Újfajta lakossági takarékossági modellt vázolt fel az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László a Világgazdaságnak adott interjúban. A cél az lenne, hogy az embereknek legyen legalább három havi megtakarításuk baj esetére. Ezt azzal támasztotta alá, hogy  a lakosság 60 százaléka nem takarít meg egyik hónapról a másikra. Pedig fontos lenne, hogy a dolgozók félre tegyenek havi 5-10 ezer forintot – írja a 24.hu.

A kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatónak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem közvetlenül a dolgozóknak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak

– mondta.

A lépés érintené tehát a dolgozókat és a munkáltatókat is, azonban mint megtudtuk, érdekképviseleteikkel nem egyeztettek erről, a sajtóból értesültek a felvetésről. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László nem tartja jónak, hogy már a dolgozók fizetését is az állam akarja beosztani, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László szerint viszont támogatható a terv.

Magánnyugdíjpénztár léptékű vagyonról lehet szó

Ha a nettó 234 200 forintos átlagbért vesszük alapul, háromhavi megtakarítás durván 700 ezer forint. Domokos László felvetése szerint a megtakarítást a béremelkedés növekményéből kell összehozni, mértéke a bértárgyalásokon dőlne el, ahol a minimálbérről és bérminimumról döntenek, illetve bérajánlás születhet. Jövőre 8 százalékkal emelkedik a minimálbér, és az elmondottakból az következik, hogy ha a munkáltató mondjuk 2 százalékot tenne erre rá, azaz 10 százalékot adna, akkor a plusz 2 százalékot kellene a megtakarítási számlára utalni. Ez

  • a minimálbérnél (nettó 99 ezer forint) havi szűk 2 ezer forint,
  • az átlagkeresetnél (nettó 234 ezer forint) pedig havi 4680 forint.
Ilyen ütemezéssel a háromhavi megtakarítás 12,5 év alatt érhető el.

A szakszervezetek egy sor részletkérdést vetettek fel. Például mi legyen, ha megvan a háromhavi tartalék, továbbra is utaljon a munkáltató a bérből? És hogyan ellenőriznék, hogy állandóan meglegyen a háromhavi tartalék? Hiszen közben fel is merülhetnek rendkívüli kiadások, amikre költeni kell a megtakarításból.

Annyi biztos, hogy nem kevés pénzről lenne szó,

négymillió munkavállalóval számolva az átlagos 700 ezer forintos megtakarítás 2800 milliárd forintot jelent, közel annyit, mint amennyit a magánnyugdíjpénztárak államosításával visszacsatornáztak az állami büdzsébe.

Ez akár egyfajta válság-előkészületnek is felfogható az állam részéről, pótlólagos és azonnali pénzpiaci lehetőségként, ha kiszáradnak a pénzcsapok – vetítette előre Kordás László.

A szakszervezet szerint a magasabb bér a megoldás

Az, hogy a családoknak legyen három havi megtakarításuk, önmagában támogatandó cél a szakszervezet szerint. A MASzSZ felmérései is azt mutatják, hogy ha váratlan kiadással kell szembenézniük a családoknak, mondjuk elromlik a hűtőszekrény, az nagy részüknek komoly gondot jelent. Fontosnak tartanák a pénzügyi tudatosság javítását is, és a legalább három havi tartalék elérését, ám Kordás nem hiszi, hogy ezt a célt ilyen állami eszközökkel kellene elérni.

Kordás László,
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Értelmezhetetlennek tartja a nagyobb bérnövekedéshez kötni, hogy a nettó bérből a munkáltató utaljon egy „megtakarítási számlára”. Ez durva beavatkozás lenne a versenyszektor béremelési folyamataiba

– tette hozzá. Nem is beszélve arról, hogy mintha a dolgozó akarata nem is számítana. Mintha azt szeretnék, hogy a munkavállaló minél kevesebb jövedelemmel rendelkezhessen.

A kormány inkább az alacsony bérekre építő versenyképességi modellel kellene szakítson, mert az nyilvánvalóan kudarc. Egyre hátrébb sorolódunk a versenyképességi ranglistákon, a visegrádi országok mind előttünk vannak, és a volt kommunista blokkból is lassan az utolsók vagyunk – sorolta. Lehet, hogy Domonkos úr fizetéséből lehet megtakarítani, de egy mai átlagos bérből nem, mint ahogy nem lehetett megélni 47 ezer forintból sem – tette hozzá.

Ne akarja az állam beosztani a dolgozók fizetését

A szakszervezet inkább a jövedelemegyenlőtlenségek mérséklését szorgalmazná, mert szerintük

tarthatatlan, hogy az alkalmazottak felső tizede annyit keres, mint az alsó 55 százalék együtt.

Egy számjegyű szja-t javasolnak, illetve az alacsonyabb keresetűeknél nullás adókulcs bevezetését. Ezzel elkerülhető lenne a kiskeresetűek túladóztatása, hiszen a fogyasztásán keresztül úgy is mindenki adózik.

És ha az szja eltörlésével emelkedik az alacsonyabb bérkategóriákban a jövedelem, akkor az már nem csak a megélhetésre lesz elég, így növekedhet a munkavállalók megtakarítási hajlandósága. Ahhoz pedig, hogy ezt a többletjövedelmet ne éljék fel, hanem megtakarításra is szánjanak, állami ösztönzők, kedvezmények kellenének. Ezt a szakszervezet is támogatná, de azt, hogy kötelező legyen a megtakarítás, elutasítják. Úgy tűnik, mintha most már a dolgozók fizetését is az állam akarná beosztani. Ez nem jó ötlet – szögezte le Kordás László.

VOSZ: rendhagyó, de támogatható az ötlet

A VOSZ főtitkára,

Perlusz László elsőre kicsit ijesztőnek találta a rendhagyó elképzelést, jobban belegondolva azonban érdemes szerinte foglalkozni az elképzeléssel.

Az öngondoskodást, például a nyugdíj-előtakarékossági (tbsz, nyesz, nyugdíjpénztár), ösztönzőket is hasznos dolognak tartjuk, és a maradék kedvezményes adózású cafeteriaelemeket szintén – ha ez is hasonló lenne, az maximálisan támogatható szerinte.

Perlusz László úgy véli, ahogy a cafeteriarendszerrel foglalkozott a VKF, úgy foglalkozhatna a megtakarítási számlával is. Az országos bérajánláshoz pedig hozzá lehetne kötni a megtakarítás ösztönzését – el tud képzelni olyan alkut, hogy a munkáltatók beleegyeznek egy magasabb béremelésbe, a kormány cserébe adókönnyítéseket tesz, például a szociális hozzájárulási adónál vagy több cafeteriaelemnél. Ha egyfajta bérhez kapcsolódó juttatásról lenne szó, amihez adókedvezményt is adna az állam, akkor ezt figyelembe lehetne venni a bérnövekmény meghatározásakor.

Nem lenne kötelező a megtakarítás

A számvevőszéktől a gyakorlati részletekről érdeklődtünk, nem túl sok sikerrel. Annyit írtak, hogy az ÁSZ nem jogalkotó és emlékeztettek, Domokos László az interjúban lehetséges eszközként vetette fel az önkéntes megtakarítási hajlandóság ösztönzését vagy a betétek után fizetendő kamatadó megszüntetését.

Hivatkoztak még Domokos köztévének adott interjújára. Ebben azt mondta, a lakossági megtakarításoknál szerkezeti probléma van – 60 százalék saját bevallása szerint nem takarít meg egyik hónapról a másikra. Ezért tartaná rendkívül fontosnak, hogy a dolgozók már a jövedelem megszerzésekor félre tegyenek, nemcsak a számlák kifizetésére, hanem havi 5-10 ezer forintot módjuk legyen olcsón, értékállóan megtakarítani. Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, nemzetközi standardok szerint egy egészséges gazdaságban ha háromhavi kiadásnak megfelelő megtakarításuk van a családoknak, akkor lehet azt mondani, hogy pénzügyileg válságállók, sérülésmentesek, át tudják vészelni egy-egy hónap nehéz pillanatait.

Szerinte komoly lehetőség van abban, hogy a kormány előmozdítsa a megtakarítási szándékot, ami ahhoz kell, hogy a háromhavi tartalékot félre tudják tenni a családok. Konkrétumot csak annyit írt a sajtóosztály, hogy a megtakarítás nem lenne kötelező. De kedd estére kiderült, hogy a kormány nem támogatja az ötletet.

Forrás: 24.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ