A tanárok keresetének felzárkóztatása 0,2 százalékpontot emelhet a GDP-növekedésen, ami elegendő lehet arra, hogy 2020-ban 4 százalékkal nőhessen a magyar gazdaság.

Mintegy 0,25 százalékpontos növekedési többletet jelentene, ha a tanárok bérét 30 százalékkal emelnék – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A bérkiáramlás ezzel éves szinten 134 milliárd forinttal lenne nagyobb, ami a GDP 0,27 százalékának felel meg, ez az importtöbblettel korrigálva mintegy 0,15–0,2 százalékpontos növekedési többletet jelenthet, ezzel akár a 4 százalékos növekedés is elérhető lehet 2020-ban.

A Takarékbank szakértője hozzátette: a jövő évi költségvetés céltartalékaiban meglehet a fedezet a béremelésekre, ezeket a bértárgyalások alakulásától függően aktiválhatja a kormány. A Világgazdaság arról írt korábbi cikkében, hogy a szellemi foglalkozásúakhoz képest 31, a diplomásokhoz képest pedig 38 százalékos lemaradásban vannak a tanári fizetések, annak ellenére, hogy 2014 és 2020 között mintegy 40 százalékkal nőtt a pedagógusbérekre az állami ráfordítás. Lényeges, hogy a vezetői fizetésekkel korrigálva a lemaradás sokkal jelentősebb, a Világgazdaság számításai szerint megközelíti az 50 százalékot.

A béremelések rövid távon elsősorban a kereslet növekedésén keresztül emelik a GDP-t, hosszabb távon viszont több csatornán is érvényesül a kedvező hatás – mutatott rá a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Az oktatásra fordított kiadások – és ezen belül a bérek emelkedése – megakadályozzák a tanárok más szektorba vándorlását, növelik a motivációjukat. Mint a szakember aláhúzta, a jövő versenyképessége és hozzáadott értéke szempontjából kulcskérdés az oktatás fejlesztése.

Mivel a tanárbérek a versenyképességre is hatnak, nincs kizárva, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében emelik a pedagógusok fizetését. Azonban maga a béremelés ténye lényegesebb, mint az, hogy milyen program keretében történik

– fejtette ki Regős Gábor.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy jövőre második és harmadik gazdaságvédelmi akcióterv kezdődhet, így ha az idén nem születik bérmegállapodás, lehetséges, hogy egy akcióterv keretében növelik majd a pedagógusbéreket.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tényleges felzárkóztatáshoz több lépcsőben kellene emelni a pedagógusok fizetését, ennek első lépcsője lehet egy 30 százalékos felzárkóztatás, amelyet további, évenkénti 15 százalékos korrekció követhet, így néhány év alatt legalább 50 százalékos emelést lehetne elérni. A bérek duplázása sem lenne irreális elképzelés, ugyanis a magánszférában is dinamikusan bővülhetnek a következő években a keresetek. Suppan Gergely felhívta a figyelmet: ha nem lesz béremelés, akkor félő, hogy a hamarosan elkészülő bölcsődékből hiányozni fognak a pedagógusok, és a szolgáltatóközpontok is elcsábítják a fiatal tanárokat a magasabb fizetésekkel.

Forrás: Világgazdaság