Ezúttal a Beremendi Mész Üzemben, a Carmeuse Hungária Mészgyártó Kft.-vel került sor a megállapodás aláírására, ami egyrészről a 2019. évi bérmegállapodás, másrészről szociális juttatások, jutalmak és pótlékot tekintetében egy határozatlan időre kötött kollektív megállapodás – írja a munkaugyek.org.

 A tárgyalásokat nagyban nehezítő körülmény volt, hogy a tárgyaló felek nem ismerték egymást. A Beremendi Mész Szakszervezeti  Csoport 2018 augusztusában alakult meg. Baranya Megyei Liga Szakszervezet a csoport megalakulását követően a munkáltatóval és a munkáltatónál működő Duna-Dráva  Szakszervezettel is felvette a kapcsolatot. A kapcsolatfelvételt célja az volt, hogy az újonnan megalakult szakszervezet – mely már ekkor reprezentativitással rendelkezett – szeretett volna a munkáltatónál akkor még érvényben levő kollektív szerződésben aláíró féllé válni. BMLSZ ezen kezdeményezését a Duna-Dráva Szakszervezet elutasította, majd szárnyra kapott az a hír, hogy a Duna-Dráva Szakszervezet fel is kívánja mondani a munkáltatónál hatályban levő kollektív szerződést. 

A kollektív szerződés számos munkavállalókra nézve előnyös rendelkezéseket tartalmazott, például a pótlékok, a szociális juttatások vagy a felmondási szabályok vonatkozásában. 

– A BMLSZ 2019 februárjában megkereste a munkáltatói jogkör gyakorlóját azzal, hogy amennyiben tudomása van/lesz arról, hogy a Duna-Dráva Szakszervezet a hatályban lévő kollektív szerződést felmondja, úgy arról az új szakszervezetet (BMLSZ) a munkáltató szíveskedjen tájékoztatni. Ezt követően rövid időn belül tájékoztatta is Baranya Megyei  Liga Szakszervezet vezetőségét és engem arról, hogy a Duna-Dráva Szakszervezet valóban felmondta a kollektív szerződést – mondta Fekete Attila ügyvivő. 

 – Mindezen történések árnyékában kezdtük meg a 2019. évi bértárgyalásokat, amely eredetileg a kollektív szerződés megkötését kezdeményező tárgyalásként indult március  elején. 

Miután a munkáltató tájékoztatott bennünket, hogy május 1-jével a Duna-Dráva Szakszervezet felmondta a Carmeuse Hungária Mészgyártó Kft.-nél hatályban levő kollektív szerződést, elsődleges  feladatunknak azt tartottuk, hogy a kollektív szerződés megkötéséről tárgyalásokat kezdeményezzünk a munkáltatóval. Ezen tárgyalások kezdetekor a munkáltatóval  közös egyetértésben napirendre vettük a 2019. évi bérfejlesztésről történő egyeztetést is.

– Abból adódóan, hogy a kollektív szerződés felmondásra került,

sajnos a szakszervezet nem éppen előnyös helyzetben kezdte meg ezt a bértárgyalást. Mindeközben a munkavállalók között a szervezettség elérte a 70 százalékot

– tette hozzá dr. Kerekes Edit munkajogász. – A termelésben dolgozó, fizikai állományú munkavállalók léptek be elsődlegesen a szakszervezetbe és teljes egységet alkotva adtak felhatalmazást a szakszervezet vezetősége számára, hogy  milyen elvek mentén és milyen mértékű béremelést képviseljen BMLSZ a tárgyalások során. 

 A felek fontosnak tartották a béren kívüli juttatások (Erzsébet utalvány és készpénzjuttatás) alapbéresítéséről is megkérdezni a munkavállalókat.  Ennek eredményeként a munkavállalók döntő többsége úgy nyilatkozott, hogy a megjelölt béren kívüli juttatások alapbérbe építését támogatná. – A béren kívüli juttatások alapbéresítésével kapcsolatban a legfontosabb szakszervezeti feltétel az volt, hogy azok úgy épüljenek be az alapbérbe, hogy a pótlékokkal történő korrekcióra ne kerüljön sor. Tekintve, hogy a munkáltató ajánlatának részét képezte többek között a 26 százalékos mértékű  délutáni pótlék vagy 65 százalékos mértékű éjszakai pótlék, ez a pótlékkorrekció különösen érzékenyen érintette volna a két műszakban dolgozó fizikai állományú munkavállalókat – magyarázta Kerekes Edit, majd hozzátette, a két legfontosabb elvárás a tagság részéről az volt, hogy egyrészről garantált mértékű béremelés valósuljon meg a munkáltatónál, másrészről, hogy az alapórabér emelkedjen elsősorban.

A felek öt tárgyalási fordulóban egyeztettek a bérfejlesztés lehetőségeiről és mértékéről.

A munkáltató ajánlata kezdetben nagyon távol állt a szakszervezeti követeléstől, ez a garantált 3 és differenciált 4 százalékos béremelés volt. A munkáltató ezen felül ajánlatát kiegészítette szociális és jóléti juttatások egyes elemeivel, valamint kedvező mértékű bérpótlékokat is az ajánlatának részévé tette. A szakszervezet ezt az ajánlatot nem tudta elfogadni. – A BMLSZ követelése kezdettől fogva 8 százalékos mértékű garantált béremelés volt, és ezen felül differenciált béremelésre is javaslatot tettünk, továbbá a munkáltató ajánlatának szociális és jóléti juttatásokra, valamint pótlékokra vonatkozó részét a szakszervezet azzal tudta elfogadni, hogy ezekben a kérdésekben felek nem egy évre, hanem határozatlan időtartamra állapodjanak meg egymással – idézte fel a történteket Fekete Attila ügyvivő.

A tárgyalások előrehaladtával a kollektíva összetartásának köszönhetően a szakszervezet tolmácsolta a munkáltató felé, hogy a tárgyévi bérmegállapodás különösen fontos mérföldkő lenne a fizikai állományú dolgozók bizalmának visszaállítása szempontjából, mely az utóbbi években sérült.

 A tárgyalások során több olyan, a korábbi években megvalósult bérfejlesztési gyakorlat került felszínre (pl. 13. havi alapbér órabérbe építésének végrehajtása), amelyek a munkavállalók bizalmát megrendítették és amelyek többek között az új szakszervezet megalakulásához is vezettek. – A tárgyalássorozat harmadik fordulójától kezdődően kristálytisztán látszott, hogy nem csak bérmegállapodás megkötéséről és ezzel párhuzamosan zajló KSZ tárgyalásról van szó, továbbá nemcsak százalékos mértékű bérkövetelésüknek szeretnének a szakszervezeti tagok érvényt szerezni, hanem türelmetlenné és bizalmatlanná váltak a munkavállalók az előzmények miatt – nyomatékosította Kerekes Edit. – Nekünk ezekre a folyamatokra külön is figyelnünk kellett. Önmagában egy bértárgyalás sem egyszerű, de ha ez kiegészül egy kollektív szerződés tárgyalással továbbá a körülmények, előzmények tisztázásával az végképp nehezített pályát jelent. Ezért is örülünk különösen az eredményes megállapodás létrejöttének.

A szakszervezeti tagság elszánt volt nyomást gyakorló eszközök alkalmazására is, ugyanakkor a munkáltató nyitott volt arra, hogy a szakszervezeti követelést meghallgassa és abba az irányba elmozduljon. A munkáltató számára is fontos volt továbbá, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatrendszer kialakítása érdekében létrejöjjön a konszenzus. – A tárgyalások során azt tapasztaltuk, hogy a munkáltató nyitott meghallgatni a javaslatainkat. Nemcsak a tárgyévi bérmegállapodást érintő kérdésekben volt nyitott felvetéseinkre, hanem többek között a teljesítményértékelési rendszer újragondolását, béren kívüli juttatások alapbérbe építését, bérfejlesztés végrehajtását érintő ötleteink kapcsán is. Ez, bízunk benne, hogy konstruktív közös munkát tud megalapozni a munkáltató és BMLSZ között a jövőben – hangsúlyozta Kerekes Edit.

A tárgyalások eredményeként végül a felek az alábbiakban állapodtak meg: 

– 8 százalékos mértékű garantált alapbéremelést fogadtak el minden munkavállaló esetén, 2019. április 1-jétl 2020. március 31-ig.

– A béren kívüli juttatások alapbérbe építését, a szakszervezeti követelésben meghatározott feltételekkel megvalósítva, amely utóbbi garantált bérminimumra vetítve további 8 százalékos mértékű alapórabér emelkedést eredményez.

– A fentieken túl határozatlan időtartamra – tehát nem csak 2019-re – állapodtak meg a felek az alábbiakban:
délutáni pótlék alkalmazása, és a munka törvénykönyvében szabályozott  mértékű éjszakai pótléknál jelentősebben kedvező mértékű éjszakai pótlék alkalmazása két-és három műszakos munkarendben. Négy műszakos munkarendben egységes, általános pótlékról állapodtak meg a felek, amely  minden ledolgozott óra után kerül számfejtésre. Mindezek összhangban állnak a korábban hatályos kollektív szerződés szabályozással és kiemelten fontosak, hiszen az általános pótlék, vagy délutáni pótlék Mt. szerint nem járna a munkavállalóknak.

Forrás: munkaugyek.org