyarország 30,3 - 45,0 OECD-átlag 26,6 - 36,1 Csehország 25,5 - 43,7 Szlovénia 25,2 - 43,3 Lengyelország 20,9 - 30,5 Új-Zéland 1,9 -18,4   * Kétkeresős, kétgyermekes család átlagjövedelemmel ** Egyedülálló munkavállaló átlagjövedelemmel  Forrás: OECD    

Eva helyett kata vagy kiva

A már elfogadott törvények szerint a szja-n mellett is változnak az adószabályok. Januártól megszűnik a kis cégeket érintő egyszerűsített vállalkozói adó (eva). Ehelyett a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), a kisvállalati adót (kiva), illetve a társasági adót is választhatják. A kiva mértéke januártól a korábbi 13-ról 12 százalékra csökken. Kis mértékben mérséklődik a tranzakciós illeték is: az államkincstári ügyletekben megszűnik az adó, míg a postai csekkes fizetésnél az adómentesség határát 20 ezer forinton húzzák meg.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!