Miközben egyre többen aggódnak az állami nyugdíjrendszerek halála miatt, melyet az aktív dolgozók csökkenése okozhat, könnyen lehet, hogy hosszú távon átveszik a járulékfizetők helyét a robotok, e jelenség miatt pedig nemhogy elmaradhat a rettegett nyugdíj-apokalipszis, de még az is előfordulhat, hogy csökken a nyugdíjkorhatár és emelkednek a nyugdíjak. Nagyon hosszú távon pedig még az is lehet, hogy a robotok miatt egyáltalán nem lesz szükség nyugdíjra, hiszen akár teljes körűen képesek lehetnek egyszer gondoskodni a gépek idősebb embertársainkról. A Portfolio cikke.

 A robotok csökkenthetik a nyugdíjkorhatárt

Miközben mindenki amiatt aggódik, hogy a nyugdíjkorhatár kitolódhat, a nyugdíjak pedig csökkenhetnek a munkaképes keresők számának visszaesése miatt, a brit szakszervezeti kongresszus (TUC) nemrég kiadott egy elemzést, hogy ezt a hatást bőven ellensúlyozni fogja a robotok térnyerése - sőt, még az is előfordulhat, hogy csökkenni fog a nyugdíjkorhatár.

A PwC elemzése szerint a brit GDP 10%-kal növekedhet a mesterséges intelligenciának köszönhetően 2030-ig, emiatt pedig kevesebb munkavállalón lesz majd nyomás, hogy a 60-as évei után is aktív dolgozó maradjon. A TUC szerint a produktivitás növekedése az adóbevételek növekedésével is jár majd, melyet az állam arra tud majd használni, hogy ellensúlyozza az aktív munkaerő népességarányos csökkenésének hatásait és kikerülje a nyugdíjkorhatár kitolását vagy a nyugdíjak csökkentésének szükségességét.

A nyugdíjak finanszírozásához plusz forrásra tehetnek szert a kormányzatok a robotok megadóztatásával, erre vonatkozóan konkrét javaslat már az Európai Parlamentben is benyújtásra került. E javaslat alapján "elektronikus személynek" minősítették volna a gépeket és mivel személyes költségvetésük és bevételeik nincsenek, a robotokat alkalmazó vállalatokat adóztatták volna meg. Bár az EP-ben elbukott a javaslat, valószínűleg az automatizáció térnyerésével, ahogy egyre többen érzik majd a saját bőrükön a jelenség hatásait és a kieső munkaerő miatt az állam adóbevételei is csökkennek, különféle országokban újra és újra elő-előkerül majd a robotok megadóztatásának kérdése, legutóbb Dél-Koreában került erre sor. Előbb-utóbb nem lesz választása a döntéshozóknak, hiszen ha nem adóztatják meg a robotokat, csak az Egyesült Királyságban 2300 milliárd font fog hiányozni a nyugdíjkasszából Hymans Robertson és a Bank of England adatai szerint.

Ideális esetben persze a munkavállalók száma nem csökken, csak a betöltendő állások jellege változik a technológia előretörésével (ahogy ez történt a korábbi ipari forradalmak során) és emellett növelik a robotokra kivetett adók az állam bevételeit. Ha a nyugdíjfinanszírozásra fordítja az állam a befolyt összegeket, ceteris paribus csökkenhet a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjak értéke is növekedhet.

A robotok segíthetik a befektetést és az öngondoskodás

Bár nem a szó szoros értelmében vett robotokról van szó, már ma is számos nyugdíjalap, befektetési alap létezik, amely nyugdíjcélú befektetőket is kiszolgál, használ mesterséges intelligenciát, gépi tanulást, hogy teljesítményét javítsa.

A mesterséges intelligencia többek közt: 

• segíthet a portfóliómenedzsereknek összefüggések megkeresésében komplex, átfogó adathalmazok elemzésével,
• automatizálhat egyes kereskedési folyamatokat, meggyorsítva ezzel a megbízások teljesítését,
• akár teljes egészében átveheti az algoritmikus kereskedés a portfóliómenedzser szerepét.

Mivel még nem sok olyan alap működik, amely teljes egészében mesterséges intelligenciát használ a vagyonkezeléshez, nehéz összehasonítani ezek teljesítményét az emberi vagyonkezelőkével.

Betekintést adhat ebbe a világba az Eurekahedge két indexe, a AI Hedge Fund index és a Hedge Fund Index (előbbi a mesterséges intelligenciát is használó vagyonkezelők teljesítményét méri). A kettő összevetéséből kiderül, hogy a robotizált hedge fundok, idén eddig 3,28%-os teljesítményt értek el, míg emberi versenytársaik 4,19%-ot, de historikusan az AI-alapok sokkal jobban teljesítettek.

Fontos persze megjegyezni, hogy az Eurekahedge által követett alapok csak részben hagyatkoznak mesterséges intelligenciára, nem teljes egészében AI-vezéreltek, míg az összehasonlításban alig 14 AI-vezérelt alap szerepel a 2621 embervezérelt alappal szemben.  

Ha nem is hiszünk a robotok teljesítményében, akkor is fontos szempont, hogy kevesebb elemzőre, adminisztratív munkákat végző alkalmazottra lesz szüksége egy-egy nyugdíjalapnak az automatizáció miatt, így legalább a vagyonkezelési díjaik csökkenhetnek.

Egy dán nyugdíjalap, a PensionDanmark például adminisztratív tevékenységeinek 80%-át automatizálta; robotok ellenőrzik a beérkezett fizetési kérelmeket, intézik a kifizetést és sok esetben még a kifizetésre való jogosultságról is döntenek. Ha valamiért mégsem birkóznak meg a feladattal, emberi alkalmazottnak továbbítják azt.

A PensionDanmark több tízmillió koronányi díjat tervez megtakarítani a robotoknak köszönhetően, ezen kívül az emberi interakciók minőségét jelentősen javítani tudják, hiszen az alkalmazottaiknak nem kell többet idegőrlő adminisztratív munkával foglalkozniuk.

A nyugdíjalapokon kívül egyébként más pénzügyi termékeket is segíthet a mesterséges intelligencia, például: 

• segíthetnek személyre szabott nyugdíjcélú megtakarítások összeállításában,
• nem érdekeltek a jutalékok bezsebelésében, tehát tényleg azokat a termékeket adják majd el az ügyfélnek, amelyre szüksége van, jóval olcsóbban,
• a pénzügyi tervezőappok segíthetnek abban is, hogy a felhasználó kevesebbet költsön, és többet tegyen félre.

A robotok elláthatják a nyugdíjasokat

Már most is léteznek olyan robotok, amelyek takarítanak, leviszik a szemetet, főznek vagy mosogatnak - igaz működésük egyelőre többnyire még kimerül terek és objektumok feltérképezésében és egyszerű feladatok végrehajtásában, nem képesek valódi tanulásra. Hosszú távon persze a technológia fejlődésének köszönhetően könnyen lehet, hogy háztartási robotok tucatja veszi majd le az idős emberek válláról a házimunka nehézségeit, még akár a bevásárlás és a főzés terheit is át tudják vállalni.

Az egészségügyben is áttörést jelenthetnek a robotok és a mesterséges intelligencia.

Csak hogy néhányat említsünk a már most is létező vagy fejlesztés alatt álló technológiák közül: 

• a robotok megkönnyítik a precízióigényes műtétek kivitelezését, már most is használnak gépeket az érzékenyebb műtétekhez, bár a folyamat még nem automatizált,

• az endoszkóp-robotok növelik a belső szervi rendellenességek feltérképezésének sikerességét,
• az UV-sugarakkal fertőtlenítő robotok jelentősen javíthatják a kórházak higiéniai állapotát,
• "robotnővérek" vehetik át a nővérektől az olyan, egyszerűbb feladatokat, mint az adminisztráció, a páciensek szállítása a kórtermek közt vagy a betegek állapotának felmérése,
• a mesterséges intelligencia segítheti a járványokkal való küzdelmet, hiszen a gépi tanulás segítségével meg lehet jósolni a fertőzés terjedési útját, megkönnyítve a megállítását is. Malajziában már tesztelték az AIME-rendszer névre hallgató technológiát, amely az országban terjedő denguláz útját 85%-os pontossággal jósolta meg,
• a mesterséges intelligencia, a fejlett szenzorok és az idegrendszerrel való összekapcsolás jelentősen javítja a mesterséges végtagok hatékonyságát.

Dolgoznak a szolgáltatók az egészségügyi robotok háztartási változatán is, ennek kezdetleges változata például a Pillo, egy olyan eszköz, amely segít a háztartásban az orvosság tárolásában és adagolásában, az egészségügyi adatok nyilvántartásában és felmérésében.

Léteznek egyébként olyan robotok is, melyek a mezőgazdaságban segédkeznek

- igaz, egyelőre még csak ipari szinten. Az Agerris nevű ausztrál vállalat légi és földi robotokat fejlesztett, egy ezek közül, a Swagbot például mesterséges intelligencia segítségével ismeri fel és semmisíti meg a gyomnövényeket a termőföldeken. A robot képes arra is, hogy állatokat tereljen, és az állapotukat értékelje. Az ilyen robotok további fejlesztése és átméretezése segíthet abban, hogy egy háztartásban helyi szinten folyjék az élelmiszer előállítása.

Bár mai fejjel még szinte elképzelni is nehéz, hosszú, több évtizedes, ha nem évszázados időtávon még az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem lesz szükség az állami nyugdíjrendszerekre vagy a nyugdíjcélú öngondoskodásra, hiszen minden nyugdíjasnak lesz otthon egy őt teljes körűen ellátó robot-ökoszisztémája, olyan eszközökből, melyek gazdálkodnak a hátsó udvarban, főznek, mosnak, takarítanak, elhozzák az unokákat.

Végül fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre közel sincs a technológia fejlettsége ahhoz, hogy a robotok a működő nyugdíjrendszerek alternatíváját tudják szolgáltatni, ezért érdemes minél fiatalabban, minél többet félretenni, nem érdemes azzal számolni, hogy a robotok mindent megoldhatnak helyettünk.

Forrás: Portfolio