A vállalatok érdekeivel, és a technológiai beruházások halvány reményévvel magyarázta meg a külgazdasági és külügyminiszter, hogy miért keres a minimálbérnél is kevesebbet az ország harmada – olvasható a Népszavában.

 Nem védekeznünk kell, hanem felkészülnünk az új korra - jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi, digitális innovációval foglalkozó miniszteri értekezletén. A félreértések elkerülése végett, nem a kínai gazdasági befolyásnak való kormányzati főhajtásra gondolt itt a magyar külgazdasági és külügyminiszter: felszólalását az MTI szerint úgy folytatta, hatalmas globális változás zajlik a világban és az új technológiák alkalmazása minden nemzetgazdaságban a siker előfeltétele. Fokozottan érvényes ez az olyan kis országokra, amelyeknek nincsenek jelentős természeti kincsei, erőforrásai - tette hozzá.

A kormányok felelősségének hangsúlyozása közben elsődleges feladatként - az Orbán-kormány évtizedes munkájának látszólag gyökeresen ellentmondva - az oktatási rendszerek korszerűsítését említette mind a középiskolákra, mind a felsőoktatásra vonatkozón, hogy a diákok olyan képességek és tudás birtokában legyenek, amellyel versenyképesek lehetnek a munkaerőpiacon. A miniszter megjegyezte, hogy a bonyolultabb tudás révén emelkednek a munkabérek, és ez a folyamat szerinte már zajlik Magyarországon.

Szijjártó szerint a kormányok feladata kordában tartani a munkaerő-költségeket, mert különben gyengül az adott ország versenyképessége és kevésbé lesz vonzó befektetőknek.

Az MTI nagyot bakizott

A külügyből péntek reggel jelezték, hogy a távirati iroda tévedett Szijjártó beszédének fordításakor: eredeti tudósításukban úgy fogalmaztak, hogy a külügyminiszter a bérek alacsonyan tartásáról beszélt - korábban mi is így vettük át a hírt, majd a tévedést javítottuk. Szijjártó valójában azt fejtegette, hogy a munkaerő-költségeket,  azaz a munkára rakodó adóterheket kell kordában tartani. Más kérdés, hogy a munkaerőköltség nagyobb részét így is a dolgozó bruttó  bére teszi ki, a külügyminiszteri nyilatkozat tehát könnyen félreérthető.

Nemrég írtunk róla, a 4,39 millió munkaviszonnyal rendelkező magyar dolgozó 34 százalékának - majdnem másfél millió embernek - nem volt akkora legális jövedelme 2017-ben, ami elérte volna legalább a minimálbér szintjét. Ez a szegénység - mint kiderült Szijjártó Péter francia befektetőket megszólító kiselőadásából - a kormány politikájának szándékolt eredménye, sokak gyanúja pedig a miniszteri gondolatok nyomán ténynek tekinthető: a magyar munkásokat, valamint az idecsábított keleti vendégmunkásokat valóban kilóra adja el a Fidesz. Erről szólt többek közt a tankötelezettség leszállítása 16 évre, a tovább tanulás lehetőségeinek korlátozása, a nyugdíjasok holtig dolgoztatása, a rabszolgatörvény, és az a ki tudja, hány száz, ezer milliárdos adókedvezmény, amiből már két éve is közel száz „stratégiai” cég kapott.

Szijjártó kitért arra is, hogy folyamatosan könnyíteni kell a cégek adóterhét, mert akkor a nagyvállalatok pénzt takaríthatnak meg, abból pedig - szigorúan csak a miniszter naivnak és idealistának tetsző reményei szerint - fejlett, digitális technológiájú beruházásokat eszközölhetnek. A miniszteri reményeknek viszont ellentmondani látszik egy globális trend, mi szerint az extra profitot az utolsó fillérig zsebre teszik, akik megtehetik. Szijjártó minden esetre megjegyezte, a közép-kelet-európai országok jó példával járnak elöl alacsony adóikkal.

„Jó példával elöl járva”: 2,25 milliárd ajándékpénz, egy nap alatt

A nagyvállalatok közt szétosztott számolatlan közpénz nem csak a német autógyárak érdeklődését keltette fel: francia gyógyszer- és autóipari vállalatok 40 milliárd forintnyi beruházást hoznak Magyarországra a csütörtöki üzleti találkozásokon kötött megállapodások értelmében - nyilatkozta Szijjártó az OECD-értekezletet követő tárgyalások után.

Egy nappal korábban azt jelentette be a miniszter: száz új munkahelyet teremt az indiai tulajdonú Samvardhana Motherson Group (SMG) autóipari beszállító cégcsoport új, ötmilliárd forintos beruházása.

Nekik a kormány 1 milliár 480 millió forint vissza nem térítő támogatást adott. Szintén szerdán számolt be Szijjártó arról a 775 millió forintos kormányzati támogatásról,

amit az elsősorban automatizált logisztikai polcrakodó gépeket (RBG) gyártó MIAS Hungary Kft. új gyártócsarnokára adott. Ez minden magyar ember dicsérete - jegyezte meg ezután, arra utalva: míg Magyarország a lakosságszámot tekintve a 92., addig exportteljesítménye alapján a 34. helyen áll a világon. Az ország a 19. legnagyobb gyógyszeripari exportőr, az autóipar tekintetében a 20. legnagyobb exporttal rendelkezik. Ez alkalommal azt is kifejtette:

Németország „toronymagasan” Magyarország első számú gazdasági partnere, az ideérkező külföldi befektetések értékének 29 százalékát adja.

Ma már 6000 német vállalat 300 ezernél is több magyar embernek ad munkát, míg a két ország kereskedelmi forgalma tavaly „minden rekordot megdöntve” meghaladta az 54 milliárd eurót, az idei első két hónapban pedig már 10 milliárd eurónál járt - ismertette.

Forrás: Népszava