Budapesten közel 40 ezer forinttal magasabb a nyugdíjak átlaga, mint Szabolcsban. A fizetések terén is hasonlóan nyílik az olló - ráadásul mindenhol egyre jobban elmaradnak a nyugdíjak a bérektől – olvasható a Népszavában.

 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Magyarország 2018 című összefoglaló kiadványában megyei lebontásban is ismerteti a tavalyi átlagos nyugdíjakat. Az számokat, amiket az mfor.huszúrt ki, persze némi fenntartással kell kezelni, akárcsak az átlagbérekre vonatkozó adatokat, elsősorban azért, mert például a milliós nyugdíjak esetei és a hasonló szélsőségek messze sodorják az átlagot az átlagostól. A bérek esetében az átlagot egész kevesen viszik haza, és jóval gyakoribbak az annál alacsonyabb fizetések.

Az azonban így is látszik, hogy a nyugdíjak alakulása átfedést mutat a nettó bérekével. Például, a legnagyobb átlagos juttatást a fővárosi nyugdíjasok kapták tavaly, míg a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők. Ugyanitt a legmagasabb és a legalacsonyabb az átlagos nettó bér is, nyugdíjba vonuláskor pedig a juttatás meghatározásakor a kereseteket is figyelembe veszik. Budapestet egyébként Fejér megye követi, aztán Pest, de már jóval alacsonyabb számokkal:

• Budapest: 154,3 ezer forint;
• Fejér: 134,2 ezer forint;
• Pest: 134 ezer forint.

Komráom-Esztergom még 130 felett van, 133,6 ezer ott a nyugdíjak átlaga, aztán az ötödik helyen álló Veszprémben már csak 129,4 ezer. Innentől egyenletes az ereszkedés, egészen a visszafelől nézve negyedik Jász-Nagykun-Szolnokig, ahol 120,2 ezer forint az átlag. Ezt követi a jócskán leszakadó utolsó három megye:

• Békés: 116,2 ezer forint;
• Bács-Kiskun: 115,9 ezer forint;
• Szabolcs-Szatmár-Bereg: 115,6 ezer forint.

A KSH kitett magáért, az elszegényedő nyugdíjasok juttatásainak tavalyi adatsorát nem lehet összevetni a 2017-essel, abban ugyanis megyék helyett régiók szerepeltek. Az mfor.hu minden esetre megpróbálkozott közös nevezőre hozni a számokat, és arra jutott: átlag 4,4-5 százalék között alakult a nyugdíjak emelkedésének mértéke. Mivel a 2018 januári nyugdíjemelés ennél alacsonyabb, 3 százalék volt, a statisztikai hivatal vélhetően az évközi korrekciókat, egyszeri juttatásokat is figyelembe véve szépítette a számokat. Ami még kitűnik az adatokból, hogy

nemcsak a nettó bérek terén szakad szét az ország, de a nyugdíjak terén is mélyül a szakadék a megyék, illetve régiók között: legkisebb, 4,4 százalékos növekedésnek az egyik legszegényebbnek tartott észak-alföldi megyékben élők örülhettek, a legnagyobb, 5 százalékosnak pedig Budapesten.

A relatív jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében egyébként 10 százalékra emelkedett 2017-ben a korábbi 9,1 százalékról, míg 2010-ben még csak ezen társadalmi réteg 4,6 százalékát érintette ez a probléma, mint azt a portál korábban kiszámolta. Ebből kiindulva,

míg 2010-ben nagyjából 124 ezer nyugdíjast érintett a jövedelmi szegénység, 2017-re ez a szám 210 ezerre emelkedett.

Öt év múlva már 135 ezer forinttal lehet magasabb az átlagos nettó bér az átlagos nyugdíjnál. Jelenleg ez a különbség 85 ezer forint. A kétféle havi jövedelem között a legnagyobb különbség a fővárosban volt tavaly, a budapesti nyugdíjasok átlagosan a nettó bér 58 százalékából kell, hogy megéljenek - ez az arány egy évvel korább még 62 százalék volt. A legkisebb különbség Észak-Magyarországon mutatható ki, ahol a nyugdíjak az átlagos nettó bér 72,5 százalékát tették ki, de 2017-ben még az átlagos nettó bér 78,4 százalékából kellett kijönniük a régióban élő időseknek. Egy év leforgása alatt ebből a szempontból a legrosszabbul a dél-dunántúli nyugdíjasok jártak. Az ellátásuk a nettó bér 69,4 százaléka volt tavaly, míg 2017-ben 75,5.

Forrás: Népszava