A munkaerőhiány mérséklésére két éve indították el a nyugdíjas szövetkezeteket, de rövid idő után nélkülözhetővé tettek ezeket, hiszen 2019-től minden nyugdíjas járulékkedvezményesen foglalkoztatható. Pedig a rendszer tavaly elkezdett beindulni, már milliárdok mentek az idősekhez – írja a napi.hu.

Csak 5 ezer forintig olvassa be a vonalkódokat - mondta egy idős hölgy az egyik II. kerületi élelmiszerbolt eladójának. A kasszás rutinosan válogatta az élelmiszereket, hogy minél több beleférjen a meghatározott összegbe. Végül egy csomag kávé maradt ki. Akkor még 9 nap volt hátra a következő utalásig, a nyugdíjából pedig csak 6 ezer forint, így meghúzta a határt, mennyit költhet egy bevásárlásra.

Budán lakni világnézet, de hiába számít előkelő környéknek, nem jelent egyet azzal, hogy mindenki jólétben lakik a kertvárosi negyedben. „Havi 67 ezer forintos nyugdíjból élek, ennek a fele a gyógyszerekre megy el, a maradékból a számlákat fizetem és eszem” - mondta el Marika, amikor a bevásárlás után megkérdeztük élethelyzetéről. Arra, hogy mennyi ideig dolgozott, gyorsan rávágta, hogy 51 évet. Most 71 éves, de már 16 éves korától munkába állt, majd három gyermeket szült, ezután a reformkommunista átalakulás idején ért vissza az irodába.

A szolgálati idő alapján számított nyugdíja, ha nem is magas, de tisztes lenne, csak a rendszerváltáskor a vegyészettel foglalkozó hivatalt privatizálták, utána évekig alig emelték a fizetését, míg le nem építették. Később bejelentés nélkül dolgozott egy hazai kézben lévő kisvállalkozásnál - pontosabban bejelentették, csak minimálbérre. A maradékot borítékban kapta. Pályája utolsó három évét egy multinál töltötte, ahonnan a 2008-as válság felpörgésekor el is bocsátották. Akkor 61 évesen már nem tudott elhelyezkedni tartósan.

Akarni akarok, de már nem is tudnék újra munkát vállalni

- mesélte Marika, amikor leszólítottuk. Mivel rossz ízületei miatt bottal jár, a számítógépekhez pedig nem ért, az irodai munkákból is kiesett. Azt, hogy sokan visszamehetnek dolgozni jó kezdeményezésnek tartja, mert szerinte az ő korában a többség még bírná a munkát, a fiatalabbaknak „még hiányzik is”, a nyugdíjak pedig alacsonyak, van is, ami motiváljon - vélekedett az idős hölgy.

Visszatérés a munkába

A nyugdíjasok visszafoglalkoztatásának lehetőségét 2017-ben jelentette be Kósa Lajos és Harrach Péter fideszes és KDNP-s képviselők, méghozzá úgy, hogy a kormány szövetkezetekhez osztotta ki a foglalkoztatási feladatot. Pontosabban a nyugdíjasok tagok lettek a szervezetekben, őket pedig kölcsönzött munkaerőként közvetítették a munkáltatókhoz, akik mentesültek a normál esetben fizetendő szociális hozzájárulási adótól - ami akkor 22 százalék volt -, valamint a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulástól. Így csak a 15 százalékos szja-t kellett utánuk fizetni.

Két éven belül legalább 800 ezer - 1 millió nyugdíjas tartozzon a szövetkezeti világhoz - fogalmazta meg Kósa Lajos akkor a kormány elvárásait, reményeit a rendszerrel kapcsolatban. A KSH foglalkoztatási adatai szerint a 60-74 év közötti korosztályban a gazdaságilag aktívak száma 335,2 ezer fő volt tavaly, míg egy évvel korábban 313 ezer. Ennél vélhetően kisebb volt a szövetkezetek taglétszámának változása, mert a 60-64 éves korcsoportban benne vannak azok is, akik még nem nyugdíjas korúak, vagy még nem jelentkeztek az ellátásra, mert inkább tovább dolgoztak a meglévő munkahelyükön.

Ugyanakkor az, hogy nem kerültek vissza többen a dolgozók közé, nem a cégeken múlt: kifejezetten keresték és keresik az időseket a munkaerő-piacon. A karrierportálokon most is több száz ajánlat van fent, amely időseknek kínál állásokat, ügyintéző pozícióktól kezdve a gépkezelőkig szinte minden területen lenne hely a számukra.

Pont beindult a rendszer, mire elgáncsolták őket

A szövetkezetek csillaga viszont leáldozóban van: tavaly nyáron a kormány bejelentette, hogy adókedvezményessé teszik a nyugdíjasok közvetlen foglalkoztatást. A jogosultsági időt szerzetteket idén január 1-jétől úgy alkalmazhatják a munkáltatók, hogy lényegében csak a 15 százalékos szja-t kell utánuk befizetni.

A rendszer viszont - ahogy az a nagyobb szövetkezetek esetében a 2018-as beszámolókból látszik - éppen kezdett felpörögni. Nem egy esetben robbanásszerű volt a forgalmuk növekedése. A legnagyobb szövetkezetcsalád a „Szomszédok” központi cége, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezeteket Szervező Nonprofit Kft. árbevétele például 17,3 millió forintról 177,7 millió forintra nőtt. A cégadatok szerint 3 főt alkalmazó - a kiegészítő melléklet szerint tavaly 1 fős statisztikai állománnyal - bíró társaságnak csak 1,2 millió forint volt a forgalma. Viszont anyagjellegű ráfordításai 172,8 millió forintra rúgtak.

Érdekesebb viszont maguknak a szövetkezeteknek az eredménye: a Déli Szomszédok esetében 661,2 millió forint volt az árbevétel, az Északi Szomszédoknál 850,7 millió, a Keleti kirendeltségnél 488,5 millió, a Pestieknél pedig 286,5 millió forintra emelkedett a forgalom. Ez az előző évekhez képest mindenhol minimum tízszeres növekedést jelentett, ami az alábbi táblázatból is látszik:

Ismertebb nyugdíjas szövetkezetek pénzügyi adatai (ezer Ft)

SZÖVETKEZET NEVE

ÁRBEVÉTEL (2017)

ÁRBEVÉTEL (2018)

ÜZEMI EREDMÉNY (2017)

ÜZEMI EREDMÉNY (2018)

ADÓZOTT EREDMÉNY (2017)

ADÓZOTT EREDMÉNY (2018)

Déli Szomszédok

34 317

661 199

25 657

511 290

220

72

Északi Szomszédok

72 984

850 739

13 736

20 516

13 662

19 852

Keleti Szomszédok

37 661

488 513

16

2946

2

2649

Pesti Szomszédok

15 486

286 465

555

946

507

46

Nyugdíjtöbblet Közérdekű

2123

52 663

466

2624

466

2623

Első Közérdekű

1980

81 973

656

1864

656

1864

Bölcsek

7738

34 143

831

4008

831

4008

ProAktív

2215

216 711

117

3709

116

3505

Összesen:

174 504

2 672 406

42 034

547 903

16 460

34 619

Forrás: e-beszamolo.im.gov.hu

Hasonló forgalomnövekedés történt a ProAktív Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetnél is: itt a 2,2 millió forintos 2017-es érték 216,7 millió forintra bővült.

Mivel ennek nagy részét maguk a szerződések adják, amelyeket azokkal a cégekkel kötik, ahol dolgoznak a nyugdíjasok, ezért érdekes, hogy pontosan mekkorára nőttek a személyi jellegű ráfordítások. Ezek a gyakorlatban a - legtöbb esetben - néhány 10 fős saját állomány mellett a nyugdíjasoknak kifizetett összegeket jelenti.

Személyi jellegű kifizetések nyugdíjas szövetkezetnél (ezer Ft)

SZÖVETKEZET NEVE

2017

2018

Déli Szomszédok

25 657

511 290

Északi Szomszédok

54 785

674 579

Keleti Szomszédok

32 511

428 337

Pesti Szomszédok

13 119

243 520

Nyugdíjtöbblet Közérdekű

1071

45 797

Első Közérdekű

751

72 215

Bölcsek

6566

28 720

ProAktív

1718

201 320

Forrás: e-beszamolo.im.gov.hu

Jól látszik, hogy az árbevétel körülbelül 75-80 százaléka vándorolt a Szomszédok Szövetkezeteknél a nyugdíjasokhoz. Egy másik beszámoló kiegészítő mellékletéből pontosan kiderült, hogy mennyit kaptak az idősek: 420,3 millió forintot fizettek a Keleti, 239,6 millió forintot pedig a Pesti Szomszédoknál fizettek a kiközvetített dolgozóknak. A kifizetések megközelítették a 2 milliárd forintot. Hogy egy nyugdíjas mennyi fizetésnek örülhetett, az adatok alapján nem megmondható, ugyanis azt egyik cég sem közölte, hogy hány ember osztozott ezeken az összegeken.

Piaci forrásokból lapunk úgy értesült, hogy a nyugdíjasok többsége jellemzően heti 2-3 napot dolgozik, nem kevesen a 4-6 órás munkalehetőségeket részesítik előnyben. Gyakori az is, hogy az illető egyik héten 3-4 napot vállal, a következőn pedig csak 1-2 napot.

Az egyik szövetkezetnél még korábban arról tájékoztatták lapunkat, hogy a nyugdíjas tagjaik díjazása megegyezik a hasonló munkakörben tipikus foglalkoztatásban megkereshető bérekkel. Viszont a nyugdíjasok inkább azt mondták, hogy a szakképzést igénylő munkakörökben sokszor a rendes dolgozók teljesítményalapú bérezésének a 75 százalékát kapják, az irodai, adminisztratív területen dolgozók pedig azt mondták, hogy az órabérek jobb esetben 85 százalékát adják a nettó munkabéreknek. Viszont szezonális eltérés is megfigyelhető: a Balatonon a nyári szezon alatt annyira keresettek a szakácsok, hogy egy nyugdíjas vagy egy diák is megkaphat akár bruttó 400 ezer forintot kereshet havonta.

Mi lesz a szövetkezetekkel?

Miután a foglalkoztatásban gyakorlatilag teljesen nélkülözhetővé váltak a szövetkezetek, kérdés, hogyan alakul a 2019-es évük. A Szomszédok szövetkezetcsaládtól például arról tájékoztatták lapunkat még tavaly a változás bejelentésekor, hogy „a nyugdíjas szövetkezeti rendszer egyéb előnyei a tipikus foglalkoztatással szemben továbbra is fennmaradnak, mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók felé. A szövetkezet lehetőséget teremt a szövetkezeti tag foglalkoztatására, segít megtalálni a munka ellátásához szükséges szakmai végzettséggel és tapasztalattal rendelkező nyugdíjasokat, intézi a beosztásuk leszervezését, bejelentésüket, bérszámfejtésüket, bérutalásukat és arról egyetlen költségszámlát ad a munkáltatónak hónap végén, aki így csak a valóban szükség szerint ledolgozott órák alapján fizeti a bér költségét.”

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége az év elején egy közvélemény-kutatást is készített: e szerint az idősek többsége szereti a rendszert. A megkérdezett nyugdíjasok több mint 60 százaléka kiemelten fontosnak tartja, hogy szakértői segítséggel juthat pénzkereseti lehetőséghez.

A szervezet felmérése szerint a megkérdezett nyugdíjasok 55,6 százaléka mondta azt, hogy rugalmas időbeosztás alapján dolgozna, míg 22,8 százalékuk heti 20 órában, mindig ugyanazokon a napokon állna munkába. További 21,6 százalék vállalná a heti 40 órát vagy még annál is többet. Ha az utóbbi két csoport kész elkötelezni magát egy cég mellett, akkor ők könnyen feleslegesnek érezhetik, hogy egy szövetkezet tagjai, mikor dolgozhatnak egyenesen a munkahelyüknek is.

Forrás: napi.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ