Építési szándék van, munkaerő és alapanyag nincs, és mire a még tervasztalon fekvő lakóingatlanok megépülnek, megugorhat a kivitelezés ára. Az idén várhatóan 5-10 százalékkal emelkedő anyagárakat ugyan nem a növekvő kereslet, hanem a világpiaci folyamatok gerjesztik, de ez sovány vigasz az építkezőknek – írja a vg.hu.

„Tavaly indult a trend, hogy leszerződött, kötbérezett munkát hagynak ott napokkal a munkakezdés előtt a kivitelezők, mert egy másik építkezésen annyit ígérnek, hogy abból kijön a kötbér is” – mondja Rázsóné Szórády Csilla, az országos építőanyag-kereskedelmi hálózat, az újHÁZ Centrum cégvezetője. Majd hozzáteszi, nem minden kivitelező ilyen megbízhatatlan, de éppen ezért nagyon fontos a megfelelő partner kiválasztása. A családi házak építtetőire viszont akkor is nehéz idők várhatnak, ha hűséges kivitelezőt fogtak ki, mivel

a szektorban a munkabérek átlag felett, az anyagárak pedig soha nem látott ütemben emelkedhetnek. 

Az építőanyagok drágulásának okait vizsgáló riportjában az újHÁZ a Központi Statisztikai Hivatal adatait és a reálbér-statisztikákat, valamint a saját, illetve a kiemelt beszállító partnereinek adatait összevetve arra jutott: 2010 és 2017 között az építési költségek 27,5 százalékkal nőttek. Az építőanyagok árai a KSH szerint az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedtek, 2013 és 2017 között évente átlagosan 1,5–2,3 százalékkal, a 2018-as évközi adatok azonban jóval nagyobb növekedést mutatnak (a III. negyedévben például már 5,3 százalékról van szó). Az újHÁZ szerint ráadásul a leggyakrabban használt termékek ára bőven az átlag fölött, akár 15 százalékkal is emelkedett – például az uniós forrásokból városfejlesztési célra nyakló nélkül használt térköveké, melyek idén akár még 25-30 százalékot drágulhatnak majd. 

Világpiaci folyamatok  

Az anyagárakat nem csak a megugrott kereslet, hanem az energia, az alapanyagok, a munkabér és a fuvarozás drágulása hajtja fel. A falazóelemek ára például 2018-ban 10-15 százalékot nőtt. Idén ebben a termékcsoportban 5-10 százalékos áremelkedés várható. „A kőolaj árának esetleges emelkedése és az euró árfolyamának változása miatt a hőszigetelő üveggyapot szintén nagyon megdrágulhat, a szálas hőszigetelőknél tavaly a piaci igény meghaladta a gyártói kapacitásokat – magyarázza a szakértő. A cég az utóbbi terméknél 22-27 százalékos áremelkedést prognosztizál, akár a tavaly 20-25 százalékkal drágult beton esetében.

A tetőcserepek ára 2017-ben 15-20, míg tavaly és idén 5-10 százalékkal nőtt, az idei évben pedig további emelkedés is lehetséges. Egy nagy volumenű építési vagy felújítási munka esetében átlagosan 10,5 százalék körüli árnövekedésre kell számítani az előző év áraihoz képest, és a vállalat szerint idén további 5-10 százalékos átlagos anyagár-emelkedés várható. Minden áremelés függ az alapanyagár növekedésétől, ami kiszámíthatatlan, de kérdés, hogy a piacon ebből mennyi érvényesíthető. 

Nem a robot a sci-fi, hanem az emberi munkaerő

„Korábban a robottechnológiát tartották megfizethetetlennek a gyártók, ma már az emberi munkaerőt. Nettó 400 ezer forintot keres egy kamionsofőr, egy ügyes burkoló még nála is többet. Egy targoncás bére munkahelyváltás nélkül nőtt háromszorosára másfél év alatt, mert az ipari parkon belül a konkurens cégek többször próbálták átcsábítani, a főnöke pedig emelgette a bérét, hogy megtartsa”

- mond Szórády Csilla egy példát arra, hogy hiába termel az építőanyaggyár, ha nincs, aki kiszállítsa, vagy csak kiadja a raktárból az árut. 

Bár 2017-ben 13,2 százalékkal növekedtek az építési költségeken belül a munkaerőköltségek, és 2018 harmadik negyedévében is további 5,4 százalékos bővülés volt tapasztalható, a szakmunkások még mindig úgy érzik, hogy a nyugati bérek töredékéért, nem megfelelő biztonsági feltételek mellett kell dolgozniuk – állapítja meg a riport.

Lehetne presztízse az otthonépítésnek 

Az ágazat Achilles-sarkának számító munkaerőhiány oka ugyanakkor a szakember szerint nemcsak a csábító külföldi lehetőségekben keresendő, mivel az ágazat állománya abban az esetben sem haladná meg a 2008-as válság előtti szintet, ha a jelenleg külföldön dolgozó építőipari munkavállalók hazajönnének.

A megoldás a képzési rendszer reformjában és a kétkezi szakmák presztízsének visszaállításában keresendő. „A végzősök ötöde helyezkedik csak el a szakmában, 10-ből 8 fiatal azonnal pályaelhagyó lesz. Szakmaorientációs napon pedig már nemcsak azt kell elmagyaráznunk, mit csinál egy bádogos, hanem azt is meg kell értetnünk, hogy nem ciki a kétkezi munka, lehet erre is nívódíjat kapni” mondja Szórády Csilla, aki úgy véli, az építőipar problémái abból is adódnak, hogy a válság miatt évekre leállt a szektor kutatás-fejlesztése. 

Álmok és valóság

„Ilyen feltételek mellett az, hogy a lakásállomány százévente megújuljon, tehát 40 ezer lakás épüljön évente, elérhetetlennek tűnik” - állítja a szakember. Mi sem jelzi jobban, hogy mennyire távol esik egymástól igény és valóság, mint a megépült lakások és a kiadott építési engedélyek száma – véli a szakértő. 2018-ban 17 681 lakás épült, a kiadott építési engedélyek száma viszont 36 719 volt, és az olló az elmúlt években, 2014 óta nyílt ekkorára. 

Drága, de még nem eléggé

Bár a riportban prognosztizált 40 százalékos kivitelezői áremelkedés sokkolónak tűnik, a magyarországi kivitelezési munkálatok árai még mindig elmaradnak a környező országokban tapasztaltaktól, és Ausztriában, Szlovákiában, valamint Szlovéniában is nagyobb mértékben növekedett az építőanyagok ára. A lakossági szegmens viszont csak akkor tudja majd beruházásait finanszírozni, ha továbbra is számolhat a most rendelkezésre álló állami ösztönzőkkel.

Nem jutott volna el idáig az építőipar, ha nincs csok, alapkamat-csökkentés, kedvezményes áfa és hitelek. Szép cél, hogy ne ürüljön ki a Kárpát-medence, ennek érdekében ezeket a kedvezményeket nem szabad visszavonni

- véli a szakértő, aki a többi V4-es országokban alkalmazott ösztönzőket is tanulságosnak tartja.

Nem áll meg, csak lassul az árnövekedés 

Az újHÁZ cégvezetője úgy véli, míg a bérteher mérsékelhető lenne állami eszközökkel (az adók, járulékok csökkentésével), addig az építőanyag-áremelkedést lehetetlen így kompenzálni – legfeljebb a gyártók tehetnek ellene. Egyes termékekből például már 2018 előtt is előfordult készlethiány, és akadt olyan gyártó, “aki az exporttermelését is leállíttatta annak érdekében, hogy a belföldi megrendeléseket teljesíteni tudja, de bizonyos építőanyagok esetében még így is importáru behozatalára szorult” - derül ki az elemzésből, amely a következő évekre további építőanyagár-növekedést prognosztizál - 2020-ig dinamikusan, utána lassuló ütemben. 

De mit tehet az egyszeri építkező, hogy beleférjen a büdzsébe? Tanul, számol, felügyel. A szakember szerint nem spórolható meg a technológiák, termékek alapos ismerete, és érdemes rendszeresen ellenőrizni, mi is épül be valójában a házba.

V4-es kitekintés

Míg Lengyelországban az elavult fűtési rendszerek korszerűsítését támogatják, Csehországban a legmagasabb állami támogatást a szinte nulla energiaigényű otthonok kapják meg. Szlovákia pedig az itthon is vágyott bérlakásrendszert fejleszti: évente 1500 állami lakás felépítését tűzték ki célul, amivel elsősorban a 35 év alattiakat szabadítanák fel a magas bérleti díjak igája alól.

A magyar építőipar lemaradása egyébként a GDP-hez való hozzájárulás mértékében is tetten érhető: míg a V4-s országok építőipara átlagosan 6,3 százalékkal (a szlovák 7,7-tel) járul hozzá a bruttó hazai termékhez, a magyar szektor 4,8 százalékkal.

Forrás: vg.hu

Hozzászólok a Facebookon