Nincsenek veszélyben munkahelyek az ipar tartósabb lassulása miatt sem, a kölcsönzött munkaerőt pedig jellemzően a robotizáció szorítja ki. Továbbra is a szakemberek megtartása a munkáltatók érdeke, ehhez pedig a vártnál már most is kétszer nagyobb béremeléseken felül az alkalmazottak egyéb igényét is ki kell elégíteniük — írja a Magyar Nemzet

Több mint kétszer akkora béremelést kaptak a versenyszféra legtöbb területén a munkavállalók a múlt év végén előre jelzett mértékhez képest, jellemzően az alacsonyabb keresetű munkakörökben volt ismét nagyobb a növekedés. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavaly decemberi előrejelzésében mindössze 5,8 százalékos átlagos bérnövekedést várt, ehhez képest májusban 12,1 százalékkal kaptak többet az érintett munkavállalók az egy évvel korábbi összeghez képest. Emellett a kamara a munkaerőhiány hosszú távú fennmaradását jelezte előre. Habár az ellenzékhez köthető szervezetek rendre azt állítják, már a munkahelyeket veszélyezteti az ipar lassulása, ezt a feltételezést nem támasztják alá sem az érdekképviseletekhez érkezett jelzések, sem a munkaerőpiaci adatok.

– Nem érkezett a munkavállalók leépítésére vagy a béremelések visszafogására, tehát a dolgozókon végrehajtott takarékossági intézkedésekre jelzés az autóipar és az ipar más területein működő nagyvállalatoktól, ahogy azok beszállítóitól sem

– mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kiemelte: a hazai szereplők is érzik a német gazdaság lassulását, s már az is látható, hogy a termelés visszaesése nem egy átmeneti folyamat.

Perlusz László szerint ugyanakkor azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a kölcsönzött munkaerő elküldésére a termeléscsökkenés miatt került volna sor, mivel az automatizáció, ezzel az élőmunka kiváltása folyamatos. – Sok más területhez hasonlóan az iparban továbbra is a munkaerőhiány a jellemző. Amennyiben az autóipari cégek hosszabb távon leépítéseket hajtanának végre, akár a termelés más területein, akár a kereskedelemben, egyéb, szakemberért kiáltó ágazatokban azonnal el tudnának helyezkedni az alkalmazottak, a munkanélküliség nem térne vissza. Elbocsátási szándékról ugyanakkor semmilyen jelzés sem érkezett a képviselethez – nyomatékosította a VOSZ főtitkára. Hozzátette: így az adott esetben rendkívüli béremelésekről – ahol szükséges és van rá fedezet – ősztől folytatódnak az egyeztetések a munkáltatók és a szakszervezetek között, míg a minimálbér és a garantált bérminimum a tavaly év végén kötött megállapodás szerint tovább emelkedik 8-8 százalékkal januártól. Korábban lapunk beszámolt róla: az autóipari óriások a nyári leállások és a technológiai váltás miatt tervezik a kölcsönzött munkavállalói létszám csökkentését.

– Elengedhetetlen a bérek további emelése, ám önmagában a fizetésfelzárkóztatás sem elegendő már azoknál a cégeknél, ahol kiemelkedő a szakemberhiány. Továbbra is számos vállalatnál jelent ugyanis problémát a megfelelő munkaerő felkutatása, így a képzett dolgozó megtartásában érdekeltek a munkáltatók, ráadásul jelentős költségeket emészt fel a toborzás, az oktatás, a betanítás és a formaruházat is. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a cégek megbecsüljék a munkatársai­kat, ezzel megtartva őket

– hangsúlyozta közleményében a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete.

Kiemelték: ezért ma már nélkülözhetetlen a kiszámítható munkaidő-beosztás, megteremtve az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A munkaerő hiánya már nem fedezhető szervezeti intézkedésekkel, a megmaradó dolgozók terheinek további növelésével, a darabszám emelésével. A munkatársakra partnerként kell tekinteniük a munkaadóknak, kiemelt figyelmet fordítva az életkori sajátosságokra, illetve az átalakuló foglalkoztatási formák alkalmazásának lehetőségére. Az érdekképviselet hozzátette: a dolgozók jogos elvárása ma már a hosszabb távú, kiszámítható életpálya felállítása is.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!