Pofátlanság – így minősítette egy somogyi faluban élő fiatalasszony azt, hogy egy községben nehezebb csok-hoz jutni, mint városban - írja a Népszava.

 – Orbán Viktor hétpontos családtámogatási csomagja nem érinti a szegényeket, tehát nem is lepett meg, hogy a falusi csok szigorúbb feltételeket tartalmaz, mint ha valaki népesebb településeken igényelné a kedvezményt

– fogalmazott Bass László, a szociológus. A Gyerekesély Közhasznú Egyesület alelnökét annak kapcsán kerestük meg, hogy kiderült: a „sima” csokra jogosultaktól 1-2 gyerek esetén féléves, 3 gyerek vállalásakor egyéves folyamatos biztosítási jogviszonyt várnak, de a falvakban élőktől ennek dupláját, egy, illetve két éves járulékfizetést ír elő a kormány. Ez a munkanélkülieket és a közmunkásokat kizárja a körből. Bass László diszkriminatívnak tartja a családi otthonteremtési kedvezményt, mert a feltételekkel a kormány azt üzeni: akarjuk, hogy gyerekek szülessenek, de megmondjuk hova.

Nem védhető, hogy azoknak a gyerekei értékesebbek, akiknek van folyamatos munkájuk, akik pedig munkanélküli vagy közmunkás családba születnek, nem érdemlik meg a jobb lakáskörülményeket

– jelentette ki. Magyarországon, a legrosszabb foglalkoztatási helyzetben lévő térségekből, főleg Borsodból menekülnek a fiatalok. Ott egy lakásvásárlási támogatás, a szülőhely szeretete, a családi hagyományok ideig-óráig segíthetik az elvándorlás lassítását, de biztos megélhetés nélkül hosszú távon ez a pár millió forint nem lesz megtartó erő, a hátrányos régiók továbbra is hátrányban lesznek – foglalta össze álláspontját a csok-ról a gyermekszegénységgel foglalkozó szociológus. Ugyanígy értékelte az intézkedést Kiss Ambrus is.

A Policy Agenda elemzője úgy látja, a kistelepülésekre meghatározott szigorúbb feltételek ismét a társadalmi egyenlőtlenséget erősítik, és a csomag nem kezeli semmilyen formában az alacsony bérek kérdését, ami az elnéptelenedő falvakban élők legnagyobb gondja.

Mindeközben országszerte sokan tervezik, számolgatják, miként tudnák igénybe venni a falusi csok-ot. Az a kaposmérői fiatalasszony is, akit a két és félezres, Kaposvár melletti településen kérdeztünk a támogatásról. – Ő a kisebb – mutatott a napellenző ellenére hunyorgó kislányára.

– Két éves, a bátyja öt. És lehet, hogy lesz egy harmadik is, legalábbis beszéltünk róla a férjemmel. És akkor biztosan megigényeljük a csokot. Ágnes Kaposváron dolgozik egy cégnél, de még gyeden van. Férje szintén a somogyi megyeszékhelyen van állásban, legalább tíz éve, azaz a tb-jogviszonyukkal nem lesz gond, még ha a falusi csok feltételei szigorúbbak is, mint a normál támogatásé. – Szerencsére a szigorítás nem érint bennünket – jegyezte meg Ágnes, de aztán azzal folytatta: – Van olyan barátnőm, aki három gyereket nevel, viszont a főiskola után szinte azonnal szült, s a két kisebb között sem telt el neki nemhogy a kötelező kettő, de még egy év sem. A szüleikkel laknak, s számítottak a falusi csokra. Az élettársa vállalkozó, katázik, s félnek, nem felelnek majd meg a feltételeknek. Ami szerintem pofátlanság, mert miért kerül hátrányosabb helyzetbe az, aki kistelepülésen lakik, mint egy városi?

Az állását ugyanúgy elveszítheti valaki Kaposváron, Budapesten, vagy akár kisebb faluban. Aztán kiderül, hogy

a tízmillióból, amit Ágnesék a három gyerek után kapnának, még Kaposmérőben sem lehet nagyot nyújtózkodni: telek alig akad eladó, ami összközműves, az nagyjából négymillió, igaz, úgy kétezer négyzetméter.

Egy házat pedig ugyanannyiért lehet felhúzni, mint a városban, azaz a tízmillióból maximum használtra futja, viszont akkor rá kell még számolni a felújítási költséget is.

– Biztos, hogy kell még mellé hitelt felvennünk – állította Ágnes. – De akkor is nagy segítséget jelent. Bálint és Kata is hasonlóképp gondolkodik: a harmincas pár két gyerekkel éppen házat néz a Rákóczi utcában. Egy 17 millióra taksált, ránézésre a nyolcvanas években épült, kétszintes, négyszobást jöttek megnézni. – Kaposváron ekkora házat 25 millió alatt meg sem mutatnak, s akkor még kell legalább ötmillió, hogy lakhatóvá tegye az ember – magyarázta Bálint.

– Egyelőre nézelődünk, júliusig mindenképpen várunk, nem akarjuk bent hagyni a pénzt. Nem akarunk nagyon messze menni a várostól, eredendően Kaposújlakot néztük ki, ami csak három kilométer Kaposvártól, de ott nincs eladó ház. Mérő még belefér, a megtakarítással együtt húszmillióig tudunk elmenni, de jó lenne, ha nem kellene sokat költeni felújításra.

– Ha mégis több lesz, majd jön még egy baba – nevette el magát Kata.

Bálint rögtön tiltakozott: – Csak a plusz nyolcmillióért ne legyen még egy!

A pár továbbállt, mi pedig indultunk Kaposmérő szegénysora, Baglaspuszta felé. A jellemzően cigányok lakta, egyutcás településen már az egy gyerek után járó hatszázezerből házat lehet venni, más kérdés, hogy az itteniek, bár igencsak nagy szükségük lenne rá, nem fognak tudni élni a lehetőséggel.

– Közmunkában vagyok egy évben hat hónapot – jelentette ki Erzsi. – A férjem is, volt, hogy bent dolgozott a kukásoknál Kaposban, de most itt van a faluban. Négy gyerek van, azután már kaphatunk tízmilliót…

Amikor közbevetettük, hogy két éves, folyamatos munkaviszony kell az igényléshez, indulatosan reagált: – Akkor basszák meg! Higgye el, nem elsuskusolni akarnánk a pénzt, hanem beköltöznénk Kaposmérőbe. Vagy ha ott nem lenne ház, hát elmennénk Kaposfőre vagy Kisasszonydra. Csak végre legyen egy olyan ház, ahol nem megy ki a meleg az ablakon! Hát ezt nem hiszem el! Persze megszoktuk, mindig a cigányokkal csesznek ki! A gazdagok pedig felveszik a nagy pénzt, hogy a szép házból még nagyobba költözzenek.

Mi meg itt rohadunk meg a penészben…

Forrás: Népszava


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ