A magyar egészségügy alulfinanszírozottsága jól ismert probléma, arról azonban meglehetősen zártan zajlik a diskurzus, hogy milyen irányok, tényezők mentén érdemes megfelelő és finanszírozható egészségügyi rendszert működtetni. Ha teljes mélységében nem is, de a főbb tendenciákkal foglalkozott az MTA Elnöki Bizottsága által 2017-ben létrehozott az Egészségért testület. Az Index szerint az állásfoglalást Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke ismertette hétfőn az MTA székházában.

Természetesen nem csak negatívumokról esett szó. A bizottsági jelentés pozitívumok között említi az új diagnosztikai módszereket és eszközöket, gyógyszereket, terápiás eljárásokat, melyek megjelentek az egészségügyben. Ezek az eszközök, eljárások azonban egyre drágábbak,

jól megfizetett szakemberek, alkalmazottak nélkül nem lehet a drága eszközöket megfelelően működtetni,

a világban is ebbe az irányba haladnak a trendek. Tovább drágítja az egészségügyet, hogy napjainkban a szűrések miatt, illetve az egyre több idős ember miatt is nő az egészségügy kihasználtsága. A jelentés szerint mindezek források bevonását kívánják, nem is beszélve a jelenleg hiányos finanszírozásról.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a magyar kutatók szerint spórolni úgy lehet, ha az orvos mindig csak a szükséges vizsgálatokat írja elő. Ezt az nehezíti is növelheti a költségeket. Jól beazonosított terület az antibiotikumok túlzott használata, ami további problémákat szül: egyre ellenállóbbak a baktériumok.

A finanszírozhatóság, a mindenki számára elérhető ellátás aránya érdekében ugyanakkor az MTA is megjegyzi, hogy szükséges a magánegészségügyi rendszer is, azonban a társadalom kettészakadásának elkerülése érdekében ezt megfelelően kell egyensúlyban tartania a kormányoknak.

Forrás: 168 óra