Az elmúlt években több területen is életpályamodellt vezetett be a kormány a közszférában. Ugyanakkor folyamatosan lehet olvasni munkaerőhiányról, néhol már a szolgáltatási színvonal visszaeséséről. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében azt nézte meg, hogy a közszféra bérei hogyan néznek ki munkakörök szerint, illetve milyen változás történt 2016-hoz képest – olvasható az ATV-ben.
A Policy Agenda kiválasztotta azt a 20 munkakört, amelyek létszámot tekintve leggyakoribbak a közszférában. Ezeknél megnézték, hogy 2019 februárjában hogyan alakultak a keresetek, illetve milyen volt az adott munkakörön belül a bérek eloszlása, illetve a KSH által számított bruttó átlagkeresethez való viszonya.
A létszám alapján kiválasztott TOP 20 munkakörben dolgozók 54%-a átlagbér alatt keresett. Természetesen nagyon jelentős a differencia az egyes foglalkozások között.
Miközben a fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő munkaköreinél csak 3 százaléka a dolgozóknak keresett átlagkereset alatt, addig a gyermekfelügyelők, dajkák esetében ez az arány 99 százaléka.
Az 1. ábrán látszik, hogy mely munkakörök esetében hogyan oszlik meg a keresetek aránya. Azaz az adott foglalkozáson belül mekkora volt az átlagkereset, ennek milyen aránya volt a nemzetgazdasági átlaghoz, illetve az adott foglalkozásúak körében hol volt az alsó és felső 10%-nak a kereseti határa.
leggyakoribb foglalkozások (FEOR alapján) a közszférában (átlagbér, alsó és felső tized határa)
Például az általános iskolai tanárok, tanítók a nemzetgazdasági átlagkereset alatt keresnek egy kicsivel.
Amennyiben keresetük alapján tizedekre osztjuk a tanárokat, akkor 2019. februári adatok szerint az alsó 10%-nál 35%-kal volt alacsonyabb a kereset az átlagbérhez képest, míg a felső 10%-nál ez 21%-kal magasabb volt, mint az átlag.
Ez alapján a tanárok 57%-a nemzetgazdasági átlagbér alatt keresett.
Ezzel szemben a szakorvosok esetében már csak 12% keresett átlagbér alatt, míg a szakorvosok kereseti átlagbére 122%-kal meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.
Változás az oktatás területén…
Külön megnéztük, hogy az oktatásban a 10 leggyakoribb foglalkozás esetén hogyan alakultak a keresetek az átlagbérhez viszonyítva 2019-ben és 2016-ban.
Azért a három évvel ezelőtti kiinduló állapotot választotta a Policy Agenda, mert 2017-től kezdődően jelentős minimálbér, és garantált bérminimum emelés kezdődött.
Jelentős eltéréseket találunk az egyes foglalkozások között.
Miközben az egyetemi oktatók bére „távolodott” az átlagbértől az elmúlt időszakban, addig az általános iskolai tanárok, tanítóké éppen ellenkező irányba mozdult le, és kisebb lett, mint az átlagbér.
A kutatás által vizsgált 10 foglalkozásnál 7 esetben az történt, hogy a nemzetgazdaságban történt béremelési hullám hatására az ott dolgozók pozíciója rosszabb lett a nemzetgazdasági átlaghoz képest.
Az egészségügyben
Az egészségügy területén is ugyanígy kigyűjtötték a kereseti adatokat 2016-ban és 2019-ben a leggyakoribb foglalkozások esetében. Itt a vizsgált munkakörök közül 8 tevékenységnél a nemzetgazdasági átlaghoz képest javult a dolgozók keresete. Egyedül az általános orvosok, és a gyógypedagógusok esetében tapasztalható negatív irányú változást.
Ugyanakkor jól mutatja az ágazati bérek problémáját, hogy az ezekben a foglalkozásokban dolgozóknak még most is 76%-a keres a nemzetgazdasági átlagbér alatt, sőt ez az arány az oktatás területén 60%.
Forrás: ATV
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
