Havi 50 ezer forintos átlagos béremelést kaphatnak az önkormányzati dolgozók jövő márciustól, ennek egy részét az állam fizeti – írja a Népszava.

Az Orbán-kabinet 11 év után hajlandó ismét állami pénzt is beletenni a helyi hivatalok dolgozóinak fizetésemelésébe

– ez derül ki a jövő évi költségvetési javaslatból. Az elmúlt négy évben csakis olyan lépéseket tehettek munkatársaik helyzetének javítására az önkormányzatok, amire saját adóbevételük vagy tavaly már a gazdagabb önkormányzatoktól beszedett 11 milliárd forintos szolidaritási alap nyújtott fedezetet, állami pénz nem került a rendszerbe.

 A területen működő érdekvédők, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és az önkormányzati szövetségek 2016-óta hangoztatják, hogy az alacsony bérek a helyi hivatalok kiürülésével fenyegetnek.

Legalább 30-40 százalékos emelést sürgettek, mert a több mint 36 ezer önkormányzati tisztviselő közül 24 ezren akkor 8 éve nem kaptak egy fillér emelést sem. Most a 11. évnél járunk, a becslések szerint legalább 10 százalékos létszámhiánnyal működnek a hivatalok. Hasonló a helyzet az önkormányzati cégeknél is. A 2020-as költségvetési törvényjavaslat 2. számú melléklete tartalmazza az önkormányzati hivatal működésének támogatási feltételeit és itt történt meg a várva-várt lépés: a korábbi években dolgozónként nyújtott évi 4 millió 570 ezer forintos támogatást 5 millió 450 ezer forintra emelik, ha a parlament is jóváhagyja a változtatást.

önkormányzat,

Minden hivatalnak van egy központilag engedélyezett köztisztviselői létszáma, amit a település nagysága, társulásoknál a társközségek száma alapján egy bonyolult számolási rendszerben alakítanak ki.  Ennek a létszámnak a bérét és a munkavégzésükhöz szükséges egyéb kiadásokat fedezi ez a normatíva, de ha a helyi bevételekből több embert tud megfizetni a település, akkor az engedélyezettnél magasabb létszámmal is dolgozhatnak a hivatalok. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának kiemelte, hogy

a nagyjából 36 milliárd forintos pluszpénz most sem kizárólag központi forrás, abban jövőre is benne lesz a magas adóbevétellel rendelkező települések 11 milliárdos szolidaritási adója, az állam tehát 25 milliárd forint körüli összeget tesz bele a béremelésbe.

Schmidt Jenő úgy értékeli, a kormány azt a javaslatot valósítja meg, amit a szövetség már 2017-ben megfogalmazott.

Két éve is azt állították, hogy az önkormányzati hivatalok dolgozói után járó állami támogatás, a fejpénz megemelése lehet a megoldás a terület bérlemaradásának. A kormányt képviselő Pogácsás Tibor belügyi államtitkár akkor elfogadhatónak tartotta Schmidt Jenő TÖOSZ elnök javaslatát, hogy a mostani évi, többségében bérre fordítható 4,57 milliós összeget 5,38 millióra kellene emelni, 2019-ben pedig 6 millióra.

Két évvel ezelőtt azonban a biztató tárgyalások váratlanul megszakadtak.

A jövő évi költségvetésben megjelenő központi önkormányzati béremelést a szakszervezet is sikerként könyveli el. Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné úgy nyilatkozott, hogy a lépést az utóbbi hónapok sztrájktárgyalásainak egyéb tapasztalataival együtt a hét közepén értékelik majd.

Nem januártól jár

A költségvetési javaslat szerint az önkormányzati tisztviselők béremelése nem 2020. év elején léphatályba, hanem érthetetlen módon csak márciustól. „Az általános önkormányzati választások miatti átmeneti szabály” leírásakor nem derül ki az összefüggés, hogy az októberi választás miben befolyásolja a béremeléseket, hacsak nem időt akarnak adni az új települési vezetőknek a nekik nem tetsző dolgozók kirúgására és saját csapatuk felvételére, hogy a magasabb bérek már csak utóbbiakra legyenek érvényesek. 

Önkormányzati sztrájkok

Az MKKSZ több munkabeszüntetéssel adott nyomatékot béremelési követelésének: • 2016. június 22-én kétórás figyelmeztető sztrájk • 2016. szeptember 14-én egész napos munkabeszüntetés • 2017. július 17-én kétórás sztrájk • 2018. január 12-én és 15-én kétnapos sztrájk • 2018. február 15-16. és 19-én szolidaritási„kék sztrájk” • 2019. március 14-én egész napos munkabeszüntetés volt 

Forrás: Népszava

A cikk megjelenését követően a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya a következő kiegészítés közlését kérte:

A cikk félreértelmezi a költségvetési törvényjavaslat szabályait. Eleve félreértés, hogy az önkormányzati tisztviselők bérét központilag szabályoznák: az ő munkáltatójuk az önkormányzat, az önkormányzat dönt a bérekről a törvényi keretek között. A köztisztviselői illetményalap összege 2020-ban nem változik. Az önkormányzati hivatalok köztisztviselőire vonatkozóan ugyanakkor a költségvetési törvényjavaslat továbbra is biztosítja a köztisztviselői illetményalap emelését, melyről az önkormányzatok szabadon dönthetnek. Erre 2017 óta van lehetőség, mellyel az utóbbi években számos település élt is. Az alacsonyabb költségvetésű önkormányzatok számára az illetményalap-emeléséhez pályázati forrás is rendelkezésre áll, ennek köszönhetően idén a települések zömében a köztisztviselők legalább 20%-os illetményalap-emelés valósulhatott meg. Ez a forrás jövőre beépül a 2020. évi költségvetési törvénybe, ami biztosítja a jogi és pénzügyi feltételeket ahhoz, hogy az emelés lehetősége az önkormányzatok számára jövőre is biztosított legyen.

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ