Pert indít az Emberi Erőforrás Minisztériuma ellen Ungár Péter, miután közérdekű adatigénylése nyomán sem volt hajlandó megadni a szaktárca a 2019. január 1-én bevezetett gyermekek otthongondozási díját (GYOD) érintő adatokat. Az LMP képviselője az Indexnek elmondta, több körben igyekezett utánajárni, pontosan hányan igényelték az év első felében, 2019. június 30-ig a GYOD-ot, illetve az igénylők közül hány főt utasítottak el.

 Korábban megírtuk, az ellenzéki képviselő egyebek mellett arról érdeklődött, hogy miért nem emelik nagyobb mértékben a jelenleg brutálisan alacsony ápolási díjakat, illetve hogy milyen visszaéléseket tapasztalt a kormány az ápolási díjra való jogosultságok megállapításánál. A kabinet ugyanis arra hivatkozott korábban, hogy nehéz kiszűrni a csalókat, ezért nem emelnek jelentősebb mértékben.

Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a kormány új ellátási formát hozott létre a gyermeküket otthon ápolók számára Gyermekek Otthongondozási Díja (GYOD) néven. Ezzel a támogatással idén január 1-től a tartósan beteg gyermeküket otthon ápolóknak – a gyermek életkorától függetlenül – bruttó 100 ezer forint jár. A díjra az jogosult, aki olyan vér szerinti vagy örökbefogadott gyerekről gondoskodik otthon, aki súlyos fogyatékossága miatt nem tudja saját magát ellátni. Az otthongondozás időtartama beleszámít a nyugdíjba.

A támogatás feltételrendszerét úgy alakította ki a kormány, hogy attól az autista vagy Down-szindrómás gyerekek szülei könnyen eleshetnek. Ugyanis elég, ha egy gyerek tud önállóan enni, WC-re menni vagy felöltözni, már nem is jár utána a gyermekgondozási díj. Eközben a szüleik ugyanúgy nem tudnak dolgozni, hisz ezek a gyerekek nem képesek egyedül iskolába menni, és otthon se lehet őket egyedül hagyni.

Akik azonban nem a gyereküket, hanem más hozzátartozójukat látják el otthon, azok továbbra is ápolási díjat igényelhetnek. Ennek háromféle szintje van: alap és emelt összegű, illetve kiemelt ápolási díj. Ezek összegét csekély mértékben emelte a kormány, és a következő három évben is csak évente 5 százalékkal emeli majd. 
AZ LMP-S UNGÁR PÉTER AZONBAN MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYT NYÚJTOTT BE KORÁBBAN, AMIVEL AZT PRÓBÁLTA ELÉRNI, HOGY AZ ÁPOLÁSI DÍJ MÉRTÉKE IS – A GYOD-HOZ HASONLÓAN – LEGALÁBB 100 EZER FORINTRA EMELKEDJEN.

Ezt azonban a kormánypártok nem szavazták meg. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a június 27-i kormányinfón a döntést

AZZAL INDOKOLTA, HOGY AZ EMELÉSNEK NINCSENEK MEG A FELTÉTELEI A KÖLTSÉGVETÉSBEN, ILLETVE NEHÉZ KISZŰRNI AZ IGÉNYLÉS SORÁN TAPASZTALT VISSZAÉLÉSEKET.

Ungár ezután megkérdezte Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, hogy

  • Pontosan milyen típusú és hány darab visszaélést tapasztaltak az ápolási díjak igénylésekor?
  • Mekkora volt a visszaélések aránya az idősgondozók, a gyermeküket gondozók és a házastársukat gondozók körében?
  • Felmérték-e pontosan, hogy mennyibe kerülne, ha az általa kért 100 000 forintra emelkedne az ápolási díjak összege, és hogy lehet az, hogy ekkora összeget nem bír el a magyar költségvetés egy ilyen fontos, a családok támogatására vonatkozó célra?

A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár reagált, azonban a válaszból nem derült ki pontosan, hogy milyen visszaéléseket tapasztaltak. Akkor ráadásul Rétvári azt írta, hogy:

A háziorvosok szakértelme nem vonható kétségbe, de a gondozási szükséglet megalapozása érdekében – hasonlóan az emelt összegű ápolási díj esetén alkalmazott gyakorlathoz – indokolt volt külső szakértő bevonása.

Ez alapján sejteni lehetett, hogy a háziorvosoknál feltételeztek olyan döntéseket, amelyek nem voltak kellően megalapozottak, és mindezt az új ellátási forma bevezetésével kívánták felülvizsgálni. De hogy konkrétan hány visszaélésről tudtak, nem árulta el az államtitkár, ahogyan az – állítólag – érdemtelenül juttatást kapók számáról sem tudni semmit.

Ezután Ungár a minisztériumhoz már inkább közérdekű adatigényléssel fordult, az Emmi pedig most annyit hajlandó volt elárulni a képviselőnek:

KÉRELEM ALAPJÁN 3033 FŐ RÉSZÉRE ÁLLAPÍTOTTÁK MEG A GYOD-RA VALÓ JOGOSULTSÁGOT, MÍG AZ ÁPOLÁSI DÍJBÓL – HIVATALBÓL – ÁTFORDULT GYOD JOGOSULTSÁGOK SZÁMA 18 227.

Ezek a számok arra vonatkoznak, hogy az év elejétől május 31-ig hány családnál találták jogosnak a kérelmet, ugyanakkor a tárca azt is írta Ungárnak:

Az adatigénylésben megjelölt időszakkal összefüggésben a kérelmek elutasítására vonatkozó összegző adattal nem rendelkezünk, erre tekintettel az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tekinthető (...) adatkezelőnek.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a kormánynak nincs arról információja, hogy pontosan ki és konkrétan hogyan élhetett vissza korábban e szociális juttatási formával, hiszen ezek szerint arról sem tárolnak adatot, hogy hány ilyen kérelmet utasítottak vissza, azaz hányan próbáltak hozzájutni az ellátáshoz jogtalanul.

Arról a múlt héten már beszámoltunk, hogy az LMP-s politikus benyújtott egy határozati javaslatot is, amely azt mondaná ki, hogy az ápolási díjat kössék a mindenkori minimálbérhez. A várhatóan majd csak ősszel a parlament elé kerülő javaslat alapesetben és az előzmények ismeretében nem igazán számíthatna a kormánypártok támogatására, ám Ungár vitt egy kis csavart a történetbe, hiszen:

JAVASLATA BETŰRE MEGEGYEZIK A FIDESZES MÁTRAI MÁRTA 2004-ES HATÁROZATI JAVASLATÁVAL (CSAK A DÁTUMOT VÁLTOZTATTA MEG), AMELYET AKKOR NEM FOGADOTT EL A PARLAMENT. 

Forrás: Index

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ