Olyan ukrán határ menti településeken is igényelhető lesz a családi otthonteremtési kedvezmény, ahol nemhogy csökkent volna, még nőtt is a lakosságszám – tudta meg a Népszava.

 Nyilvánosságra hozta a kormány annak a 2486 településnek a listáját, ahol elérhető lesz a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok), de továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés és ellentmondás a támogatással kapcsolatban. Mindenekelőtt az: továbbra sem jelent meg a falusi csok igénybevételének feltételeit tartalmazó rendelet szövege. Pedig a miniszterelnök március 8-án azt mondta, már csak a visszaélések elleni garanciális csomag hiányzik a rendelethez. Tartogat meglepetések a települések listája is.

Kezdetben arról volt szó, hogy csak az olyan, ötezer főnél kisebb községekben lesz elérhető a támogatás, ahol a népesség a 2003. január elsejei állapothoz képest legalább öt százalékkal csökkent. Ez alapján 1799 település került fel az első listára.

Később aztán eltörölték az országos lélekszám csökkenésének mértékéhez kötött kitételt. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter március 7-én pedig már arról beszélt: mindenhol lehet jelentkezni, ahol csökkent, akár csak 1-2 százalékkal is a lélekszám.

Ehhez képest a listán szerepel olyan település, amelynek nemhogy csökkent volna, nőtt a lakosságszáma.

A listán rajtra vannak például azok az ukrán határmenti kisvárosok és falvak, ahol – miként lapunk is megírta nemrégiben – ugrásszerűen megnőtt a népesség aránya a papíron betelepülő, sokszor magyarul sem beszélő kettős állampolgárok miatt.

Kispalád, Ajak vagy épp Barabás is ilyennek számít, ezek a települések korábban le is mondtak arról, hogy kihasználhatják a falusi CSOK előnyeit. Ám most mégis örülhetnek, miután a kormány bővítette a kedvezményezett települések listáját. 

Míg az ukrán határnál a lakosságnövekedés ellenére is felkerült több település a listára, addig a Dunántúlon lemaradtak a népesedő falvak. A nem egészen hétszáz lelkes Balatonmáriafürdő például az egyedüli a tó déli parti települései közül, ahol nem lehet majd felhasználni a falusi csokot, mert nőtt a lakosságszám.

Más kérdés, hogy Galácz György polgármester örül annak, hogy szerencsések, amiért nem felelnek meg a feltételeknek, hiszen ez a település fejlődését jelzi. A településvezető szerint a válság elmúltával egy tehetősebb réteg felfedezte magának Máriafürdőt, sok helyen lebontják a régi épületeket, s újakat építtetnek.

– Való igaz, elsősorban nem fiatalok, vagyis a csok-szabályozásnak megfelelő korosztály érkezik, hanem inkább középkorúak, akik viszont nem feltétlenül csak nyaralónak veszik meg az ingatlanokat, hanem ide is költöznek. Az elmúlt évek alapján úgy gondolom, talán nem kerülünk hátrányba a környékbeli településekkel szemben, hogy nálunk nem lehet majd felhasználni a falusi csokot – tette hozzá Galácz György.

Egy szabolcsi polgármester arról beszélt: a Nyíregyháza környéki Nyírpazony, Sényő vagy Napkor nem számított arra, hogy bekerül a kedvezményezettek közé, hisz a megyeszékhely közelsége és a jó közlekedési lehetőségek miatt ide eleve sokan költöztek ki az utóbbi években, a házak árai is emelkedtek. Ugyanakkor érthetetlen – tette hozzá -, hogy az elszegényedő Újdombrád, amelyik éppenséggel megfelelne a fogyó lakosság kritériumának, hiányzik a listáról.

A keleti országrész falvainak többségében nem azt várják a polgármesterek, hogy hogy ugrásszerűen megnő majd a hozzájuk betelepülő fiatal, gyermekes családok száma. Inkább abban bíznak, hogy legalább a már ott lakók nem költöznek odébb.

Bardi Béla László, a Kisvárdához közeli Gyulaháza független polgármestere a Népszavának azt mondta: náluk minden feltétel adott lenne, hogy boldog és kiteljesedett életet élhessenek a családok – van óvoda, iskola, uszoda, sportcsarnok, számos szociális intézmény - egyedül a munkalehetőség hiányzik, ez pedig az egyik legnagyobb probléma. Kisvárda térségében a rendszerváltáskor még 11 ezert munkahely volt, ez mára a harmadára csökkent. Nagyon sok fiatal emiatt elment az országból, de legalábbis a térségből, s nyugatra vagy a Dunántúlra költözött.

- Ők már nemigen jönnek vissza, de talán a csok segít abban, hogy a még itt lévők zöme itt is maradjon – mondta. Szavai szerint a saját lakás vagy ház megléte még ma is a családok elsődleges célja, olykor életcélja is egyben, ha ez megvan, már jóval nehezebben mozdulnak, még akár egy másik, jobb munka reményében sem költöznek odébb, mint az nyugaton megszokott.

Gazdagok és szegények: Tihany is a támogatottak között

 A nagyvárosok agglomerációjában sok kistelepülésnek jön jól a falusi csok, csak azt nem lehet követni, miért kerültek a kedvezményes listára olyan falvak is, ahol eddig is nőtt a népesség. - Komoly lehetőséget jelent számunkra a falusi csok – mondta Varga András, a Kaposvártól 12 kilométerre fekvő Várda polgármestere. – Már az elmúlt évben is többen költöztek a településre, jellemzően a megyeszékhelyről, s a csoktól a betelepülések felpörgését reméljük. Mivel a falu nemcsak a családos kaposváriak, hanem a németek körében is egyre felkapottabb, így az ingatlanok a meghirdetés után néhány nap alatt elkelnek.

– A csok ebben tehát nem valószínű, hogy változást hoz – folytatta Varga András. - Viszont a településképen javíthat, hiszen így több pénze lesz a beköltözőknek felújítani a megvett házakat. Az önkormányzat közvetlenül nem profitál majd semmit, hiszen nincsenek saját telkei, annak idején gondolkodtunk rajta, de az anyagi forrásaink nem tették lehetővé. Reményeink szerint többen választják majd Várdát, ugyanis a település lassan, de biztosan öregszik, azaz mindenképpen jót tenne, ha fiatal családok érkeznének. Hasonló okok miatt tartja nagy eredménynek Tósoki Imre, Tihany polgármestere, hogy az egyik legfelkapottabb balatoni település is bekerült a falusi csok-programba.

- Minden település számára fontos, hogy a fiatalok számára vonzó legyen

– magyarázta Tósoki Imre. – Tihanyt általában gazdag faluként könyvelik el, pedig az önkormányzatnak és az itt élőknek csak a turizmus jelent bevételt, itt nincsenek gyárak, üzemek, melyek komoly iparűzési adót fizetnének. A tihanyi faluvezető hozzátette, az önkormányzatnak nincsenek saját telkei, sőt, miután a félsziget jelentős része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, így amúgy is igen korlátozott a további beépíthetőség. Felvetésünkre, miután Tihany ingatlanárak szempontjából az ország egyik legdrágább települése, így a csok felhasználása másutt sokkal gazdaságosabbnak tűnik, Tósoki Imre úgy reagált: elsősorban nem máshonnan betelepülőkre számítanak, sokkal inkább azt remélik a lehetőségtől, hogy a helybeli fiataloknak segít a faluban maradni. Vas András

25 milliárd a falusi csokra

 A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely tavaly július végén, a Magyar Falvak program indulásakor jelentette be, hogy az ötezer fő alatti lélekszámú településeken a használt lakásoknál is meg akarja emelni a kormány a csok összegét.

Az csak idén februárra derült ki, hogy a 150 milliárdos fejlesztési csomagból 25 milliárdot szánnak erre a célra 2019-ben. A kistelepüléseken és a tanyán élők egy gyerek után ugyanúgy 600 ezer forintot, két gyereknél 2 millió 600 ezret, háromnál pedig 10 millió vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, mint a városiak, de ők használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is kérhetik, akkor is, ha meglévő ingatlanukat akarják feljavítani. A falusi csok július elsejétől lesz elérhető. 

Forrás: Népszava