Már egy hónapja tudjuk, hogy jövőre alighanem ismét alacsonyabb mértékű lesz a januári nyugdíjemelés, mint a várható drágulás. Az Azénpénzem.hu megnézte, a mostani árak alapján mire lehet elég a plusz az idősebbeknek ellátásuk nagyságától függően, és az ország egyes területein.

A következő évben csak az ideihez hasonló mértékben, 2,8 százalékkal emelik januárban a nyugdíjakat

– derült ki a kormány által közzétett makrogazdasági prognózisból. A parlamenthez már benyújtott költségvetés ugyanekkora mértékkel készült (nem is számítottunk másra). Annak ellenére, hogy minden előrejelzés szerint legalább 3 százalékos lesz a jövő évi drágulás.

Kérdés persze, hogy majdan milyen számokat tesznek közzé a statisztikusok. Mármint hivatalosan. Sokan buktak ki azon, hogy a KSH 2018-ra a nyugdíjas inflációt pontosan annyira hozta ki, amennyit a kormány az idei nyugdíjemeléshez meghatározott. Ilyen jelenség nem zárható ki jövőre sem. Mint korábban kiszámoltuk, egyetlen tizedszázaléknyi különbség 3,6 milliárd forintot jelent az idősebbek zsebében, vagy az államkincstárnál megtakarításként.

A nyugdíjasok lázadozását jelezheti, hogy – mint arról a Népszava beszámolt – öt kérdést adott be magánemberként a Nemzeti Választási Bizottsághoz hétfőn délelőtt Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője, de a népszavazási kezdeményezéseket valamennyi országos hálózattal rendelkező idősszervezet támogatja. Az egyik kérdés annak eldöntésére szolgál, hogy a 134 ezer forintos átlagos nyugdíj alatti juttatásokat nagyobb ütemben, míg az efölötti ellátásokat alacsonyabb mértékben emeljék-e meg. Ezzel együtt azt szeretnék elérni, hogy a legmagasabb nyugdíj ne lehessen több a nyugdíjminimum harminckilencszeresénél. Ezt a szorzót a miniszterelnök és az államfő pénze és a mindenkori köztisztviselői illetményalap (38 650 forint) különbözete alapján számították ki.

nyugdíjas, rokkant,

Havi 57 ezer forintos „kompenzáció” is lehet

 Érthető a nyugdíjasok békétlensége. Míg ugyanis a következő évi emelés az átlagnyugdíjasoknak nem egészen havi 3,8 ezer forintot hoz, annak akinek az időskori ellátása kétmillió forint, 57,5 ezer forinttal (egy év alatt több mint 690 ezerrel) „kompenzálják” az áremelkedést.

Miközben teljesen nyilvánvaló, hogy ekkora összeget nem költhet el olyan javakra az ellátott, amelyek az inflációs kosárban szerepelnek. A legfrissebb adatok szerint 1 millió és 2 millió forint közötti nyugdíjat az idén 23-an kapnak. Ez a szám azonban a járulékplafon eltörése miatt folyamatosan nőhet. 

A 2020-as nyugdíjemelés

 

Átlag (ezer Ft/hó)

Havi emelés (Ft)

Budapesten

158,2

4 430

Szabolcsban

118,1

3 310

Rokkantaknál

77,7

2 175

Minimál

28,5

800

Országos átlag

133,1

3 730

Forrás: KSH alapján Azénpénzem.hu számítás (a kalkulációban a már tavaly év elején is nyugdíjasok szerepelnek)

 A nyugdíjmilliomosok akár havonta vehetnének csak az emelés összegéből egy kisebb mosógépet, míg a legkisebb ellátásban részesülők nem egészen egy kiló paradicsommal fogyaszthatnának többet. A rokkantaknak egy kiló, a budapestieknek több mint két kiló pontyra telhet az emelésből. (A KSH által közzétett idei áprilisi árakkal számoltunk.) Egy kétfogásos ebédet – legalábbis a hivatalos statisztikák alapján – a szabolcsi nyugdíjasok havi 3-mal, a budapestiek viszont 4,5-lel többször vehetnek majd meg havonta.

Jól látszik tehát, hogy ha nem olyan éteri magasságokba nézünk, mint a milliós nyugdíjak, akkor is jelentős eltérés lehet az emelés nagysága között a különböző kategóriákban, de az országon belül területenként is. Az sem mellékes, hogy helyenként milyen a nyugdíjasok juttatás szerinti összetétele.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a dél-alföldi Bács-Kiskun és Békés megyében a 100 ezer forintnál kisebb összegű öregségi nyugdíjban részesülők aránya a KSH legutóbbi összeállítása szerint tavaly 40 százalék fölött volt, míg Budapesten az ellátottak ötödének volt ilyen alacsony a nyugdíja. A 180 ezer forint feletti öregségi nyugdíjban részesülők aránya 29 százalékkal a fővárosban volt a legmagasabb, ami az országos átlagot 13,1 százalékponttal meghaladta. Ugyanebben a kategóriában arányukat tekintve Békés megyében voltak a legkevesebben, hányaduk 6,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

Forrás: azenpenzem.hu

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ