Sok változás lépett életbe július 1-jével, köztük a védőnők várva várt átsorolása is az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá. Azonban a Pénzcentrum arról értesült, vannak még bizonytalanságok azzal kapcsolatban, hogyan fogják megállapítani az alapilletményt, valamint kik azok, akik még mindig csak remélhetik a béremelést – írja a Pénzcentrum.

 Még tavaly novemberben ígérte meg a kormány, hogy béremelés jöhet az egészségügyben, amelyre végül idén július 1-jéig kellett várni. Az EMMI szerint az egészségügyi szakdolgozók és védőnők bére 2019 és 2022 között, négy lépcsőben fog emelkedni, összesen 72 százalékkal. A jelenlegi béremelés 78 ezer egészségügyi szakdolgozón túl elméletileg 4400 védőnőt is érint.

 A védőnők július 1-jével hatályba lépett béremelése a gyakorlatban az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá való kerülést jelenti, azonban csak a közfinanszírozott ellátóknál. A védőnők folyamatosan kapják az átsorolási értesítőket a munkáltatóktól, amelyből az is kiderül, mennyi lesz az újonnan megállapított bér összege. 

Azonban nem minden védőnőre vonatkozik a jogszabályváltozás.

A Magyar Védőnők Egyesületét (MAVE), korábban kiadott közleménye szerint 1783 szolgáltatónál 5024 védőnői szolgálat van nyilvántartva: Ebből 198 szolgáltatóra (vállalkozás, gazdasági társaság, KHT, alapítvány) nem érvényes a most megjelent jogszabályi változás. Arra jelenleg nincs adatunk, hogy hány védőnőt érint személy szerint, akik vállalkozásban, gazdasági társaságban, vagy alapítványnál látják el feladataikat.

A Pénzcentrum megkérdezte a Magyar Védőnők Egyesületét (MAVE), így hogy már megkezdődtek az átsorolások, hogy hány védőnő marad ki a béremelkedésből. Csordás Ágnes Katalin, az egyesület elnöke elmondta lapunknak, hogy a vállalkozásra, gazdasági társaságokra nem vonatkozik a szakdolgozói bértábla, az ilyen formában dolgozó védőnők a Munka törvénykönyve alapján foglalkoztatottak:

Ez 630 védőnőt érint személy szerint, akik vállalkozásban, gazdasági társaságban, vagy alapítványnál látják el feladataikat.

Az egyesület elnöke szerint a védőnő finanszírozás eddig is nagyon szűkös volt, így a vállalkozások valószínűleg csak a működtetési kiadások rovására tudják megvalósítani a szakdolgozói bérszintet. Amennyiben ki fogják tudni gazdálkodni önerőből, mivel a vállalkozások részre kiegészítő forrás nem áll rendelkezésre a szakdolgozói bértábla magasabb besorolási illetményi szintjének biztosítására.

A közférában dolgozó védőnői béremeléssel kapcsolatos nagy kérdés a jogszabály hatálybalépését megelőzően az volt, hogy hogyan fogják számfejteni az alapilletményen felüli illetménykiegészítéseket, milyen pótlékok olvadnak be az alapbérbe, és maradnak meg azon túl. Erre azt a választ kaptuk, hogy mivel nem helyezték hatályon kívül a 43/1999 finanszírozási rendelet 21.§ (4) bekezdésben és a 76A, 76D, 76L §-aiban meghatározott kiegészítő illetményeket, így azok is folyamatosan kifizetésre kell, hogy kerüljenek a védőnőknek NEAK által megküldött összefoglaló alapján.

Egy elem kerül beolvasztásra az alapilletménybe: a védőnői kiegészítő pótlék.

A védőnő kolléganők folyamatosan egyeztetnek a munkáltatókkal, írják alá a kinevezés módosításokat, és sajnos az látszik, hogy még mindig sokféle képen értelmezik a kiegészítő illetmények érvényességét a munkáltatók. Vannak, akik minden további nélkül továbbra is biztosítják, de vannak olyan munkáltatók, akik úgy értelmezik, hogy a kiegészítő illetmények beolvadtak a szakdolgozói béralapba.

- mondta el lapunknak Csordás Ágnes. A fentiek eredményeképpen egyes településeken a védőnők nem kapják meg a jogszabályban biztosított illetménykiegészítéseket, a beígért béremelés ellenére.

Forrás: Pénzcentrum