Az uniós országok átlagánál jóval mélyebben kell a magyar lakosságnak a zsebébe nyúlnia, ha az egészségéről van szó. Az MNB ezt a pénzt a jóléti alapokba terelné, hogy hatékonyabb legyen a felhasználása. Ezek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összeolvadásából jönnének létre, és mindenkit beléptetnének – írja az azenpenzem.hu.

Hatékonyabbá válna a felhasználás, így csökkenteni lehetne a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásait, ha intézményesített formában költenének az emberek az egészségükre – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján.

Ma Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát közvetlenül a háztartások finanszírozzák, miközben az uniós átlag 18 százalék. Vagyis a magyar embereknek mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, amikor az egészségükről van szó, mint az átlag európai polgárnak. A 30 százalék legnagyobb részét, közel 27 százalékot zsebből fizetnek az emberek, és mindössze 3,9 százalékot az önkéntes egészségpénztárakon és egészségbiztosításokon keresztül. (A 2016-os adatok szerint.) Utóbbiak aránya jelentősen csökkent is az elmúlt években, gyakorlatilag elhanyagolható a szerepük, pedig ott vannak az ösztönzők az egészségpénztáraknál – hangsúlyozta az MNB igazgatója.

Pedig az egészségpénztári költések szerkezete „egészségesebb”, 25 százalékát egészségügyi szolgáltatásra (pl. fogászat, szűrővizsgálatok, CT, MRI) fordítják, ennek összege 2018-ra már 2,5-szeresére nőtt 2007-hez képest.

Még az ág is húzza az egészségpénztárakat?

Bár Nagy Koppány előadásában erről nem szólt, akárcsak az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében, az önkéntes egészségpénztáraknál sem elhanyagolható, hogy – mint többször megírtuk - az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden évben drasztikusan átalakította a kormány a cafeteria rendszerét. A végső csapást 

tavaly mérte a szektorra, emiatt 2019-től a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás ugyanúgy adózik, mint a munkabér. Miközben korábban a legkedvezőbben adózott. (Mint megírtuk, a cél a pénzek SZÉP-kártyára terelése, és ezen keresztül a belföldi turizmusban érdekelt vállalkozások zsebének megtömése volt.)

Emiatt a tavalyi 8,1 milliárdról 3,4 milliárd forintra csökkent az önkéntes egészségpénztárakban a munkáltatói tagdíjfizetés idén az első félévben. A tagok egyéni befizetései viszont csak kis mértékben nőttek 10 milliárdról 11,7 milliárdra. Ráadásul a nagy átalakítgatásoknak köszönhetően éppen a SZÉP-kártya helyzetbe hozása miatt került ki a prevenció is 2012-ben az egészségpénztári körből.

Mindenki menjen a jóléti alapokba!

Nagy Koppány már a Pénztárszövetség múlt heti előadásán is  arról beszélt, hogy

a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzeket is úgynevezett  jóléti alapokba terelné a Magyar Nemzeti Bank, hogy hatékonyabbá tegye az időskorra történő megtakarítást és az egészségpénzek felhasználását is.

Az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana. Ugyanakkor aki nem akar benne lenni, az kiléphet. 

A jóléti alapok például pénztárak fúziójával vagy tevékenységbővítésével jöhetnének létre. Vagyis például egy-egy cégcsoport nyugdíj- és egészségpénztárának fúziójával. Nagy Koppány portálunknak hangsúlyozta: ezek önkéntes átalakulások lehetnének, a piaci szereplők döntése szerint. A cél az, hogy az egyes alapok hatékonyan működjenek, egy vezetéssel. (Például összeolvad az „A” önkéntes nyugdíjpénztár és az „A” önkéntes egészségpénztár – direkt nem írtuk piaci szereplők nevét.)  

Mint előadásában az igazgató elmondta: a jóléti alapok vezetnék a jóléti számlákat. Lehetne külön nyugdíj zseb és egészség zseb.

Miért lenne jó?

Jelentősen növelné a rendszer versenyképességét, ha az egyén egészségre szánt költéseit egy intézményrendszer (egészségpénztárak vagy jóléti alapok) gyűjtené. A kisösszegű kifizetéseket – akárcsak ma az egészségpénztári költések nagy részét - ezek az intézmények közvetlenül intéznék. Emellett a háttérben megversenyeztetnék a biztosítókat, és megfelelő szolgáltatásbiztosításokat vásárolnának arra az esetre, ha nagy egészségügyi probléma merül fel, amire nem elegendő az egyéni felhalmozás. A biztosítók beruházásokba csatornázhatnák be ezeket a pénzeket, és növelnék a magánegészségügy kapacitását. Csökkennének a várólisták, javulna az ellátottság, és az egyénhez jobb szolgáltatási színvonal kerülne – hangsúlyozta Nagy Koppány.

Hozzátette: így az ügyfelek egyébként is meglévő, zsebből történő költéseit úgy használnák fel, hogy abból egészségügyi beruházás születhetne. Erre lennének jók a jóléti alapok. Ugyanakkor az MNB igazgatója hangsúlyozta: a jóléti alapok egy felvetés, az alanyi jogú tagsággal a fő fókuszban. A megvitatáshoz kérik a szakma és a jogalkotó véleményét is.

Forrás: azenpenzem.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!